Legtöbbünk nem egyszer nézte végig a ‘Hair’ című musical filmváltozatát, de legalább a betétdalok egy részével biztos találkoztak már. Az igazi filmtörténeti ínyencek a ’Száll a kakukk fészkére’ cím hallatán esnek extázisba, és nem egy híres ember köszönheti neki hallhatatlanságát a filmvásznon (Amadeus; Larry Flynt, a provokátor; Ember a Holdon; Goya kísértetei). Több mint 17 filmet rendezett (a 18.-n még dolgozik), színészként is megállta a helyét, valamint két forgatókönyve van, és 15 különboző díjat nyert meg élete folyamán (ezek közül néhányat többször is). 

Ő Milos Forman, aki ma 80 éves.

Születési nevén Jan Tomáš Forman, 1932-ben született, Csehszlovákiában. Pontosan ma van 80 éve, hogy világrajött, és ezt a cseh televizió hozzá méltó módon igyekszik megünnepelni. A ČT1-s csatornán egyik filmjét adják, a ČT2-s csatornán pedig egy az Amerikában eltöltött éveiról szóló dokumentumfilmet, melyben megpróbáltak utána járni az életéről szóló legendáknak és anekdotáknak.

Milos Forman ikonikus alak a csehszlovák emigránsok között is. Szülei meghaltak az auschwitz-birkenaui és buchenwaldi náci koncentrációs táborokban, de mint az kiderült, vér szerinti apja Otto Kohn, prágai építész volt. Később egy internátusba járt Václav Havellel, majd sikeresen felvtélizett a híres, prágai FAMU filmművészeti egyetemre, ahol például Emir Kusturica is végzett évekkel később.

Az elhatározás csírája, hogy emigrál, az 50-es években született meg, amikor egy brüsszeli kiállításon, ahogy ő fogalmazott: „paffra tettek azok a csodálatos imperialisták”. Jelentősebb filmjeit már az Egyesült Államokban forgatta, de sohasem vesztett igazi, irónikus, csehes modorából. Filmei az emberi baklövéseken, húzós szituációkon, önirónián, és abszurditáson alapszanak. Ezek mellett nem veti meg a fekete humort és az emészthető társadalom kritikát sem.

Harmadik, jelenlegi felesége, írónő, akinek nemrég kiadott könyve, ’Hűtlenség amarikai módra’ már bestseller. Martina Formanová, nem csupán írói tehetsége miatt ismert Csehországban, de azért is mert sokáig Karel Gott élettársaként tartották számon. Első könyva, az ’Illatos fehérneműk hajtogatója’ nem csupán saját életéről szól, de teljes képet ad a korabeli emigránsok lelkiválágáról és megpróbáltatásairól. Egyperces novellák fűzéréről van szó, amelyben nem bulvár-jelleggel szól élete jelentős férfiairól.

Ma New York-ban élnek, két ikerfiúkkal, Jim-mel és Andy-vel. Otthon csehül beszélnek a gyerekekhez, de a fiúk angolul válaszolnak. Nem terveznek visszatelepedni.

 

 

 

 

 

 

 Forrás:

www.magazin.ceskenoviny.cz
cs.wikipedie.org
instinkt.tyden.cz
www.martinaformanova.cz

Szerző: Hrisztov Radmila  2012.02.18. 16:22 Szólj hozzá!

Címkék: cseh

Az észak-koszovói szerbek önkényes népszavazása nem hozott váratlan eredményeket. A két nap alatt a választók 75%-a élt a jogával, és 99,74%-ban úgy szavaztak, hogy nem fogadják el Koszovó fennhatóságát (csupán 69 elfogadó szavazat érkezett).

A koszovó-ügyi miniszter szerint ez a népszavazás teljesen felesleges volt, és az ilyen széthúzás csak további nyomást helyez a kormányra. Hozzátette, hogy ez tipikus példa volt arra, hogy az egyes politikai pártok hogyan használják ki rosszindulatúan a nép akaratát. Sok hivatalos fórum megerősítette ezt a véleményt, és hangoztatják, hogy semmi szükség nem volt arra, hogy megbizonyosodjanak afelől, amit már mindenki tud, ez csak hangulatkeltés, negatív propaganda, amivel a további békés prábeszédeket próbálják aláásni. (Mintha egyébként, sikeresek lettek volna ezek a párbeszédek.)

Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov viszont azt nyilatkozta, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni ezeket az eredményeket. Az emberek kifejezték véleményüket, amire oda kell figyelni, hiszen ez egy jelzés. Óriási hiba is lehet abból, ha nem veszik komolyan ennek a megmozdulásnak a jelentőségét. 

http://www.blic.rs
http://www.rts.rs

Szerző: Hrisztov Radmila  2012.02.16. 17:21 Szólj hozzá!

