Egy kis szláv néprajzi utazásra invitálnánk kedves olvasóinkat, ahol megismerhetnek 4 szláv népcsoportot, jelesül a ruszinokat, morvákat, huculokat és a tótokat.

 

 

 A ruszinok

Az Északkeleti-Kárpátok völgyeiben és medencéiben több hullámban megtelepedett ruszinoknak már a történelmi időkben is többféle elnevezése alakult ki. Nevezték őket rusznyákoknak, kisoroszoknak, ruténeknek és kárpátukránoknak, persze többnyire attól függően, hogy a vidék sorsa miképp alakult. Maga a ruszin szó igen régi hagyományokra tekint vissza. A magyar történelemben ugyanis hosszú időn át „rusz”-nak nevezték az Északkeleti-Kárpátoktól keletre húzódó területeket, és ezért az onnan betelepülők a ruszin megjelölést kapták. A Lengyel Királyságban és a Litván Nagyhercegségben az itt írott nyelv alkalmazását nevezték ruszinnak, és ez is nagyban hatott e népnév kialakulására. A ruszinok önmeghatározása egy idő után megkülönböztetésként is szolgált, vagyis azt értették alatta, hogy ők nem orosz eredetű, de egy időben orosz fennhatóság alá került keleti szlávok. Ezt az értelmezést felhasználva az ukránok a ruszinokat nyugat felé elvándorolt, ezért kultúrájukban és nyelvükben némiképp átalakult nemzetrészüknek kezdték el tekinteni. A ruszinok nagy része azonban mindmáig tagadja ezt, és népnevét úgy értelmezi, hogy mind az oroszoktól, mind pedig az ukránoktól jól elkülöníthető népcsoportot alkot.

Van önálló sajtójuk is: Ruszin Világ, Országos Ruszin Hírlap, valamint a Magyar Televízió a Rondó c. magazinjában havonta enged egy ruszin nyelvű műsort.

 

De kik azok a huculok?

 

A ruszinok legkisebb, mégis talán legérdekesebb népelemét alkotó huculok az Erdős-kárpátok északkeleti csücskében, a Tisza forrásvidékén, illetve a ma már Romániához tartozó máramarosi Havasmezőn, Visóorosziban és Oroszkőn élnek. Az egykori Halicsi Fejedelemség később Galíciának és Bukovinának nevezett területeiről vándoroltak be a XVI-XIX. századok időszakában, számuk ma mintegy harmincezerre tehető. Az első, Rahón (Rahiv) megtelepedett huculok alapvetően pásztornépként váltak ismertté, de leszármazottaik már az állattenyésztés mellett erdőmunkásként és folyami tutajosokként is hírnevet tudtak maguknak szerezni. A huculokat a történelmi emlékezet lovasnépként tartotta számon, olyannyira, hogy a legendák szerint még a templomaikba és az esküvőikre is lovon jártak. Eredetileg ortodox (görögkeleti) vallásúak voltak, ám a ruszinok döntő többségéhez hasonlóan a XVII-XVIII. században áttértek a görög katolikus (unitus) hitre. Népviseletük egyik jellegzetessége volt, hogy a férfiak vastag darócból készült fekete vagy piros nadrágot viseltek, amihez fekete, szerdáknak nevezett ködmönt, vagy kozsuhnak hívott, gazdagon hímzett báránybőrbekecst vettek fel. A férfiruha igazi díszét a nagyon széles és tüszőnek nevezett bőrszíjak jelentették, amelyekre késeket és tőröket akasztottak. A nők ruházatát gazdagon kihímzett, bokáig érő ing, valamint elől-hátul bokáig érő díszes kötény jellemezte. A férfiak és a nők egyaránt bocskort viseltek. Régi hucul szokás szerint a karácsonyt a legbőségesebb lakomával kell megszentelni, ezért a módosabbak ilyenkor tizenkét féle ételt készítettek el. Hétköznapokon fő táplálékuk a kukoricalisztből tejjel és juhtúróval kikevert, itt kulcsának nevezett puliszka volt.

