Vannak-e macedónok?

 

            Ha vetünk egy pillantást Európa térképre, és azon belül is a Balkán térségére, könnyedén rávágjuk a címben megfogalmazott kérdésre az egyértelműen adandó választ: persze hogy vannak, hiszen a Balkán-félsziget déli részén ott található a kicsiny Macedón Köztársaság. A trianoni békeszerződés óta (jogosan) oly érzékeny magyar lélek azonban szinte mit sem tud arról, hogy a macedón nép létezését, és önálló állami működésének jogosságát – más-más okokból ugyan – gyakorlatilag valamennyi szomszédja vitatja, sőt tejességgel értelmetlennek és érdemtelennek tartja.

Olyan gyűlölködő szorítás ez, amelynek túlélése az igazi szláv virtus! Mindaz, ami a macedónokkal és hazájukkal történt, és történik valamennyi kisebbségi létben élő európai népcsoport számára megkerülhetetlenül tanulságos, és példaértékű.

 

Van-e macedón történelem?

 

            Van és nincs. Az ókorban élt makedón nép nyelvi és kulturális közösséget alkotott a tőlük délre élő görögökkel. Két királyuk: II. Philipposz (Fülöp), majd az ő fia, (Hódító, Nagy) Sándor háborúival egyesítette a görögséget, ami végül az önálló makedón lét teljes beolvadását eredményezte az antik görög kultúrába. A világ teljes meghódítására törekvő Nagy Sándor idején még nem volt kérdés, hogy kik is a makedónok, ám a halála után létrejött hellenisztikus államokban teljesen feloldódott, megszűnt a különbség a makedón és a görög kultúra között. A térség elkövetkező, úgynevezett hellenisztikus évszázadaiban e miatt a megmaradt Makedón Birodalom nem volt több mint az antik görög kultúra és életforma európai képviselője, túlélője.

            A Római Birodalom hódítása, olvasztótégelye még inkább eltüntette az egykori balkáni népek: az illírek, makedónok, trákok, görögök és más helyi népek közötti különbségeket. Mindez azt is jelentette, hogy Makedónia már nem egy nép területét jelentette, hanem pusztán földrajzi fogalommá vált. A korai középkorban a vidéket megszálló és fokozatosan benépesítő szláv, majd bolgár-török népelem tehát már csak földrajzi egységnek tekintette az egykori makedón területeket, fokozatosan kiszorítva innen a görög nyelvű népességet. A Cirill és Metód szerzetesek által megteremtett ortodox szláv nyelvű liturgia és írásbeliség következményeként felgyorsult a bolgár-szláv nyelv önállósulási folyamata, amelynek helyi, területi változataként az egykori Makedóniában élő szláv népesség a bolgár-szláv nyelv helyi, ősi változatát tartotta meg: a macedónt.

 

 

Van-e macedón nyelv?

 

A macedón nyelv (macedónul Македонски јазик/makedonski jazik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv csoportjához tartozik. Macedónul körülbelül mintegy 2 milliónyian beszélnek, főleg Macedóniában. Az összehasonlító nyelvészet szerint a macedón a bolgár nyelv valójában egyetlen ősi nyelv két területi nyelvváltozata, amelyeket politikai és kulturális okokból a XIX-XX. század során választottak szét. A két nyelv között a kölcsönös érthetőség mind a mai napig 99%-os, a fennmaradó 1% a macedónba bejött szerb jövevényszavakat és egyes nemzetközi szavak eltérő használatát jelenti.

 

A többi szláv nyelvtől eltérően, és a bolgárhoz hasonlóan a macedón nyelvben nincsenek nyelvtani esetek, de van határozott névelő és több igeidő. A macedón nyelv tehát azonosnak mondható az óegyházi szláv, vagyis az óbolgár nyelvvel. A macedón nyelvet Görögországban szláv-macedón nyelvként ismerik, illetve tartják számon, míg Bulgáriában a bolgár nyelv külön irodalmi megvalósulásának számít. Ezért van az, hogy máig a macedónról bolgárra fordított okmányokat a bolgárok nem is fordításnak, hanem hivatalosan is csak nyelvjárásnak tekintik. Az, hogy a macedón nyelv önálló nyelv-e, vagy nyelvjárás, tehát pusztán történelmi-politikai kérdéssé vált.