Címkék: szerbia koszovó

Koszovó északi részén négy megyében tartanak népszavazást ma és holnap, melynek kérdése: “Elfogadja-e az úgynevezett Koszovói Köztársaság intézményét?” A népszavazás észak-Mitrovicában, Zvečanban, Zubini Potokban és Leposavić-ban tartják majd, ez utóbbi helyszínen február 15-én, a Szerb állam ünnepén.

 

 

 

 

 

 

 

Összessen 35,000 szavazópolgárt várnak a két nap leforgása alatt, melyekre nagy körültekintéssel készültek, hiszen két nyelven nyomtattak szavazti lapokat: szerbül és albánul. Egyelőre ugyan nincs információ arról, hogy az albán lakosság is részt kívánna venni a népszavazáson, de három faluból már jelentették, hogy nem érdekeltek az ügyben.

Oliver Ivanović, a koszovó-ügyi minisztérium államtitkára  állítja, hogy ez a népszavazás csak árt Szerbia, és a koszovói szerbek érdekeinek. Szerinte ezzel kellemetlen helyzetbe hozzák az országot, hiszen így a nemzetközi megbeszélések és tárgyalások alkalmával a küldötteknek magyarázkodnia kell ahelyett, hogy célirányosan az eredeti stratégiájukat követnék. Ezen kívül Szerbia kormánya az állami többséget képviseli, így az intézményével szembeni ellenállás, ugyanúgy, ahogy Pristinával és az EULEX-szel szembeni ellenállás is veszélyes helyzetbe sodorhatja az észak-koszovói szerbeket. Egyesek szerint a népszavazás nem csupán káros és felesleges, de törvényellenes is, hiszen Szerbia törvénykezése alapján a helyi önkormányzatoknak nincs joguk népszavazást kiírni.

Február 14-én, délig a regisztrált, szavazójoggal rendelkező állampolgárok 21%-a (4,848 szavazó) vett részt a népszavazáson. A választási bizottság médiafelelőse szerint, eddig minden a legnagyobb rendben zajlott, csupán a rossz idő és az átjárhatatlan falusi utak keltenek némi zavart. Kiemelte, hogy megállapodtak a nemzetközi kríziscsoport képviselőivel arról, hogy megfigyelőként részt vesznek a népszavazáson, bár eddig még nem érkeztek meg.

Időközben megérkezett Szerbiába Robert Cooper, Európai Uniós képviselő, hogy Pristinával és Belgráddal folytasson tárgyalásokat. Jövetelének állítólagos oka, hogy nyomást gyakoroljon a koszovói hatóságokra, egy Szerbiát segítő kompromisszum elfogadásának érdekében. Egy ilyen megbeszélés nem csupán annak a feltétele, hogy Belgrád megkapja a tagállami jelöltséget, de pozitív megítélést biztosít Pristinának is. Az ő érdekükben az áll, hogy meggyőzzék a fennmaradt öt tagállamot Koszovó elismeréséről, és aláírhassák a szerződéseket Koszovói Köztársaság néven. Brüsszel úgy véli, hogy ha Cooper sikeres lesz, Szerbia akár már február 28-n megkaphatja a jelölt státuszt az Európai Uniótól. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás:

http://www.blic.rs
http://www.vesti-online.com/
http://www.b92.net

Szerző: Hrisztov Radmila  2012.02.14. 16:36 Szólj hozzá!

Címkék: európai unió szerbia koszovó belgrád

Pár hónappal az Európa Bajnokság kezdete előtt képtelenek megrendezni egy hazai mecccset a varsóiak

Ma játszották volna a lengyel szuperkupadöntőt, ahol a tavalyi bajnok Wisła Kraków, illetve a kupagyőztes Legia Warszawa csapott volna össze. A két ősi rivális szurkolói nyár óta várták a meccset, most azonban kiderült: nem lesz meccs, mivel a szervezők biztonsági okokra hivatkozva visszakoztak. 

 

A nyáron botrányba fulladt Lech Poznan-Legia Warszawa lengyel kupadöntő után senki sem akarta elvállalni a szuperkupa megrendezését, mivel minden város félte a legiás, illetve a szintén „hírhedt” krakkói szurkolókat. Akkor későbbi időpontra halasztották a meccset, s most, amikor elkészülni látszik a varsói nemzeti stadion (gyakorlatilag csak a gyep lefektetése maradt erre a hétre), jó alkalomnak látszott, hogy az Európa Bajnokság nyitómeccsének helyszínén rendezzék meg a szuperkupadöntőt.
 
