Valószínűleg rengeteg fiatal diák, egyetemista eljátszott már a gondolattal, hogy milyen jó lenne akár egy félévet külföldön tölteni. Legtöbbeknek az Erasmus ösztöndíj program lehet ismerős, biztos mindenki hallotta már valamilyen havertól, szaktárstól, hogy mekkora élmény volt egy pár hónapot külföldön tölteni. Nagy lehetőség ez a tanulni vágyóknak, de hatalmas bulikra, sok utazásra, és életre szóló élményekre számíthat az, aki külföldre megy tanulni. Cikkünkben összeszedtük a lehető legtöbb lehetőséget – az egyetemista pénztárcára való tekintettel persze főleg ösztöndíjakról lesz szó – természetesen a szláv országokra szorítkoztunk.

A blog tematikájához híven a szláv országokba való minél könnyebb kijutásról szeretnénk megosztani néhány hasznosabbnak vélt információt az olvasókkal. Fontos szempont, hogy a pályázati lehetőségek nagyban függnek az adott ország Európában elfoglalt helyzetétől: az Európai Uniós tagállamokba (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia, Bulgária) megannyi lehetőség van, míg a nem EU-s országokba (Horvátország, Szerbia, Montenegró, Fehéroroszország, Oroszország, Ukrajna) már jóval nehezebb kedvező feltételeket találni.



Az első, talán legtöbbek által már ismert ösztöndíj az Erasmus.  Itt a legtöbb EU-s tagállamba pályázhatunk, ahol már felkészült rendszer várja a külföldi hallgatókat (ezt a tanulmányi lehetőségekre értem, nem az ügyintézésre, ami természetesen a legnehezebb része a kinti diákéletnek). Itt általában a pénz (amit havi leosztásban kapunk meg, vagy egy összegben) elég jó, gyakorlatilag ugyanazt kapja a Lengyelországban tanuló, mint a németországi (legutóbb 1650 € volt az öt hónapi pénz).
Az Erasmussal próbálkozó hallgatók (a határidő általában március közepe, egyetemtől függően) számíthatnak rá, hogy rengeteg – többször felesleges – adminisztrációval lesz dolguk, főleg ha már megkapták az ösztöndíjat.  
Az Erasmus hivatalos (nemzetközi) honlapja: http://www.esn.org/  , a részletek iránt érdemes mindenkinek a saját egyetemén/tanszékén érdeklődnie.

Magyarországon az egyik legtöbb pályázatot meghirdető intézmény a Balassi Intézet. Rengeteg hallgató utazik ki évről évre Lengyelországba, Csehországba, Bulgáriába, stb. A féléves részképzések mellett (itt 250$ / hó az ösztöndíj) nyári egyetemekre is jelentkezhetünk (én Krakkóban voltam egy egyhónapos nyári egyetemen, rengeteg tanórával, hétvégi kirándulásokkal, napi 3x étkezéssel).
A Balassi Intézet által működtetett Magyar Ösztöndíj Bizottság (MÖB) honlapja: http://www.scholarship.hu A most következő félévekre március 1. a határidő.
A MÖB egyébként az egyetlen bizottság, ahol féléves részképzésre lehet pályázni Oroszországba. Az EU-s országokon kívül más szláv országokba is mehetünk a MÖB-bel, Horvátországba például akár teljes képzésre (3+2 év) is nyerhetünk ösztöndíjat.



 


A CEEPUS névre hallgató ösztöndíj egy nemzetközi alap, a közép-európai országokat köti össze (Central European Exchange Program for University Studies), valamint kínál különböző lehetőségeket. Itt rengeteg lehetőségünk van rá, hogy kijussunk a hőn áhított szláv országba: Bulgáriába, Csehországba, Horvátországba, Montenegróba, Lengyelországba, Szerbiába, Szlovákiába, Szlovéniába, de akár Bosznia-Hercegovinába vagy Macedóniába is pályázhatunk. Ha az egyetemünk (illetve tanszékünk) nem áll szerződésben más CEEPUS-os külföldi tanszékekkel, akkor az ún. „Freemover” helyekre pályázhatunk. Az ösztöndíj összege országonként változó, forintra átszámolva általában 50 és 80 ezer forint között/hó.
Hivatalos CEEPUS honlap: http://www.ceepus.info/
Magyar honlap: http://www.tka.hu/ 