 

 

Van-e macedón nemzettudat?

 

            A XIV. században az Oszmán-török Birodalom meghódította az egész Balkánt. E török fennhatóság a balkáni népek újabb keveredésével járt együtt, ráadásul az addig döntően ortodox keresztény népesség egy kisebb hányada megélhetési (vagy meggyőződési?) okokból átvette az iszlám vallást is, mint például az albánok egy jó része, vagy a szerbségből az átvett vallási nézetei miatt ki- és elszakadt bosnyák népesség. A török fennhatóság évszázadaiban a macedón területek nyelvi és kulturális különbözősége nem, vagy csak alig különbözött a mai bolgár területekétől.

            A XIX. században vészesen gyengülő, lehanyatló Oszmán Birodalom európai területein gyorsan terjedt a szláv öntudat, és az ezzel járó teljes önállósulásra való törekvés. Ez nem csak a szláv-török ellentéteteket, hanem a Balkán-félsziget délszláv nemzetiségeinek ellentéteit is felszínre hozta, a legnagyobb mértékben éppen a két legnagyobb helyi népesség, a szerbek és a bolgárok rivalizálását. Ennek kereszttüzébe került az lassan önállóvá váló bolgár és szerb állam vitájában a macedón (akkor földrajzilag még mindig: Makedónia) terület. Ekkoriban (és persze a régmúlt okán e térségben még ma is) egy állam és nép jelentőségét leginkább területének nagyságában látták, látják, és máig láttatni igyekeznek. Ezért mind Bulgária, mind Szerbia megszerezni törekedett magának a macedón vidéket, történelmi okfejtésük okán a görögökről már nem is beszélve. A bolgárok esetében ezt nyelvi és kulturális örökség jogán akár még jogosnak is tekinthetnénk.

            Az 1912-ben kitört első balkáni háború összeroppantotta az Oszmán Birodalom balkáni területeit, amelynek jó részét (a mai Macedóniával és a mai Görögországhoz tartozó Égei-tengeri Trák-tengerparttal együtt) Bulgária szerezte meg. Ezt szomszédjai: Románia, Szerbia és Görögország nem nézték jó szemmel, ezért 1913-ban kirobbantották azt a második, bolgár ellenes balkáni háborút, amelyben Bulgári esélytelennek bizonyult, és a macedónok által lakott területek nagyobbik, északi részét a szerbek, míg a déli, kisebbik hányadát a görögök kebelezték be.

 

 

Az első világháborút követően létrejött Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től az első Jugoszlávia) szerb nacionalista politikája tehát erővel elválasztotta a macedón térség lakosságát a Bulgáriában élő szlávoktól. A szerbek a terület megtartása érdekében a macedóniai emberekkel elhitették, hogy nem a bolgárok, hanem Nagy Sándor makedónjainak a leszármazottai. Ennek hatására alakult ki a XX. században, a két világháború között az önálló macedón nyelv fogalma is. Ezt persze a bolgárok sohasem ismerték el, és igyekeztek visszaszerezni a területet. Ez a második világháború során, a náci Németországgal kötött szövetség révén egy rövid időre sikerült is.

