1951-ben a sztálini Szovjetunió északnyugati szegletében, az ősi keleti szláv állam, a Kijevi Rusz kultikus központjában, Novgorodban a régészek, Valentyin Lavrentyevics Janyin vezetésével páratlan (nyelv)történeti forrásokra bukkantak, az egykori novgorodiak nyírfakéregben megőrződött írásos feljegyzéseire (oroszul Берестяные грамоты'). A leletek nyelvtörténeti jelentőségét azt gondolom, különösebben nem kell magyarázni, hiszen, ezek a levelek ugyanis a közös keleti szláv nyelv, az ún. óorosz nyelv egy sajátos nyelvjárásának 11-16. századi nyelvállapotát tükrözi, melyek perdöntő bizonyítékként estek és esnek természetesen a mai napig is a latba az orosz nyelvtörténet kutatásakor. Az eltelt több mint fél évszázadban évente bővül a források száma, illetve eközben Novgorod mellett még további tíz középkori városból is kerültek elő e becses nyelvtörténeti forrásokból.
  De pontosan hogyan is néz ki egy ilyen nyírfakéregbe írt levél? Fontos megjegyezni, hogy a nyírfakéreg roppant sérülékeny anyag, ezért a feltárásig eltelt hosszú idő alatt természetesen kisebb-nagyobb mértékű veszteséget szenvedtek el a leletek. Méretüket tekintve nagyjából 15-40 cm hosszúak, és 2-8 cm szélesek. A betűket direkt az erre a célra készített fém, illetve csontból készült eszközzel (az ún. stylus-szal) vésték bele a nyírfakéregbe. Ezek feliratok a nyírfakéreg (a fatörzshöz képest) belső oldalára kerültek, mivel ott jobban meglátszott az írás, ráadásul sokkal puhább is volt, mint a külső a része. Viszont előkerültek olyan leletek is, melyeken a kéreg mindkét oldalára írtak.

 

 

 Egy viszonylag épen megmaradt levél a 14. századból

 

  A leletek egyik alapvető csoportosítási szempontja természetesen a lelőhely szerinti felosztás, ezenkívül mindegyik lelet kap egy azonosító számot is, valamint egy adott időintervallumban is elhelyezésre kerülnek, hiszen sok esetben nem lehet megmondani teljes bizonyossággal, hogy melyik évben íródott. Ezeken kívül tartalmuk szerint is osztályozva vannak ezek a dokumentumok. Megkülönböztethetünk hivatalos, tanulási célt szolgáló, irodalmi-kultikus, illetve egyházi jellegű forrásokat. Tehát ezen osztályozási szempontok alapján dolgozták fel a Kijevi Rusz korának e becses forrásait, amelyek az internetnek hála, bárhol a világon elérhetőek a www.gramoty.ru címen, s szabadon tanulmányozhatók. 

 
  A leletek datálását illetően alapvetően két módszert alkalmaznak: az egyik a stratigrafikus módszer, amely a leletek relatív kronológiáját képes meghatározni, ami praktikusan azt jelenti, hogy a legfelsőtől a legalsó réteg felé haladva nő a leletek kora. A források abszolút korának meghatározásához pedig az ún. dendrokronológiát használják, mely módszer hibahatára viszont jelentősnek mondható (néha 50-60 év is lehet). A legrégebbi leleteket egyébként a 11. század közepére datálják a szakemberek.
Rövid esszémben tehát a méltán híres és jelentős novgorodi nyírfakéregre írt levelekről szerettem volna rövid, a teljesség igényét a terjedelmi korlátok miatt természetesen nélkülöző, áttekintést adni, s ha a kedves olvasó kedvet kapott, ahhoz hogy szánjon ezekre a páratlan kincsekre egy kis időt, akkor ez az esszécske máris elérte célját.
 
Forrás: Зализняк, А. А.: Общие сведения о берестяных грамотах. Web: http://gramoty.ru/index.php?id=general_info
Szerző: Zajka  2010.05.04. 14:00 5 komment

Címkék: oroszország nyelvtörténet

A bejegyzés trackback címe:

https://szlawirtus.blog.hu/api/trackback/id/tr121960271

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hunnihurri 2010.05.04. 16:45:03

Magam a British Múzeumban fedezetem fel két szablyát űvegbúra alatt, amelyeket a Temzében találtak az 1300-as években. cimkéjükön ez áll: "written unknow", persze rögvest megfejettem, egyiken: "tatuka mamuka te", másikon: "had a te urath" volt érthető. Azonnal intézkedtem, sőt Kata egyenesen letolta őket, miért nem fordultak a magyar szakértőkhöz! Valószínűleg ezt a mai napig halogatják. Ez ugyan a rovásírásról szól ,de ahogyan látom elég nagy a hasonlóság.A fenti adat egy jó barátomtól származik aki megfejtette a Temzében talált jatagán róvás írását

Márai Coelhó · anygyalszarny.blog.hu 2010.05.04. 17:16:20

Valamelyik régi IPM-ben is volt egy érdekes cikk ezekről a nyírfakéreg nyelvemlékekről. Számos szövegrészlet magyar fordítását közölték.

HgGina 2010.05.04. 17:38:23

@hunnihurri: Azért a rovásírásokat megfejteni nem olyan egyszerű feladat. Érdemes elolvasni Vékony Gábor 2000-ben megjelent kötetét ahhoz, hogy folama legyen valakinek, mennyire viccesek a ma közkézen forgó rovásírásos ABC-k.
Írom ezt azért is bátran, mert volt szerencsém e könyv ábraanyagának elkészítésében közreműködni. Konkrétean éppen a rovásírás jelein dolgoztam én is.
Nem akarom reklámozni a könyvet (de, alapjában igen, mert hihetetlenül érdekes mű), nagyon kár, hogy a szerző már elhunyt. Ha valakit érdekel, a Nap Kiadó adta ki. Valahol a XI. kerületben vannak, ha jól tudom, a weben biztos megtalálhatók.

Csak pár érdekesség: a nagyszentmiklósi kincsen szereplő írások megfejtése; Janus Pannonius valójában miért nem lehet azonos Csezmicei Jánossal; kazár-kabar-kavar kapcsolatok.
Megannyi érdekfeszítő dolog.

HgGina 2010.05.04. 17:39:07

folama = fogalma
bocs

Tirpákia rózsája 2010.05.04. 18:05:05

@HgGina: Mi a könyv címe? Nyugodtan közölheted, nem fognak kimoderálni miatta ;o)

Előre is köszönöm!