Prágában mindig van valami új (vagy régi, de számodra mégis valami újdonságot  tartogató) épület, városrész, park, műalkotás, akármi. Spontán sétáink során, hol egy kis faluban, hol egy erdőben vagy akár a nagyvárosban találjuk magunkat. Ez is Prága. Kicsit már unom a sok összehasonlítást, hogy jajj, bezzeg Prága tisztább, Prágában nincsenek csövesek, Prágában jobb a közbiztonság, a közlekedés...stb. Egyfelől így van. Másfelől viszont kicsit sem. Prágának is megvannak a saját erősségei (mint a tömegközlekedés) és hátrányai (mint a magukra hagyott csodaszép épületek). Legyünk aktuálisak és nézzük a dolgot diákszemmel. Az iskolai ügyintézés elég jó,  az egyetem saját információs központtal rendelkezik, bár a papírmunka és az önálló életet élő elektronikus rendszer itt is okoz problémákat. Az oktatás remek,  a tananyag sokkal használhatóbb, leszámítva, hogy cseh szakos diákként sem irodalom, sem nyelvészet, sem semmiféle szlavisztika órán (a nyelvi kurzusokat leszámítva) nem vehetünk részt. Szabadidőt tekintve az egyetem remek ingyenes lehetőségeket nyújt. Ha beszélsz csehül, meg is érted a kurzusleírást. A kollégiumban könnyen lehet ismerkedni, takarítanak, és 2-3 hetente az ágyneműt is kicserélheted, de nagyon drága és mindenért, amiért lehet, legombolnak rólad még pár koronát (ez a prágai turizmusra egyébként is jellemző). Az ügyintézés itt is gyors és igen segítőkészek, de csak csehül beszélnek. Hála az égnek cseh szakos vagyok (ritkán örülök ennek ennyire). És a szórakozás. Ha sörözni indulsz a barátaiddal, jobb és olcsóbb várost nem is találhatnál. Sörfőzdék, speckó söröket árusító sörözők, csapold magad asztalok...stb. Egyetemi szórakozóhelyek azonban nincsenek. Egy se. Sem pedig szabadtéri helyek. Igazán furcsa, hiszen sok itt az egyetemista és aktív a hallgatói élet.
A lényeg, hogy Prágát lehet szeretni, sőt rajongani érte, lehet benne csalódni is, de utálni... nem hiszem. Ahogy a 18-as villamos vonalán is olvashatjuk: Moje srdce bije pro Prahu (a szívem Prágáért dobog). De csak Budapest után.