            A németek és szövetségeseinek, így a bolgároknak a második világháborús veresége után a szövetséges hatalmak támogatásával, Joszip Broz Tito, horvát származású kommunista partizánvezér irányításával megalakulhatott a második Jugoszlávia. Tito kommunista meggyőződése és származása okán mindenképpen le akarta törni a szerb nacionalizmus újjáéledését, ezért az első Jugoszláviához képest az általa kialakított második Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban tagköztársasági státuszt teremtett Crna Gorának (Montenegró), Bosznia-Hercegovinának és Macedóniának is. Ennek előzményeként és részeként 1944. augusztus 2-án egy politikai dokumentummal a macedón nyelvet önállóvá nyilvánította. E macedón nyelv teljes önállósodását nagymértékben leginkább az a tényező határozta meg, hogy 1948 és 1989 között a kapcsolatok Jugoszlávia és Bulgária között minimálisak voltak, így két jó nemzedéknyi időre a bolgár, és helyi változata: a macedón nyelv talán végérvényesen el tudott válni egymástól. A második Jugoszlávia idején tehát a macedón nyelv elvált a bolgártól, és a második Jugoszláviát maga alá temető XX. század végi délszláv háborúk idején kialakult az önálló – mint eddig bizonyítani igyekezetünk, a korábban mesterségesen gerjesztett –, ám erre az időre az egyre nagyobb veszélyeztetettség kivirágzó önálló macedón nemzettudat.

 

 

Tényleg vannak-e macedónok?

 

            A bolgárok szerint nincsenek. Többnyire jogos érveik szerint a macedón nyelv nem más, mint a bolgár egy területi változata, vagyis pusztán nyelvjárás. A XX. században bekövetkezett bolgár-macedón területi elválás azonban kialakított egy olyan önáll macedón irodalmi nyelvet, amelynek a bolgár irodalmi nyelvvel való összeolvasztása ma már csak erőszakkal volna megvalósítható. Ezért nyugodtan mondhatjuk: vannak macedónok.

            A görögök szerint nincsenek. Görögország északi részén van egy Makedón nevű tartomány, ahol sok szláv származású, ma már inkább görögül beszélő macedón él. A görög állam azért vitatja-ellenzi Macedónia létezését, hogy ne keveredhessen területi és névhasználati vitába északi szomszédjával. A görög állam ezért blokkolja Macedónia európai uniós csatlakozásának lehetőségét, szemlélete és érvei szerint mindaddig, amíg e szláv nyelvű ország le nem mond a makedón történelmi örökség és névhasználat teljes és végleges jogáról. Bár a görögök érzékenysége teljes mértékben érthető ez ügyben, mivel azonban a létrejött Macedónia még sosem fogalmazott meg területi követeléseket Görögországgal szemben, ezért álláspontjuk távolról nem tűnik másnak, mint pusztán kicsinyességnek és nacionalista akadékoskodásnak. Ezért nyugodtan mondhatjuk: vannak macedónok.

            Az albánok szerint nincsenek. A mai, területileg a húszezer négyzetkilométert alig meghaladó Macedónia egyharmadát albánok lakják, akiknek egy része a vágyálmokban megvalósítandó (leendő) Nagy-Albániához szeretne csatlakozni. Ezért ők értelmetlennek és céljait tekintve károsnak tartják az önálló macedón állam létét. Felfogásuk szerint az albán lakta területeket Albániához, míg a macedónok által lakott térséget Bulgáriához kellene csatolni, megszüntetve ezt a „kényszerrel született” államot. A helyi albánok egy része ezért már több olyan etnikai konfliktust is kirobbantott, amely létében veszélyeztette a kicsiny Macedóniát, szerencsére hiába. Ezért nyugodtan mondhatjuk: vannak macedónok.

            A szerbek szerint sem léteznek macedónok, bár ők azok, akik ezt a legkevésbé hangoztatják, hangoztathatják, mivel éppen a szerb politika szakította el a macedónokat talán végérvényesen a bolgároktól. A mai szerb nacionalisták egy részét persze ez mit sem zavarja, számos ócska, ostoba közhelyet hangoztatva arra vonatkozóan, hogy miért is kellene a macedón vidéknek visszatérnie a megvalósítandó Nagy-Szerbiához. Szerencsére éppen ez az, aminek manapság a legkevesebb realitása van. Ezért nyugodtan mondhatjuk: igenis vannak macedónok.

 

 

 

 

 

Van-e még kérdés a macedónokról?

