A következő posztban arra derítünk fényt, hol is keressük pontosan Szlavóniát!

A történelem előrehaladtával Szlavónia határai is megváltoztak. A középkori történeti Szlavónia a mai Közép-Horvátország északi része, a Dráva és a Száva folyók közti terület nyugati fele. Nevét onnan kapta, hogy az itt élő horvátok a 17. századig a saját elnevezésükre használták a 'slovene' kifejezést. Nem alkotta Magyarország részét, mivel belső önállóságot (bánság, hercegség) élvező tartomány volt.

Az újkori Szlavónia különbözik a fenti - középkori - leírástól. A 19. századig gyakran Tótországnak nevezett terület  a Dráva-Száva közének keleti fele, a mai Kelet-Horvátország területén. A középkorban Magyarország szerves része volt önállóságának ellenére, és csak az újkorban került Horvátországhoz.

A mai Szlavónia megegyezik az újkori történelmi Szlavónia és a Nyugat-Szerémség együttes területével.

 

Címere:

Kék mező két fehér ikerpólyával elválasztva, melyek a két folyót szimbolizálják. A két pólya közti vörös mezőben egy természetes színű nyest fut, ami a középkori nyestbőradóra utal. A kék mező felső részében egy csillag lebeg, ami a Marsot jelképezi. Szlavónia címere megtalálható a mai Horvátország címerében is.

                      

Gyakran illetik az "arany" jelzővel, mivel a nyári aratás előtt gabonamezők aranylanak mindenfelé. A termékeny föld jólétet hozott az itt élők számára, amivel a gazdagon díszített házak és a részletgazdag népviselet most is szívesen dicsekszik. A helyiekre pedig könnyed életritmus és összetéveszthetetlen akcentus jellemző.

 

 

Szerző: Jüzli  2010.01.26. 19:23 20 komment

Címkék: horvát tót dráva száva szlavónia tótország

A bejegyzés trackback címe:

https://szlawirtus.blog.hu/api/trackback/id/tr521704595

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sóskatáska 2010.01.30. 00:00:43

van egy kib..tt jó grilles cuccuk ami szlavón grillkolbász néven fut Mohácson is lehet néha vásárolni , de én el szoktam érte menni Beli Manastir-ra vagy Osijekre.Juhbélbe töltve készül fantasztikusan füszeres és pillanat alatt megsül a grillen. jellegzetessége hogy fel van tekerve mint egy kigyó, és két nyárssal át van szúrva. ehhez általában Karlovacko-t szokunk inni.

Vitriol 2010.01.30. 00:37:41

Nagyon jó a blog, tele érdekes posztokkal. Szlavónia pedig gyönyörű...

Bácskai peregrinus · http://img6.indafoto.hu/3/7/65417_30cdde245ca734f3a637b1ad22419b90/5970575_a62b198cb6d4c8fd8a1097667 2010.02.01. 10:02:28

@sóskatáska:
Tudom, hogy ez egy szlavofil fórum, de bicskanyitogató Beli Manastirt olvasni Pélmonostor, meg Osijeket Eszék helyett. Annál is inkább, mert még most is élnek ott magyar ajkú emberek, akik a szülőfalujukért évekkel ezelőtt harcolni voltak kénytelenek.
Kórógy, Szentlászló magyarjai a Kopácsi-rét mellett olyan archaikus középkori nyelvet beszélnek, amit esetleg a pusztinai csángók körében lehet hallani, és a néprajzosok-nyelvészek a mai napig szakmányba járnak oda elélvezni.
Ha minden áron következetesek akarunk maradni, akkor Pecsujozzunk, Budimpestázzunk napestig.
Gondolom, az se mindenkinek lenne ínyére...

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.02.01. 13:00:09

@Bácskai peregrinus:

"akkor Pecsujozzunk, Budimpestázzunk napestig.
Gondolom, az se mindenkinek lenne ínyére..."

Persze, hogy nem, mert Päťkostolie a Budapešť. :-)

Amúgy hozzászólásban írták, nem a posztban!

Bácskai peregrinus · http://img6.indafoto.hu/3/7/65417_30cdde245ca734f3a637b1ad22419b90/5970575_a62b198cb6d4c8fd8a1097667 2010.02.01. 14:52:58

@Jobb híján MDF-es:

A Szlavóniai ismertetővel nincs is semmi bajom, legföljebb annyi, hogy elég rövidke.
De merek fogadni, hogy Magyarországunk hetven százaléka hajlamos az életében egyszer legalább összekeverni a Szlavónia és Szlovénia elnevezést, mint az az a halmozottan hátrányos egyszeri tévébemondó, aki Szlovákiát olvasott Szlovénia helyett, és még elnézést se kért utána. (Láttam, tudom mit írok. Ráadásul a magukat szerényen csak a "nemzet televíziójának" nevező Dunán hangzott el ekkora baromság.)
Mondtam már, fontosnak vélem ezt az oldalt, ismeretterjesztő jó szándéka vitathatatlan.
De ha bárhol magyartalanságot vélek látni, szólnom köll, mit csináljak? Alkatilag lehetek elizélve.
Vagyunk még egy páran így.
Éppen ezért nekem soha nem lesz Újvidékből Noviszád. Viszont a töltött káposztát édesanyám után én is szármának hívom.
Remélem ez nem meríti ki a hazaárulás fogalmát.