 

A morvák eredete

 

        A nyugati szláv népcsoportok közé tartozó morvák előkelői először a VIII. században, a nyugat felé terjeszkedő frank uralkodó, Nagy Károly katonai kíséretében tűntek fel. Pannónia, vagyis a Dunántúl frank birtokbavétele után a Dunától északra fekvő területeken szláv törzsi hercegségek alakultak ki, amelyek alárendelt szövetségesi viszonyban álltak a Frank Birodalommal. Az egyik ilyen törzsi állam a Dévénynél a Dunába ömlő Morva-folyó medencéjében jött létre. Az ószláv eredetű morva szó magyarul mocsaras vízfolyást jelent. Az itt megtelepült nép neve tehát e folyónévre vezethető vissza. Ettől keletre, már a Kárpát-medence északnyugati szegletében, a Nyitra-folyó mentén szintén kialakult egy szláv törzsi hercegség, amelynek első név szerint ismert fejedelme Pribina volt. Pogány volta ellenére területén támogatta a keresztény hittérítést, azzal a szándékkal, hogy a frank szokások átvételével erősíteni tudja személyes hatalmát. Fejedelmi központja a folyó két partján elterülő Nyitra település lett, ahol 833-ban Adalram salzburgi érsekkel ő szenteltette fel a Kárpát-medence első keresztény templomát.

 

A „tótok”

 

Az Árpád-házi uralkodók idején minden Magyarországon élő szlávot összefoglalóan tótnak neveztek. E kifejezés eredetét annak tulajdonítják, hogy a Kárpát-medencébe betelepült szlávok keveredtek az itt megmaradt gepida népelemekkel, akik magukat „tot”-nak nevezték. A tót népnév gyűjtőfogalmi jellegének bizonyítéka, hogy a magyar államisággal a XI. század végén összefonódó Horvátországot is hosszú időn át Tótországnak hívták a magyarok. A gyorsan alkalmazkodó, eleinte pásztorkodással foglalkozó, majd a földművelésbe is bekapcsolódó szláv népelemek száma a XII. századra növekedett csak újra meg a Felvidék területén. Azonosságtudatuk is ebben az időszakban kezdett el kibontakozni, mert a környező országok többi szláv népcsoportjától ekkoriban kezdték el magukat a tót népnév használatával megkülönböztetni.

 

 

Szerző: I Empire  2010.01.05. 13:57 27 komment

Címkék: ukrajna kárpátalja oroszok tótok ruszinok huculok morvák

A bejegyzés trackback címe:

https://szlawirtus.blog.hu/api/trackback/id/tr681643352

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.01.05. 15:09:50

"kezdték el magukat a tót népnév használatával megkülönböztetni"

?

Magukat soha nem hívták "tót"-nak.

A szlovák népelnevezés a szlávból származik. Szlovákul nincs is akkora külünbség a két kifejezés (szláv/szlovák) között, mint magyarul.

szláv: Slovan, slovanský

szlovák: Slovák, (szlovák nő Slovenka),slovenský

I Empire · http://szlawirtus.blog.hu/ 2010.01.05. 15:18:56

Én nem állítottam, hogy a tótok csak szlovákok. Mutass rá a cikkben, hogy hol írtam le azt a szót, hogy szlovák.

I Empire · http://szlawirtus.blog.hu/ 2010.01.05. 15:44:21

A magyarok először a horvátokat, majd a szlovákokat nevezték "tótoknak", és nem alázásból, hanem az egykori "gót" településterület okán...