Alább egy Horvátországba MÖB-ös, illetve Ceepus-os ösztöndíjjal is kiutazó egyetemista rövid beszámolóját olvashatjátok:
"Először MÖB-ön keresztül voltam, ez a mezei részképzés, amit a termek ajtajain szoktak hirdetni minden évben (ELTE). Őszi szemeszter 4,5 hónap Karácsonnyal együtt. Ugye ott később kezdődik a szemeszter, mint itt. Októbertől szolt az ösztöndíj.
Volt kolesz, ami elég jó állapotú, kétágyas szoba konyhával, két szobánként fürdő. Adtak pénzt is, ezzel a ciki az volt, hogy a magyarok kevesebbet kaptak, mint más országokból jöttek, valami miatt, de ez már azóta megváltozott szerencsére. Ekkor kellett viszont a koliért fizetni, kb. 5000 huf. De a legnagyobb sztár az xica, ami a horvát diákigazolvány mágnescsíkkal, és a minisztérium minden hónapban tölt rá jelentős összeget, amit a karokon és kolikban található menzákon, cukrászdákban lehetett leenni. Ez úgy néz ki, hogy a kaja/süti árának 75% megy a kártyáról, a maradékot kell kunában kipengetni, így kb. 150-200 ft egy jó ebéd. Persze a kártyán lévő 700-800 kuna nem elég egy hónapra, főleg ha minden nap megy az ember sütizni, és tengeri herkentyűket választ a menzán.
Igen jó a hallgatói élet Zágrábban, nagy kollégium telepek vannak, egy-egy ilyen telepen 6-8 pavilon, 2 menza, cukrászda, akár pizzázó is (xicával), sőt van egy mozi is, egy olcsóbb sör ára egy film.
Egyetlen baj, hogy csúcsidőben nagyon nagy tömeg van, sokat kell sorba állni a kajáért.
Másodjára ceepuson keresztül mentem, az ellátás ugyanaz volt. Ugye az ösztöndíj már mindenkinek ugyanannyi volt. (1300 kuna, ha jól emlékszem.) De nem kellett a koliért fizetni, az járt. Mint freemoveres hivatalosan nem is kellett semmit sem elvégeznem, mivel már túl sok kreditem volt, így nem akartam semmit sem elismertetni. Szóval csak szabadon bejártam az előadásokra, ahol a tanárral megbeszéltem, de jegyet nem kaptam.
"

Egy orosz szakos lány a pályázattal járó papírmunkáról ír (Moszkva a cél):

"Először is aminek a gondolatát el kell fogadni, hogy nagyon sok a papírmunka, és nagyon lassú a bürokrácia. Szinte semmi sem megy elsőre. Nekünk ugye a MÖB-ön keresztül zajlik a pályázat, azon belül Rókás Olga az állandó hibaelhárító-kapcsolatfenntartó. Kedves nő, de néha téved. A nagykövetségről ez nem mondható el (mármint a kedvesség, a tévedés igen). A vízum igényléséhez meg kell várni a meghívó megérkezését, ami nyilván az utolsó pillanatban történik meg. A vízumhoz sokféle papír kell:
- AIDS teszt (pár hónapnál nem régebbi- a vízumnál kell. keringtek olyan pletykák is, h kellhet a határnál, ezért nem árt egy fénymásolat belőle, de nekünk nem kérték)
- vízumigénylő lap
- útlevélmásolat, útlevél (figyelni kell a lejárati dátumát - nekünk lejár áprilisban, de megengedték, h a sima pályázásnál még ne kelljen újat csinálni, csak utólag csatolni az újat, ha megkapjuk az ösztöndíjat)
- igazolványkép
- vonat-/repülőjegy (ami mókás, ha késik a meghívó, nem tudod, mikor készül el a vízum, de a jegyed legyen meg... amúgy 30.000 körül van mindkettő)
- biztosítás + másolat (ennél azt jegyezném meg, h új rendszer van, figyelni kell, h milyen biztosítást kötünk, ugyanis korlátozott azoknak a cégeknek a száma, ami szerződésben áll Oroszországgal)