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.02.01. 15:40:22

"összekeverni a Szlavónia és Szlovénia elnevezést, mint az az a halmozottan hátrányos egyszeri tévébemondó, aki Szlovákiát olvasott Szlovénia helyett,"

Nem nehéz összekeverni, hiszen mindhárom tőve a sloven-ből jön.

"Viszont a töltött káposztát édesanyám után én is szármának hívom."

Törökből jön, de a Nový Sad-i szlovákoknál is úgy hívják.

Sopronec 2010.02.01. 17:57:15

Nem csak a gabonamezőkről híres e vidék, a borok is igen figyelemre méltóak. Határ menti kedvencem a bellyei rizling. Sör ügyileg pedig az Osjecko Pivo (a Facebook-on is fenn van) azaz az eszéki sör is nagyon kellemes tud lenni. Még Mohácson is kapható.

Bácskai peregrinus · http://img6.indafoto.hu/3/7/65417_30cdde245ca734f3a637b1ad22419b90/5970575_a62b198cb6d4c8fd8a1097667 2010.02.02. 07:33:17

@Sopronec:

Még a nyolcvanas évek közepén két ízben is kerékpár túráztunk egy-két hétig Szlavónia meg Nyugat-Szerémség borvidékein, Karlócától Eszékig. Aki a jó borokat szereti, annak melegen ajánlom(kis képzavarral) a hűvösen gyöngyöző vörösmarti(Zmajevo) borpincék flaskáit. Még a horvát gazdák is törik a magyart, nagyon szívélyesek, demizsonba, vagyis "rinfúzba" is mérik a drága nedűt. Áraik jók, amit onnét tudok, hogy újvidéki ismerőseink rendre oda járnak hét végén föltölteni az otthoni készletet. Pedig a Tarcal (Fruska Gora) borai se lőrék.

Bácskai peregrinus · http://img6.indafoto.hu/3/7/65417_30cdde245ca734f3a637b1ad22419b90/5970575_a62b198cb6d4c8fd8a1097667 2010.02.02. 07:42:13

@Jobb híján MDF-es:

Igaza van kedves ismeretlen ismerős! Lehet szimpla nyelvbotlás is a Szlovákia-Szlovénia csere-bere. Itt van példának okáért Budapest és Bukarest paraszthajszálnyi különbsége. Most mondja kedves Jobbik híján barátom, egy politikai újságírónak ugye meg lehet bocsájtani ha szegény megtéved? Végül is ez csak a szakmája, nem muszáj tudnia.
Vadai Ági anyánk is belesült egykoron a külügyi bizottság meghallgatásába. Ha jól emlékszem Tajvan meg Thailand kapcsán fejtette ki újszerű földrajzi ismereteit.
Lett következménye? Igen. Megválasztották.
És az élet igazolta Vadai Ágnest!
Még a mai napig mindkét helyen kis sárga ferde-szemű emberek élnek.

Sopronec 2010.02.02. 08:08:41

@Bácskai peregrinus: Nem véletlenül érdemes borozgatás céljából eljutni a Drávaszögbe hisz pl. Keleti Károly "Magyarország Szőlészeti Statistikája" (1873-as adatok) című munkáját segítségül hívva egyértelművé válik, hogy az országosan harmadik legtöbb szőlővel rendelkező Baranya megyében is magasnak tekinthető a Báni-hegyet magában rejtő Baranyavári járásban a szőlősgazdák száma és birtokaik mérete. Például Sepse (Kotlina) település határában volt Baranyában az akkori Pécs után a legtöbb szőlő és gazda, szám szerint 986 holdon (~567 ha) 802 birtokos gazdálkodott, ez nagyjából az akkori villányi állapotok háromszorosát tette ki.

Bácskai peregrinus · http://img6.indafoto.hu/3/7/65417_30cdde245ca734f3a637b1ad22419b90/5970575_a62b198cb6d4c8fd8a1097667 2010.02.02. 08:40:30

@Sopronec:
Keleti Károly? Köszönet. Ki fogom kölcsönözni. Ha meg nincs meg a könyvtárban, kutatni fogok utána. Van errefelé néhány belelkesült borász cimborám. Örülnének neki.
Még egyszer köszönöm.

