Mottó:

„…Amennyiben a költészet az anyagnak képben kifejezett lényege, művészet a forma szűkebb értelmében, annyiban a mitológia abszolút költészet, hogy úgy mondjuk, őselemi költészet. A mitológia az örök anyag, amelyből minden forma ragyogóan és változatosan tör elő.” (Schelling: Művészetfilozófia)

 

 

Gondolom ki lehet találni, hogy ez az "előadás" a szláv mitológiáról fog szólni, igyekszem mindent összeszedni, amit tudni lehet/érdemes, habár ez is egy olyan téma, ahol a források hiánya szembetűnő.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. A romantikus mítoszfilozófia (Jakob Grimm, a Schlegel-fivérek, Schelling és mások írásai) szerepe az egyes népek archaikus hagyományainak kutatásában. Hatásuk a 19. sz. második felének orosz kutatóira (Afanaszjev, Buszlajev, Potebnya) és a 20. századi elméleti iskolákra (mítosz-, nyelv- és meseelméletek).

 

2. A szláv mitológia rekonstruálásának lehetősége: a szóbeliség (kevés írott anyag maradt fenn) → folklórhagyomány! Ennek megismerése: a 18. század végétől, de különösen a 19. század közepétől megélénkülő gyűjtő és kiadó tevékenység során.

 

3. Források:

  • Találós kérdések – az ősi metaforikus nyelv töredékeit őrzik, a babajaga, ruszalka adja föl a kérdéseket (vö. a görög mitológia Szfinksz-alakjával!) – aki nem találja ki, azt megbüntetik.

  • Közmondások, szólások, ráolvasások, álomfejtések

  • Hiedelmek, tiltások, előjelek – bizonyos elhomályosult összefüggések megmaradt csökevényei.

  • A vegetációs ciklus és a paraszti kalendárium kapcsolatai (időjóslások, a természeti jelenségek és az égitestek hatása az emberi életre, makrokozmosz-mikrokozmosz összefüggésének hiedelmei stb.)

  • Az írásbeliség korában lejegyzett anyag: babonák, pogány szokások tiltása egyházi iratokban – ebből lehet tudni, hogy milyen elemek éltek még az archaikus világképből a kereszténység felvétele utáni időkben. „Negatív megőrzés” – amit az új vallás tiltott, az őrizte a régi elemeit, töredékeit – de már az egész összefüggései nélkül.

    Az istenségek felosztását többféle módszerrel is véghezvitték. De előbb úgy vélem, ismerkedjünk meg velük.

  1. · Szvarog – Ég atya, tőle származnak a többi istenek
  2. ·Dazsbog – Erős férfiú, Szvarog fia → a görög mitológia napistenének, Héliosznak a megfelelője. Forrás: Ipatyij-évkönyv (15. sz. eleje). Afanaszjev etimológiai értelmezése szerint a szanszkrit dah- ’gyújt’ igetőből származik, vagy a német Tag és az angol Day szóval is összevethető.
  3. Szvarozsics – a tűz istene. A szlávok napimádatáról: közmondások, szólások, naphívogatók. Tört. forrás: a X. században az arab utazó, al-Masz’udi, Kirill Turovszkij (12. század).
  4. A Hold szerepe a szláv mitológiában – hol a Nap testvére, hol házastársa. A szláv (orosz) luna (hold) nem a latin Luna, hanem a szl. Luny főnév = fény, fehérség – származéka! Vö. lengyel łuna, = fehérség, esti fény, a szlovákban is megvan ugyanez, a koljádkákban gyakran előfordul. A hímnemű alak, a Mesjac a népszokásokban őrződött meg, sok hiedelem fűződik hozzá.
  5. Zorja/Zarja – a Nap húga
  6.   Gyennyica, Zarnyica – Hajnalcsillag, (Venus) 
  7. Perun – a szláv és balti népek leghatalmasabb istensége, viharisten, többféle aspektusa van, nevei is változnak, pl. Szvjatovit, Rujevit, Jarovit. A balti népek (lett, litván, óporosz) Perkun néven tisztelik. Etimológia: a quercus ’tölgy’ jelentéséből, más nézetek, pl. Mircea Eliade szerint az indoeurópai per/perk „megütni, felragyogtatni’ tőből; az indoeurópai népeknél kultikus szerepe van a tölgynek, a Balti tenger mellékén a 17. században a tölgyfát Perun szent fájaként tisztelték. Perun szerepe rokon a mennydörgés és villámlás görög istenének, Zeusznak szerepével, vö. a lengyel piorun = villám szóval.
  8. Horsz – kultusza a Fekete-tenger melléki Tmutorokányból került orosz földre, szerepe hasonló Dazsbogéhoz, fényistenség, a változó holddal hozzák összefüggésbe. Neve az iráni Khursídtól kölcsönvett név Eliade szerint. Ld. Igor ének (Слово о полку Игореве), mítoszok a farkasemberről, a Karácsony vigiliáján történő átváltozásról. 
  9. Szimargl – talányos istenség, kevés adat maradt fönn vele kapcsolatban, a kutatók iráni vagy kaukázusi hatásra következtetnek, a termés, a vegetáció istene. 
  10. Sztribog – a szelek ura (Igor ének), iráni és/vagy ősszláv istenségnek tartják a kutatók. Kétértelmű szerep: jót és rosszat egyaránt ad - hint→ ’sterno, sternere’ etimológia! Vele kapcsolatosak a gonosz, ártalmas és a jó, áldást hozó szelek. Közéjük tartozik a Vij = démoni, viharos szél. Vö. Gogol Vij című elbeszélésével.
  11. Mokos – a szláv panteon egyetlen női istensége, termékenység-istennő. A (termő)földdel kapcsolatos a szerepe, az orosz мать сыра зетля (a nedves földanya) kultusza mögött valószínűleg ez a pogány istennő rejlik. A csehek aszály idején fordultak hozzá. Kevés adat maradt fenn, csak következtetések, töredékek, valamint a 19. századi irodalom (pl. Dosztojevszkij műveinek motívumai) tartja fönn emlékét.
  12. Volosz - szintén termékenység isten, de ő az állatok bőségéért volt felelős. Szimbóluma egy marhakoponya volt (legalábbis így ábrázolták).

    Felosztani pedig úgy lehetne őket 3 csoportba, hogy az elsőbe tartoznak azok, akik az istenek között bíráskodnak (Szvarog, Szvarozsics), a másodikba a harcos istenek (Perun) és végül a termékenységért felelős istenek (Volosz, Mokos).

    Egyelőre ennyit a mitológiai alakokról, és a szláv hiedelemvilágról. A folytatásban az első szláv államokról lesz szó, legendákkal, mítoszokkal fűszerezve. Kiegészítéseket várom, ha esetleg kihagytam volna valamit.

 

Szerző: I Empire  2010.03.03. 10:22 2 komment

Címkék: történelem szláv mitológia

A bejegyzés trackback címe:

https://szlawirtus.blog.hu/api/trackback/id/tr821797625

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ANTICK 2010.03.15. 18:02:32

"Mokos – a szláv panteon egyetlen női istensége"; "A Hold szerepe a szláv mitológiában – hol a Nap testvére, hol házastársa." -> A b. esetben egy ellentmondás szemtanúi lehetünk - ERROR!
süti beállítások módosítása