Elvileg 5 nap amíg elkészül, de a legszívósabb helyzetekben hajlamosak az egyezményre. Tudni kell róluk, hogy nem egy barátságos nép, valószínűleg lesz sok idegeskedés. Arra figyelni kell, h ez a típusú vízum 3 hónapig érvényes és csak 1x-i beutazásra jogosít fel, itt meg kell majd hosszabbítani. Otthon ingyenes, itt kerül majd valamennyibe, de nem vészes."


A Nemzetközi Visegrádi Alap a magyar hallgatók számára még egy lehetőséget nyújt, hogy Szlovákiában, Csehországban, vagy Lengyelországban tanulhassak. A négy ország közötti megállapodás szerint akár teljes képzésre is (BA) jelentkezhetünk, de egyre több hallgató tanul a mesterképzéseken is (MA).
Hivatalos honlap: http://visegradfund.org/ 
A „Visegrad fund” keretein belül egyébként egyre több „külsős” (nem visegrádi) országba is pályázhatunk: Fehéroroszországba, Ukrajnába. Talán ebbe a két országba a legnehezebb kijutni. Fehéroroszágba szinte alig van ösztöndíjas lehetőség (és a politikai berendezkedés sem a legkedvezőbb), Ukrajnába szintén alig vannak ösztöndíjak, ráadásul az ukránul tanulni vágyóknak Lembergen (Lviv) kívül nem sok lehetősége van, hogy a hazai nyelvet tanulja (Kijevtől keletre gyakorlatilag nem is használják az ukránt).

Természetesen, akinek nem gond a pénzkérdés, bárhol talál megfelelő helyet a tanulásra, a külföldi diákokat mindenhol szívesen fogadják. Egy félév, vagy akár egy nyelvkurzus azonban igen húzós lehet ösztöndíj nélkül: egy lengyelországi egyetem négy hetes nyári kurzusa például több mint 6000 złotyba/450 ezer forintba kerül.


A legtöbb lehetőség a cseh, lengyel, szlovák egyetemekre van, minél keletebbre mennénk azonban, annál kisebb az esély a sikeres pályázatra. Szerbiába szinte alig van valami (néha-néha egy nyári egyetem), Horvátországba viszonylag sok, annak ellenére, hogy (még?) nem EU-sok. Ukrajnába szinte lehetetlen kijutni, Oroszországot pedig csak azoknak ajánljuk, akiknek van némi megtakarított pénze, vagy számíthatnak az otthoniak támogatására.

Külföldön tanulni hatalmas élmény, megéri a fáradtságot, hogy utánajárjunk a részleteknek, vagy bosszankodva álljunk a kilométeres sorban az Erasmus irodához. Megtérül a fáradságunk és életre szóló emlékekkel fogunk gazdagodni - jóval is rosszal is – ha megkapjuk a külföldön tanulás lehetőségét.

Szerző: Zajka  2011.02.25. 14:14 2 komment

Címkék: ösztöndíj erasmus ceepus

A bejegyzés trackback címe:

https://szlawirtus.blog.hu/api/trackback/id/tr812689932

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

DMi 2011.02.28. 07:58:51

Az Erasmus ösztöndíj összege tudtommal felsőoktatási intézményenként változik, gondolom attól függően, hogy mekkora a keret, hogy mennyien jelentkeznek, stb. Én anno egy éve havi 376 eurót kaptam (Pannon Egyetem), ami az 5 hónapra 1880 euró, de van olyan ismerősöm, aki csak havi 240-et (Nyíregyházi Főiskola), és olyan is, aki viszont havi 600 eurót kapott (Szegedi Tudományegyetem). Mondjuk Lengyelországban a havi 376 euróból lazán kijöttem, az öt hónap alatt még félre is tudtam tenni a végére összesen majdnem 100 ezer forintot.
süti beállítások módosítása