Sopronec 2010.02.03. 10:57:49

Feldobnám a blogot egy kis közjogi ismertetővel...

A régi Szlavóniát – a mai Horvátország nagy részét – őseink már a honalapítás idejében elfoglalták, s így az ország szoros értelembe vett anyaterületének kiegészítő részét képezte, habár az lehetséges, hogy e területen rendszeres állami élet valamivel később, talán csak szt. László idején keletkezett. De a XVIII. század elejéig Horvátországnak nem nevezték, s attól mint az egyéb magyar részek, közjogi szempontból különbözött.
Szlavóniát hosszú időn keresztül egyenesen a központból igazgatták s élére csak II. Géza király idején állítottak először bánt, Belus nádor személyében; de Szlavónia bánjának állása és hatásköre a horvát-dalmát bánétól lényegesen különbözött, mint ahogy eltért a két terület közigazgatási szervezete is. III.István illetve Béla uralkodásától egész 1275-ig Szlavóniának és Horvátországnak egy bánja volt ugyan, de más-más hatáskörrel e két területre. Szlavónia területén, mint a magyar állam jogrendjének alávetet területen, a magyar jog uralkodott, nemesei a magyar országgyűlésen jelentek meg, később követeit megyénként küldte. Közigazgatása a magyar országgyűlésen hozott törvények szerint vezettetett; igazságszolgáltatásra pedig Zágrábban mint fővárosban volt másod folyamodású törvényszéke (a horvát báni tábla Kninben székelt) amelytől a föllebbezések a magy. kir. curiához kerültek.
Mindebből természetszerűleg következik, hogy régente országnak – regnum – nem is nevezték. A régi oklevelekben, mint partes Slavicae, terra Slavoniae, s mert néha bánjaik királyi hercegek voltak, terra ducatus, vagy terra banatus jelöltettek. Királyi címek között ugyan már I. Mátyás is használja, de állandóan úgy látszik II. Ulászló vette fel, mint mondják tisztán politikai okból: Corvin Jánossal szemben, ki Szlavónia hercege volt, így akarván felsőbbségét kimutatni. Néha Horvátországgal ellentétben helyezkedik; így II.Lajos halála után Horvátország Ferdinándot Szlavónia Zápolyát óhajtotta királynak.
A XVIII. században e területet, a török hatalom alá került Horvátország bevándorlott lakosairól, mint föntebb mondtuk, Horvátországnak kezdik nevezni és a régi Horvátország közjogi állását szerezte meg. Szlavonia elnevezése pedig a szomszédos, nagyobbára szlávok által lakott Pozsega, Szerém, Verőce és Valkó megyék területére csúszott, a nélkül azonban, hogy ezt autonóm tartományi különállásra emelte volna.
Ami ezen drávamelléki, egykori magyar megyéket illeti, kétségtelen, hogy a honalapítás idejében úgy mint egyéb magyar terület elfoglaltattak és tősgyökeres magyar jellegüket egész a mohácsi vész utáni időkig senki kétségbe nem vonta. A mohácsi vész után e megyék is török uralom alá jutottak s a Pozsegán székelő basa által kormányoztattak, de a magyar népesség a török kormányzás elöl tömegesen menekült, helyüket szerbek foglalták el, később pedig midőn e megyék a magyar korona hatósága alá visszakerültek, a gyér népesség szaporítására I.Lipót ismét szerbeket hívott be.

A karlócai békétől majd folytatom...

Sopronec 2010.02.03. 13:32:25

Folyt. köv....

