Varsó az Európai Unió egyik legalacsonyabb munkanélküliségi arányával bíró fővárosa. Friss adatok szerint a lengyel főváros lakosságának mindössze 3,5 százalékának nincsen állása, ezzel olyan nyugat-európai nagyvárosokat előz meg a rangsorban, mint Madrid, Párizs, London, de tulajdonképpen minden nyugati fővárosban magasabb a munkanélküliség aránya a varsóinál. A kelet-európai fővárosokban egyébként rendre alacsonyabb mutatókat produkálnak a munkanélküliek, többek között Szófiában, illetve Bukarestben is jóval 4 százalék alatt van. Míg a román fővárosban 2,2 százalék a munkanélküliek aránya, ez a jó statisztika már nem mondható el az egész országról, ahol összességében 7,4 %-os a munkanélküliség a 2011 tavaszi adatok szerint.
 

Az egykori szocialista államok közül Lengyelország mutatta a legnagyobb fejlődést az elmúlt 20 évben. A fejlődés azonban változó. A hatalmas nagyvárosok – mint például Varsó – elképesztően gyorsan fejlődnek, míg a vidék fokozatos lemaradást mutat.

 
A nagyobb nyugati fővárosokban – London, Berlin – nagy hatással van a munkaerő piacra a bevándorló munkások hatalmas száma, akik legtöbbször illegálisan, feketén dolgoznak, így a statisztikák néha csalóka képet mutathatnak. A lengyel fővárosban egyelőre kevésbé jellemző a nagyarányú külföldi munkaerő, inkább a lengyelek nyugatra költözése a jellemző. A 2000-es évek elején rengeteg lengyel költözött Angliába, Skóciába; ma Londonban már külön városrésze van a lengyel kolóniának. Egyes szakértők szerint néhány éven, évtizeden belül megindulhat a külföldi munkaerő Lengyelországba áramlása, elsősorban a keleti országokból. Ennek feltétele, hogy Varsó minél több munkahelyet teremtsen.

 
Varsón kívül a többi lengyel nagyvárosban is viszonylag alacsony a munkanélküliség. A nagyobb városokban – Krakkó, Poznań, Katowice – mindenhol 5 % alatt van az állás nélküliek aránya a Központi Statisztikai Hivatal (Główny Urząd Statystyczny) szerint, a 2011 áprilisi adatok alapján. Néhány városban azonban jóval nagyobb a munkanélküliség, mint a fővárosban. A gazdasági válság utóbbi éveit leginkább a német határ közeli Szczecin szenvedte meg: 2008 óta szinte duplájára, majd 10%-ra emelkedett a munkanélküliség. Szczecinben a különböző cégek nem képesek annyi munkát kínálni, ahányan dolgozni szeretnének.

 
Lengyelországban a különböző nagyvárosok igen eltérő gazdasági mutatókkal bírnak. A nyugati oldal, német határhoz közeli városok, Wrocław, Poznan igen jó statisztikákat tudnak felmutatni, míg a keleti részen, már a fehérorosz, illetve ukrán szomszédokhoz közeli régiók (Lublin, Rzeszów, Białystok) rendre elmaradnak a többi lengyel várostól. A lengyel köznyelvben gyakran használják a „Polska A” illetve „Polska B” megnevezést a két eltérő régió megkülönböztetésére. A keleti részen egyedül a főváros, Varsó a kivétel, ami gyakorlatilag az egész ország gazdasági és infrastrukturális központja.


Munkanélküliség Lengyelország különböző régióiban (%)

Az azonban, hogy a lengyel főváros rendelkezik az Európai Unió egyik legalacsonyabb munkanélküliségével, megtéveszthető lehet, hiszen egy ország gazdaságát nem csupán a főváros, de az egész ország munkanélküliségi aránya is meghatározza. A különböző régiókra leosztva már egy olyan területet sem találunk, ahol 10 % alatt lenne az arány. A Statisztikai Hivatal 2011 februári adatai alapján Lengyelországban a munkanélküliség aránya 13,2%.

 
Az őszi parlamenti választásokra készülő kormánypártnak azonban igen jól jöhet a főváros erősödése a többhónapos kampány során.

Szerző: Zajka  2011.08.29. 00:25 Szólj hozzá!

Címkék: varsó európai unió munkanélküliség lengyelország

A bejegyzés trackback címe:

https://szlawirtus.blog.hu/api/trackback/id/tr453186763

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.