Lipica (olaszul Lipizza) egy nagyon kis település Szlovéniában, Trieszt közelében, az olasz határ mellett, Sežana járásban terül el. Lótenyésztése miatt hosszú idő óta az úgynevezett Karszt régió egyik legkiemelkedőbb turistaközpontja. A település tehát az itt található lovászatról és lovasiskolájáról (szlovénül Kobilarna Lipica) híres. Innen származnak a világhíres lipicai lovak. A lipica majorságot még 1580-ban alapították, és manapság a Szlovén Köztársaság egyik fő büszkesége. Ma már nem csak egyszerű lovászatot, hanem teljesen kiépített turisztikai központot találunk itt, szállodákkal, teniszpályákkal, egy 18-lyukas golfpályával, valamint uszodával és kaszinóval.

A lipicai ménes története 1580-ban kezdődött, amikor a mai szlovéniai Lipicán Habsburg Károly főherceg ménest alapított. A császári udvar számára kívántak itt kiváló, szilárd szervezetű, a pompát, a gazdagságot minden jellegében mutató lovat kitenyészteni. A fajta ősei között vannak kemény természetű hegyi lovak és spanyol-nápolyi mének is. A kezdeteknél használt mének közül nyolc ma is létező genetikai vonalat képvisel, és a tenyésztés ezekre épül. Az első tervek a lipicai lovak szélesebb körű elterjesztésére II. József uralkodása (1780-1790) idején születtek meg, aki rendeletet alkotott a magyarországi lótenyésztés megerősítéséről. Ekkor az állomány áttelepítésének megvalósítására mégsem került sor.

 

Később, a napóleoni háborúk idején kényszerből a lipicai ménest kétszer is Magyarországra menekítették át, így alakult ki azután nálunk elsőként a mezőhegyesi lipicai jellegű állomány. Ezeket a lovakat később, 1876-ban Alsószombatfára költöztették, majd onnan 1912-ben Bábolnára. Innen kerültek az 1950-es években újra hegyi környezetbe, Szilvásváradra.

A lipicai ló valódi nemzetközi fajta, az egész világon elterjedt. Négyszáz éve fajtatisztán tenyésztik, az 1800-as évek elején alkalmazott egyetlen arab cseppvér-keresztezéstől eltekintve idegen fajtát soha nem alkalmaztak tenyésztése során. A magyarországi állomány kiemelkedő genetikai értékével tűnik ki. Tenyésztőszervezete a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete.

A magas, kecses, fehérszínű telivér lipicai lovak ma is Szlovénia egyik legnagyobb nemzeti büszkeségének számítanak. A Lipicai nagyon intelligens, szeret tanulni és kivételesen jól nevelt ló. A kifejezőfejhez gyakran társul kosorr. A nyak nem túl hosszú, erőteljes megjelenésű, magaillesztésű. A test a kerek farral és nehéz vállakkal erőt sugároz. A farok derékszögben tűzött, a lábak rövidek és szilárdak, a paták jó formájúak.  A Lipicai Major a jugoszláv időkben a délszláv államalakulat egyik fő turisztikai attrakciója volt évi négyszázezer látogatóval. A délszláv háborúk miatt a látogatók száma jelentősen csökkent egy időre. Szlovénia uniós csatlakozása óta a látogatók száma megint növekedni kezdett, és manapság eléri az évi százezret.

 

 

Szerző: I Empire  2010.01.24. 15:54 19 komment

Címkék: szlovénia lovak lipica

A bejegyzés trackback címe:

https://szlawirtus.blog.hu/api/trackback/id/tr601698168

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gvtisavar Djavakhi (törölt) 2010.01.24. 22:31:45

Csodaszép. Eltölt egy kellemes szabadságérzet, mikor látom, hogy szökell.

1sx 2010.01.24. 23:01:35

Milyen a "magaillesztésű" nyak?
Egyébként az alsó képen a ló tényleg fluoreszkál? :)

I Empire · http://szlawirtus.blog.hu/ 2010.01.24. 23:05:57

@1sx: Neeem, csak részeg vagy:) Amúgy tényleg olyan;)

borzash · http://frozensteak.bandcamp.com 2010.01.25. 07:36:38

lószínügyi kiegészítés. nincs olyan, hogy "fehér" ló, az ugyanis hivatalosan szürke. mint ahogy barna sincs, csak pej, vagy sárga. de amúgy nem rossz poszt, csak lehetne akár háromszor ilyen hosszú is.

Guru320cdi 2010.01.25. 08:06:50

Gyerekek ! Szép napot ! Méé' van az, hogy mire végigolvasom a cikket már rég nem a lovak dícséretén és gyönyörűségén élvezkedem, hanem a posztíró dilettantizmusán ??? Ha valaki valamiről ír, közzétesz akkor miért nem készül fel legalább pár alapvető dologban ???
HMM ??? Egyébként RESPECT !

Matróz Kommandó 2010.01.25. 08:08:18

A lipicai nem magas és kecses, hanem kicsi és zömök. Kiváló fogatló lásd a Lázár testvéreket. Kiváló tenyészetek vanak Magyarországon, pl. a szilvásváradi, de magánkézben is sok.
Szerintem is tanulékony, de rém konok tud lenni.
Üdv

Adrian Mole 2010.01.25. 08:20:24

@Matróz Kommandó:
A kancák kisebbek (inkább közepes termetűek), de a mének elég magasak tudnak lenni (náluk nagyobb a változatosság). Amúgy tényleg zömök, de ennek ellenére van bennük kecsesség is - nem véletlenül, parádés lovaknak lettek kitenyésztve.

banzaban 2010.01.25. 08:25:37

@borzash: Márpedig van olyan, hogy fehér lószín. közel 200 lószínt tartanak nyilván és közte bizony ott van a fehér is. barna viszont tényleg nincs.