Az 1699 karlócai békekötés e területet a magyar szent korona országának visszaadta, s a következő évben a magyar királyi kancellária bizottságot küldött ki, hogy a magyar megyék mintájára újólag szervezzék. A bizottság 1700. december 11.-én kelt jelentésében előadja miszerint Szerém, Verőce, Pozsega és Valkó megyéket Magyarország törvényei és szokásai alapján szervezte s a tisztviselőket utasította, hogy úgy járjanak el, mint ahogy a többi magyar megyében szokásos. Az így rendezett megyék azután a magyar országgyűlésre követeket küldöttek; s midőn egy alkalommal, az 1708. pozsonyi országgyűlésen kérdés intéztetett az iránt, hogy Pozsega vármegye nem tartozik –e Szlavóniához, mely már akkor Horvátország nevével és jogával élt, az országgyűlés kijelentette, hogy Pozsega Magyarországhoz tartozik, s mint magyar megyének külön követtel kell bírnia.
A visszakebelezés megvalósítása azonban, a rác nép kiváltságait hozván fel okul és hogy még egyéb területi elrendezések (határőrvidéki kérdések) is vannak, meggátoltatott; de az 1715: XCII., az 1723: XX., 1729:VII., s az 1741: XVIII. törvénycikkek újból és újból sürgették, hogy mint az ország szent koronájához tartozó megyék, a rendes vármegyei szervezetbe visszavétessenek.
Végre 1745-ben egy új bizottmány kiküldése rendeltetett el, csakhogy nem az idézett törvények értelmében. A nádor tudta nélkül az udvar küldött ki egy horvátokból álló bizottságot, mely utasítása értelmében akképp járt el, hogy Valkó megyéből kiszakította a határőrvidékhez szükséges részt, Szerém Pozsega és Verőce megyéket pedig a horvát bán hatósága alá helyezte, s így csatolta vissza a magyar koronához. Ezt az intézkedést az 1746 április 27.-én kiadott udvari rendelet helyben hagyta. Az 175:XXIII. törvénycikkben azonban az országgyűlés kimondja, hogy ha e megyékre a bán hatósága ki is terjesztetik, azok ezután is Magyarország megyéinek tekintessenek s a magyar országgyűlésre Ő Felsége által mindig meghívassanak. Ami azután 1848-ig meg is történt, sőt még az 1848: V. törvénycikk is, mint magyar megyének határozza meg az országgyűlésre küldendő követeik számát, bár az említett visszacsatolástól az új Szlavónia az új Horvátországgal közös gyűléseket is tartott, melyek szintén királyi engedély mellett hívtak össze és a hozott határozatok királyi megerősítést nyerve az új Szlavóniára is kiterjedtek.
Ezen az alapon, hogy a bán hatósága a fentebb említett megyékre kiterjesztetett, s mert területükön szlávok tömegesen laktak s a régi Szlavóniára Horvátország neve ragasztatott s így Szlavónia névnek terület szükségeltetett: általános szokássá vált e megyéket együtt Szlavónia névvel jelölni, ami ismét azon vágyat és hitet keltette a horvátoknál mintha az mindig a most már Horvátországnak nevezett Szlavóniához tartozott volna. De a hivatalos nyelv csak legújabban fogadta el kizárólagos használatra. Még az 1836-os sőt az 1848-as törvények is e területet nem nevezik Szlavóniának, hanem megyéinek felsorolásával idézik, a belőle kihasított határőrvidéket pedig nem szlavóniai, hanem szerémi határőrvidéknek mondják, miután Szerém mellett feküdt.
Amint Horvátország és Szlavónia elnevezésnek a mai területen alkalmazása, névcsere eredménye, úgy az általuk most használt címerek is eredetileg más területet illettek meg. A húsz ezüst és ugyanannyi vörös kocka a régi Horvátország címere volt. A mai Horvátországnak - régi Szlavóniának - II. Ulászló engedélyezett címert: két folyó közt futó nyestet vörös mezőben. Még XVI. században is ezt a pecsétet használta a mai Horvátország. A mai Szlavóniának akkoriban nem volt külön címere.

I Empire · http://szlawirtus.blog.hu/ 2010.02.04. 23:13:11

Kedves Jüzli, látod miket hagytál ki:P

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.02.05. 09:40:39

@I Empire:

Szerintem semmi lényegeset nem hagyott ki, jó poszt, tudálékos okoskodás nélkül is.
Talán arra ki lehetett volna térni, hogy a horvátok számára mit jelent Szlavónia, ha már "szláwirtus".
Erre szerettem volna utalni a Háromegy Királyság linkkel.

Thulsa Doom (törölt) 2010.02.09. 20:50:52

Mán' ne is haragudjál de ez a cikk tömény hülyeség!
Először is, a horvátok sohasem nevezték magukat 'slovene'-nek. A történelmi Horvátország a Száván túl feküdt az Adria mellett. Csak a török támadások idején kezdtek északra húzódni, Szlavóniába, más néven tótországba. Ami még véletlenül sem egyezik a fenti térképpel. Az mindig is Magyarország volt (pláne Baranya). A zöld résztől nyugatra volt Szlavónia, ahol a szlovénhez hasonló nyelvű népség és a magyarok közösen laktak. Ez a terület került később a horvát bánok felügyelete alá a Magyar királyságon belül, majd ide települtek a horvátok a török elől a mai nyugat boszniai térségből. A 19 századra pedig a Habsburgok Horvátországhoz csatolták a Szerémséget és az attól nyugatra fekvő magyar területeket.

Jüzli 2010.02.10. 17:36:00

@Thulsa Doom: Hidd el én sem magam találtam ki... De a negatív kritikát és a hozzászólást is köszönöm, még, ha nem is értek egyet!