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.01.05. 15:45:55

@I Empire:

Azt írtad, hogy ezek a szlávok (szlovákok, horvátok) magukat tótnak nevezték. Erre írtam, hogy ez nem így volt. A saját szláv nyelvükön nem nevezték magukat tótnak.
Amúgy a szlovén népönelnevezés is a szlávból jön.

pivi 2010.01.05. 16:06:56

@Jobb híján MDF-es: Kedves!!!
Mint született tót, (a nagyapám Garamkovácsiból való) pontosan tudom, hogy a szlovákok a monarchia végén a magyarok által használt tót megnevezést használták egymás között, leszámítva azokat a "szlovák nacionalistákat", akik már akkor azt hitték, hogy egytől egyig az Ádámtól származó nagymorvák, és személyesen Cirillmetódpribinakocel leszármazottai.

pivi 2010.01.05. 16:40:18

@Jobb híján MDF-es: Kedves!!!
Garamkovácsiban vagy háromszáz éve szinte kizárólag (a tényleg magyarul beszélő zsidó iparosokat, kereskedőket, és az ott megtelepült cigányokat leszámítva) szlovákok (TÓTOK) élnek, olyannyira, hogy az ott élő mintegy negyven rokonom (merthogy a nagyapámék tizennégyen voltak testvérek), egy árva szót sem tudnak magyarul, még a katolikus templom falán lévő két magyar nyelvű mondatot sem tudják elolvasni.

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.01.05. 16:44:40

Egy árva szót sem tudnak magyarul, de magukat tótnak nevezik? Ezt meséld be másnak! :-)

.:Vasilijné:. 2010.01.05. 18:23:07

Szerintem szuper ez a cikk (én csak tanultam belőle)

I Empire · http://szlawirtus.blog.hu/ 2010.01.05. 18:32:25

@.:Vasilijné:.: Köszönöm! Lesz még ilyen, illetve remélem!

pivi 2010.01.05. 19:14:31

@Jobb híján MDF-es:
Kedves!!!!!!!!!!
Nyertél! Én csak egy egyszerű történelemtanár vagyok tizenöt megjelent könyvvel a hátam mögött... Nyilván TE jobban tudod, hogy én és a rokonaim büszkén vállaljuk a tótságunkat!

Bácskai peregrinus · http://img6.indafoto.hu/3/7/65417_30cdde245ca734f3a637b1ad22419b90/5970575_a62b198cb6d4c8fd8a1097667 2010.01.06. 08:12:55

Ma reggel hétkor oltotta a doktor a kétnapos csődörcsikónkat, lovait féltő ember vagyok, ezért csigázott fel (kis képzavar) a címben fölbukkanó hucul szó.
A hucul mifelénk, a déli végeken egy apró termetű, meglehetősen borzas, de szívós és kemény lófajtát jelent.
Hogy van-e köze az ismertetésben föltüntetett huculokhoz, azt bizony nem tudom. Minden esetre fontos ismeretterjesztő az írás, dicséret illeti a szerzőt. Ha a világhálón túlsúlyban lennének az ilyen és ehhez hasonló témák, egész tűrhető világot teremthetnénk magunknak. Jó dolog a mások megismerése. Persze, nem a mára már túllihegett másság nevében. Csak a korrektség miatt.

P.s. A csikó bogárfekete, de tűzött homlokú. Apja-anyja almásderes, ez is az lesz. A neve Vezér.

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.01.06. 10:49:38

"megmaradt gepida népelemekkel, akik magukat „tot”-nak nevezték."

A gepida nép keleti germán eredetû. Önelnevezésük - gebben, gifdák - (nem tót!) a germánokra jellemzõ öndicsérõ, jelentése „gazdag, bõkezû".

Saját vagy tárgyilagos forrásadat nem maradt fenn róluk a kora császárkorig.

Törzsi-népi öntudatuk korán kialakult, amelyet külön elnevezésük és rokonságuk ellenére a gótokkal szembeni, feltûnésüktõl pusztulásukig tartó, ellenséges viszonyuk is mutat.

Az antik szerzõk érdeklõdésétõl egészen a Kr. u. 3. századig távolmaradtak. Õstörténetük homályos szakaszaira utal eredetmondájuk, amelyet a velük ellenséges gótok hagyományaiból, és a gót történetíró Iordanes írásaiból ismerünk.

Nem valószínű a gepida-gót-tót vonal.

