Eddig nem sok szót ejtettünk a volt jugoszláv tagköztársasásgról, Bosznia-Hercegovináról vagy ahogy lakói nevezik Bosna i Hercegovinaról. Pedig ebben a kicsi dél-szláv államban 2 entitás, 3 etnikum és 3 vallás keveredik. És hogy hogy élnek meg békében egymás mellett? Nem egykönnyen az biztos...

 

 

 

A Balkán-félsziget nyugati felén fekvő Bosznia-Hercegovina 1992. április 5-én  vált függetlenné. A horvát, bosnyák és szerb ellentétek a jugoszláv utódállamok térségének legvéresebb háborújához vezetett. A daytoni béke óta nemzetközi ellenőrzés alatt áll.

A 4 milliós lakosság három államalkotó nemzetből áll: bosnyák, horvát és szerb, valamint három különböző vallást gyakorló polgárból. A horvátok csökkenő létszáma azonban csökkenő befolyásukhoz is vezet. A bosnyákok, aki a lakosság közel felét alkotják, általában muzulmánok, a horvátok római katolikusok, míg a szerbek az ortodox egyház hívei (ezeken kívül kis számú protestáns lakosság is fellelhető). Itt érdemes megemlíteni a "boszniai" és a "bosnyák" kifejezések közti különbségeket. Boszniai, aki Bosznia-Hercegovinai, bosnyák viszont, aki muszlim hitű vagy ilyen családból származó boszniai (vagy horvát vagy szerb) nyelvű délszláv. 1993 előtt a "muszlim" kifejezést még etnikai megjelölésként használták.

Az országot alkotó két entitás a következőképpen alakult: az ország 51%-a a Bosznia-Hercegovinai Föderáció, melyet bosnyák és horvát többségű kantonok alkotnak, valamint a közigazgatásilag egységes Szerb Köztársaság. Mindkettőnek fővárosa Szarajevó, de utóbbinak kormányzati központja a gyakorlatban Banja Luka.

 A középkorban - hasonlóan a többi szláv államhoz - Bosznia is a római katolikus egyházhoz csatlakozott. 1463-ban azonban a törökök elfoglalták az országot, és előbb a gazdagabb, majd a szegényebb sorsúak is áttértek. A török uralom általános jólétet és virágzást hozott, így az emberek könnyebben váltottak vallást. Így alakulhatott ki az a zavarbaejtő helyzet, hogy ugyan egy délszláv államról beszélünk (és  a szlávok köztudottan keresztények), a lakosság közel fele mégis muzulmán. Kelet és nyugat - fütyülve a többmérföldes különbségekre - keveredik az országban. Persze senki sem állítja, hogy ez könnyű. Ahogy az itt élő horvátok szeretnek horvát zászlót lengetni vagy kunával fizetni, úgy a szerbek és bosnyákok is szeretik felhívni a figyekmüket hovatartozásukra. Hiszen mindenki szeretne tartozni valahová.

 

Van, aki szerint együtt tudnak élni (főleg, ha nem zavarják meg kívülről békéjüket). Sokan inkább önálló nemzetállamban vagy Szerbiához, illetve Horvátországhoz csatlakozva képzelik el a jövőt...

Szerző: Jüzli  2010.01.26. 07:43 4 komment

Címkék: szerb horvát muszlim bosnyák bosznia hercegovina dél szláv

A bejegyzés trackback címe:

https://szlawirtus.blog.hu/api/trackback/id/tr781699184

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.01.26. 11:51:52

Kevert vallás?

Három, nem kevert vallásról van szó.
Persze az iszlám eléggé világias.

Jüzli 2010.01.26. 13:00:33

@Jobb híján MDF-es: Igaz... ezt benéztem a hangzatos cím miatt...

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.01.26. 13:09:04

Nem baj, legközelebb majd jobban megy! :-)

Boszniában még pont nem voltam, nagyon érdekelne, azt mondják, hogy olyan törökös. :-)

Törökországban már jártam, az tetszett, probálom elképzelni szlávban! :-)

1sx 2010.01.31. 20:18:28

"Bosznia-Hercegovinai", ezt nem kell valahogy kis betűvel írni, ha melléknév? Ha lenne kéznél helyesírási szabályzat, megnézném. :)