A cikkírónak pedig: a lipicai kifejezetten nem magas fajta.

Mocoria 2010.01.25. 08:29:55

Nekem is a dilettantizmus tűnt fel a cikk második részében. Az eleje, a történeti áttekintés rendben, de mihelyt átmegy "lótenyésztésibe", onnan teli van ... hmmm .... butaságokkal. Láthatóan nem egy, hanem több helyről másolt át a szerző részeket, és kiegészítette saját kútfejével. Ilyen környezetben a szakkifejezések elég hülyén hatnak.

"Nyaka magasan illesztett,rövid." Tehát, magas illesztésű a nyaka, nem "magaillesztésű".

"A fajtában sok a szürke, de pej és fekete színű is előfordul." "Általában szürke, de a szürke semmiképpen sem kizárólagos. Kisebb gyakorisággal előfordul a fekete, sőt a pej lipicai is." Egy szóval se írják sehol, hogy "fehér", mert fehér ló nincs...

És mi az, hogy "kifejezőfej"?

"egyetlen arab cseppvér-keresztezéstől eltekintve" - igen, van olyan, hogy cseppvér keresztezés. De egy ismeretterjesztő(nek szánt) cikkbe ezt csak úgy beleejteni?! Vagy ki kell hagyni, vagy el kell magyarázni, mi az.

Szóval, a cikk vége nem túl jól sikerült. A kevesebb több lett volna. Vagy ha már több, akkor még több...

banzaban 2010.01.25. 08:48:04

A siglavy törzs alapító ménje arabtelivér volt.

a fehér szín pedig LÉTEZŐ lószín. Fehér az a ló, amelyiknek mind a fedőszőre, mind a hosszú szőre születéstől fogva fehér. Bőrük rózsaszín, szemük kék, de lehet egyéb színű is, patájuk viaszsárga. A szürke egy kevert szín.

Iustizmord 2010.01.25. 08:53:45

en.wikipedia.org/wiki/Lipizaner

csak ha le is fordítja már sokkal informatívabb.

nem jó cikk.

Iustizmord 2010.01.25. 09:05:18

A lipicai története 1580-ban kezdődött, amikor a mai szlovéniai Lipicán Habsburg Károly főherceg ménest alapított. A császári udvar számára kívántak itt kiváló, szilárd szervezetű, a pompát, a gazdagságot minden jellegében mutató lovat kitenyészteni. A fajta ősei között vannak kemény természetű hegyi lovak és spanyol-nápolyi mének is. A kezdeteknél használt mének közül nyolc ma is létező genetikai vonalat alapított, s a tenyésztés ezekre épül.

A lipicai ménest a napóleoni háborúk idején kétszer is Magyarországra menekítették, így alakult ki a mezőhegyesi lipicai jellegű állomány. Ezeket a lovakat 1876-ban Alsószombatfára költöztették, majd onnan 1912-ben Bábolnára. Innen kerültek az 1950-es években újra hegyi környezetbe, Szilvásváradra.

A lipicai valódi nemzetközi fajta, az egész világon elterjedt. 400 éve fajtatisztán tenyésztik, az 1800-as évek elején alkalmazott egyetlen arab cseppvérkeresztezéstől eltekintve idegen fajtát soha nem alkalmaztak tenyésztése során. A magyarországi állomány kiemelkedő genetikai értékével tűnik ki. Tenyésztőszervezete a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete.

forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Lipicai

szóval szó szerinti átvételnél meg ne essünk már hasra. abzug.

hegyilany 2010.01.25. 09:38:50

Jók a képek. :) A "telivér lipicai" legalábbis furcsán hangzik, inkább írd "fajtatiszta lipicainak". Telivér az angol meg az arab telivér.

Bácskai peregrinus · http://img6.indafoto.hu/3/7/65417_30cdde245ca734f3a637b1ad22419b90/5970575_a62b198cb6d4c8fd8a1097667 2010.01.26. 08:10:21

A föntebb beírogató szakvéleményekkel nincs semmi baj, tényleg pongyolára sikeredett a poszt szerzőjének munkája, de spongyát reá!
Az a szép, hogy ebben a megkukuló világban még ennyi lóbarát ugrik kiigazítani a vélt ill. valós elírásokat. Kicsivel is meg lehet olykor elégedni, na.
Ami a lipicai fajtát illeti: Azt is mondják róluk, hogy univerzálisak, vagyis kissé reklámszagúan fogalmazva - többfunkciósak. Fiáker előtt vannak elemükben, de a parasztkocsira pakolt takarmányukat is behúzzák a hátsó udvarunkba. Vénebbjeit gyermekek sétalovagoltatására és zsinórozott, nemzeti érzelmű családanyák ünnepnapi parádés vonulásához lehet alkalmazni.
Én a fajtát nyeregben vagy szőrén se sokra becsülöm, többnyire széles a hátuk, mint egy tehénnek, aki terpeszkedett már fotelben moccanatlan egy Fábry-show idejéig, az tudja miről beszélek.
Ahánnyal találkoztam, rosszindulatú egy se volt köztük, még a csődörök se rúgtak, vagy haraptak.
Jó tulajdonságuk, hogy szívósak, pedig a pohosságuk alapján azt hinné az ember, hogy egy tízperces vágta után szívelgyengülésben múlnának ki alólunk.
Szóval van jó tulajdonságuk.
Kicsit divattá lettek, mint a szegény skót juhászok Lassie hazatérése után.
Nekem mégse tetszenek.

Talon Karrde · http://youtu.be/RNT_uICTe9M 2010.01.26. 08:12:38

Magyarország lovainak génállománya IS egy nemzeti kincs. Vannak törvények ennek megvédésére?