Vermine 2010.01.06. 13:00:42

végre egy korrekt cikk a huculokról!:) kárpátaljai a fél családom (anyai ág), ők sokat meséltek a hegyekben élő (a magyarok inkább a Kárpátok lábánál laktak), színes népviseletbe öltözött, gyönyörű szőtteseiket a magyar falvakban áruló népről.
és most jön a vicc: párom is írt róluk a mix-online-ban, amit reklámoztam az iwiwen. kaptam erre egy ronda hangvételű levelet, h ne vezessem félre a jónépet mindenféle kitalált nevekkel, hiszen hucul mint olyan nem létezik, és ez kb. olyan fiktív elnevezés, mint a piréz:))) hát én erre jól lealáztam, mindenféle hivatkozásokkal. erre a kedves nagytudású azzal kontrázott, hogy ő már több évtizede értelmiségi, 4 diplomája van, és még sosem hallott a huculokról. nagy szégyen, válaszoltam:))

innen üzenem neki, hogy ha ide téved, tessék elolvasni és pirulni!!:)

Vermine 2010.01.06. 13:04:38

www.mixonline.hu/Cikk.aspx?id=18789

itt van az emberem cikke, inkább a ruszinokat fejtegeti, de akit érdekel, fogyassza egészséggel!:)

Vermine 2010.01.06. 13:05:57

@I Empire: na igen, nekem van ugyan 2db humán ebből, de én se kommentelek matematikai fórumokon, h márpedig az a képlet nem jó:)))

I Empire · http://szlawirtus.blog.hu/ 2010.01.06. 13:06:29

@Zeldushka: :) Így van, köszönöm a linket, épp azt bújom;)

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.01.06. 13:13:10

A huculnak van pejoratív éle is (kb., mint a "tót"-nak).

Pl. a kárpátaljai elmagyarosodott ruszinok előszeretettel huculozzák le a nem elmagyarosodott ruszinokat.

Vermine 2010.01.06. 13:18:18

@Jobb híján MDF-es: hát igen, meg némely "belső-magyar" a kárpátaljai származású magyarokat is huculozta, bár régebben ruszkizták és ukránozták is őket. ma már nem annyira jellemző szerencsére:)

Vermine 2010.01.06. 13:21:09

@Jobb híján MDF-es: nem minden rovar bogár...:)
de mondjuk a ruszinoknak jobb a PR-juk, pl van kisebbségi önkormányzatuk Mo-n, stb. :)
a családi sztorizások alapján azt szűrtem le, h a ruszinok csoportjai közül a huculok laktak a legközelebb a magyarlakta településekhez, és velük volt közvetlenebb a kapcsolat.

Bácskai peregrinus · http://img6.indafoto.hu/3/7/65417_30cdde245ca734f3a637b1ad22419b90/5970575_a62b198cb6d4c8fd8a1097667 2010.01.06. 19:49:58

Svima vama, ako ste člani Svete Pravoslavne Verske Zajednice, želim Srećne Božićne Praznike, a i usput lijepu i uspešnu novu godinu!

(Mindannyiuknak, akik a pravoszláv szentegyház hívő közösségének tagjai, Boldog Karácsonyt, ugyan akkor szép és sikeres új évet kívánok!)

Vermine 2010.01.07. 12:26:07

tényleg, Boldog Pravoszláv Karácsonyt!:)
nagyiék (görögkatolikusok) mindig kétszer ünnepelték a karácsonyt a biztonság kedvéért, de az unokák jártak jó, mert dec 24-25-26 után még jan 6-7-én is volt friss süti;)

Emmanuel Goldstein 2010.01.07. 21:31:54

Всех с Рождеством Христовым!

menyuci 2010.01.26. 21:28:47

Nagyon örülök ennek a cikknek, ugyanis anyukám ruszin származású ortodox görög katolikus családból származik - én már csak félig vagyok az. Ungváron élt, amíg el nem vette apukám és ide nem hozta Mo-ra. Ő tanította meg magyarul beszélni, írni. Nagyon sokat mesélt ő is a huculokról, és az akkori karácsonyi szokásokról.

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.01.27. 07:50:14

"ortodox görög katolikus"

:-)

Ez nagyon jellemző a ruszinokra.

Érti, aki érti, akinek meg nem világos az nézzen utána a görögkatolikus egyház történetének!