 

A válasz: ezernyi. Hiszen ki tudja ma még, hogy az Európai Unió és a NATO megvédi, fenntartja-e ezt a kicsiny, alapvetően szláv anyanyelvű közösséget? Van-e esélyük megmaradni az egyre gyorsabban globalizálódó világban? Hajlandók-e szomszédjaik végre méltányossággal belátni, hogy nekik is helyük van Európa térképén? A kérdések e sora még hosszan folytatható lenne…

 

Szerző: I Empire  2010.01.09. 15:13 9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szlawirtus.blog.hu/api/trackback/id/tr391654432

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

petrzsalka 2010.01.09. 19:26:44

Gratula, szep es erdekes cikk.

Styxx 2010.01.09. 21:47:35

Szép poszt, gr. Annak ellenére, hogy pici az ország mid méretben, mind lélekszámban, a nyelvjárásokban is nagy különbség. És pl minden macedón vezetéknévben szerepel v, kivéve a prilepi és a bitolai származásúakat.

Szerb tudással viszonylag sok mindent meg lehet érteni. 20 éve ott voltam katona, azóta kétszer átmentem tranzitba és visszafejlődést tapasztaltam, pedig az exYu-nak se ők voltak a bezzeg tagköztársasága. Sajnos szerencsétlen, jobb sorsra érdemes lúzer ország a posztban részletezett okokból. A hatvanas években volt egy nagy földrengés, akkor az egész világ tolta a segélyt, Tito anno ezt ügyesen kommunikálta az akkori viszonylagos világbékében. 1990-bn skopjeban érdekes volt, hog volt néhány, a hatvanas években megvalósult, akkori viszonylatban hipermodern üzletközpont, ami már akkor kopott volt. Most nem tudom, milyen ott a szitu.

zahnrad_bunker 2010.01.10. 18:39:41

"ezért álláspontjuk távolról nem tűnik másnak, mint pusztán kicsinyességnek és nacionalista akadékoskodásnak"

Azért ez enyhe túlzás. A macedónok helyzete kb. olyan, mintha mi olyanokat állítanánk magunkról, hogy rómaiak vagyunk, így Cicero, Caesar, Nero, stb. a mi történelmünkhöz tartozik, hisz a mai Magyarország egy része a Római Birodalomhoz tartozott. Tudom, sarkított hasonlat, nem is a legmegfelelőbb, de szerintem érted. Ne vegyünk el olyat, ami nem a miénk.

Amúgy az írás nagyon jó.

Savigny (törölt) 2010.01.11. 12:52:03

@zahnrad_bunker: azért az egy lényeges különbség, hogy Nagy Sándort ők "adták", tehát jogosabb az ilyen jellegű érvelésük, mint a mi dunántúlunknak lenne.... (egyébként csatlakozom: jó a poszt, köszi! :)

Bácskai peregrinus · http://img6.indafoto.hu/3/7/65417_30cdde245ca734f3a637b1ad22419b90/5970575_a62b198cb6d4c8fd8a1097667 2010.01.11. 13:51:19

Styxx-hez hasonlóan én is húsz éve voltam katona Macedóniában. Nincs kizárva, hogy találkoztunk, lévén csak az eskütételig időztünk az eredeti állomáshelyünkön, Kumanovón (ahol most az amerikaiak parancsnoksága található), aztán kezdődött a téli kiképzésünk a Vukova Glava (Farkasfej) nevű sítelepen, nyáron meg a preszpai tó partján táboroztunk egy hónapig, közvetlen a görög határbódé mellett. Túlfélen a gumicsizmás albán hadsereggel. A világ egyik legszebb része, ezüstösen fehér a homok, és az édesvizű tó négy méterig kristálytisztán áttetsző. Családdal még egyszer elmegyek.
A temesvári forradalom(?)idején első fokú riasztásban fagyoskodtunk a bolgár határ mellett. Éles lőszert még nem (mindenkinek) adtak, de bakancsban köllött aludnunk. A terepjárók ponyvája alatt.
Jártam Sztrumicán, Kicsevón, Bitolán és Tetovóban is. Utóbbiban felejthetetlenek a voltak az újonnan épített három-négy méter magas kőkerítések a tányérantennás házak körül. Lőrésekkel.
Megfordultam két-három napra a szkopjei Tito marsall laktanyában is. Nem semmi volt a három-négy ezer embert kiszolgáló menzájuk.
Nem vagyok rá büszke, de egy jó hétre átdobtak bennünket a koszovói Urosevácra is. Az albánok Ferizájnak mondják és őket kellett oszlatni, mert éppen ülősztrájkoltak a hidakon és a közutakon.
Szeptemberben rukkoltam, április valahanyadikán engedtek haza először. Öt napra. Ebből kettőm az út oda-vissza.
Ettől függetlenül "csak a szépre emlékezem", ahogy ez a giccses dalocska búgja.
A macedónok jó fejek, a bosnyákokhoz tudom hasonlítani őket. Az egyik cimbora már akkor VMRO-s párttag volt. Engesztelhetetlenül gyűlölte a bolgárokat, de a görögökről se sok szépet mondott.
Utoljára ide írom, mert nem árt ha megmentjük az enyészet elől: A vörös földes, kövecses hegyi dűlőutakon közlekedő pásztorok az öszvéreiket "tyuksz, tyuksz" fölkiáltással nógatták.
Azóta se hallottam ezt a kifejezést, vagy biztató szócskát.
Erre varrjon gombot nekem valaki okostojás néprajzos!

zahnrad_bunker 2010.01.11. 18:18:12

@Savigny: "Az ókorban élt makedón nép nyelvi és kulturális közösséget alkotott a tőlük délre élő görögökkel. Két királyuk: II. Philipposz (Fülöp), majd az ő fia, (Hódító, Nagy) Sándor háborúival egyesítette a görögséget, ami végül az önálló makedón lét teljes beolvadását eredményezte az antik görög kultúrába."

"A korai középkorban a vidéket megszálló és fokozatosan benépesítő szláv, majd bolgár-török népelem tehát már csak földrajzi egységnek tekintette az egykori makedón területeket, fokozatosan kiszorítva innen a görög nyelvű népességet."

Ezek után nem igazán értem, miről beszélsz. Nagy Sándornak, akit makedón királyként ismerünk, azt leszámítva, hogy a terület ugyanaz, nem sok köze van ahhoz a néphez, amit ma macedónnak nevezünk. Ennyi a lényeg.

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.01.13. 08:22:09

A macedónok görögnek (a hellén Nagy Sándor leszármazottjainak) tartják magukat?

Vagy Nagy Sándort tartják szlávnak, ősmacedónnak?

Mennyire volt jogos az első balkáni haború utáni Nagy-Bulgária etnikailag?

Nyelvileg a macedónok bolgárnak mondhatók, Nagy-Bulgária keretén belül simán beolvadtak volna.

A macedónok létezése Szerbia érdeke volt, hogy gyengítse Bulgáriát.

Ha létrejön a normális, demokratikus EU, akkor a macedónok nyelvi okokból Bulgária felé fognak inkább gravitálni.

Persze a macedón nemzet már kialakult (a XX. sz. 30-as éveiben) tehát vannak. lesznek macedónok.

(Amúgy eléggé kakukktojás a szláv nyelvek között a névelős és nem esetezős bolgár/macedón nyelv, meg érne egy külön posztot!)

Šišmiš 2010.01.14. 19:37:14

"A szerbek a terület megtartása érdekében a macedóniai emberekkel elhitették, hogy nem a bolgárok, hanem Nagy Sándor makedónjainak a leszármazottai."

Azt hiszem ez eléggé sikerült, hiszen a macedónok egy óriási Nagy Sándor szobrot terveznek állítani Skopje egyik terére. Ezt a görögök - érthető okokból - nem nagyon nézik jó szemmel.

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.01.15. 10:53:32

@Шишмиш:

"Ezt a görögök - érthető okokból - nem nagyon nézik jó szemmel."

Miért érthető?

Az igazi makedónok a görögökkel ROKON népcsoport volt, de nem egy az egyben a mai görögök ősei.

Ezek a görögök meg a macedónok még nálunknál - magyaroknál és szlovákoknál - is pitibbek.
Pedig ez sem semmi! :-)