A február 11-re tervezett meccsre már decemberben árulták a jegyeket (Varsóban és Krakkóban is), február elejére már mind két szurkolótábor szétkapkodta a nekik kiosztott jegyeket. Így még cikibb, hogy a rendőrség negatív véleményére hivatkozva, illetve a városi vezetőség engedélyének elmaradása miatt a héten futótűzként terjedt a hír: nem rendezik meg a lengyel szuperkupa döntőt. Más időpontra halasztani pedig igen esélytelen, hiszen jövő héten mindkét csapat az Európa Liga egyenes kieséses fordulójában játszik, aztán kezdődik is a bajnokság tavaszi szezonja.
 

Nagyon készültek a Wisła-szurkolók
 
 
Végtelenül kellemetlen helyzet ez a lengyel szervezőkre nézve, hiszen kevesebb, mint fél évvel az Európa Bajnokság rajtja előtt egyértelmű leégés, hogy egy hazai meccset, hazai szurkolókkal nem tudnak megrendezni. Az egy dolog, hogy az ország két legkomolyabb szurkolótábora készült a találkozóra, amelyek több ízben is okoztak kisebb-nagyobb fejfájást a helyi rendvédelmi szerveknek, de ezt akkor sem engedhették volna meg maguknak. Varsóban a nyáron görög, orosz szurkolókat (aztán meglátjuk még milyeneket) kell majd féken tartaniuk, és nem 15-20 ezer embert, hanem mondjuk ennek két-háromszorosát.  
 

A gyepszőnyeget néhány nap alatt leterítik, napokon belül teljesen kész lesz a stadion
 
Arról nem is beszélve, hogy ha a csalódott szurkolók esetleg nem kapják vissza a jegyek árát, dühükben még jól szét is verik a stadiont; tekintve, hogy a Legiában mostanában korántsem rózsásak a belső viszonyok, bár most úgy tűnik, mindenki visszakapja a korábban megvásárolt jegyek árát. 
 
A pozitív megítélésű lengyel szervezésre ez rendesen rányomja a bélyegét, a lengyel szurkolók ha lehet, akkor most még jobban gyűlölik a szövetséget és az egész rendezést. A szervezők pedig készülhetnek a kontinestornára, hiszen most bebizonyosodott, van még mit fejlődni. Úgy tűnik egy sikeres Európa Bajnokság rendezéséhez nem elég négy vadiúj stadion, ennél sokkal több kell majd. Kíváncsian várjuk, vajon mennyit változik a helyzet a lengyel-görög nyitómeccsig.
Szerző: Zajka  2012.02.11. 13:27 Szólj hozzá!

Címkék: foci varsó lengyelország huliganizmus

Ahogyan ez várható volt, a Szerbiában megrendezett  férfi kézilabda EB nem maradt botrányoktól és szurkolói balhéktól mentes. Erre hatványozott esély volt már csak amiatt az egyszerű tény miatt is, hogy Horvátország nagyon felszívta magát a tavalyi elszalasztott medál miatt. De a sportfejlemények még ennél is jobban meglepték azokat, akik figyelemmel kísérték a bajnokságok – az elődöntőt pont a házigazda Szerbia játszotta, a tavaly hoppon maradt Horvátország ellen.

A horvát ‘kovbojok’ és a szerb ‘sasok’ összecsapása még a játokosok szerint is a legnagyobb valaha is játszott meccsnek ígérkezett. Nem beszélve a forró hangulatról, amit a tízezres nagyságú helyi szurkolótábor gerjesztett, a markényi horvát szurkolóval ellentétben, akik addig is hősiesen álltak ellen minden sértegetésnek és támadásnak.

Az első félidőben a szerb játékosok nem brillíroztak, lassan tudtak átlendülni védekezésből támadásba, amit a horvátok nem használtak ki kiellőképpen. Goluža játékosai keményen harcoltak, de még az emberhátránnyal sem tudtak akkora előnyre szert tenni, amekkorára illett volna. Így libikóka üzemmódban zajlott az első néhány perc – a horvátok megszerezték a vezetést, a szerbek egyenlítettek. Végül Vujin góljaival búcsúztatták az első félidőt, ami rányomta a bélyegét a következő félre is. A második félidőben ugyanis „szárnyakat kapott” a hazai csapat, amit a szerb sajtó oldalakon kerszetül elemzett a meccset követő napokban. A csapat annyira összejátszott, hogy a horvátok még észbe sem tudtak kapni, mire a házigazdák már egyedül játszották a meccset.














 


A meccs kapcsán két fő témáról cikkezett a sajtó: arról, hogy a szerb válogatott megérdemelten jutott el a döntőig, ahol a Dánok ellen játszottak és így lettek ezüstérmesek (19-21 (7-9)). A horvát reprezentáció ugyan megszerezte a harmadik helyet a Spanyolország ellen vívott meccsen (31-27 (13-12)), mégis elég rossz sajtóvisszhangot kapott. A híresztelések szerint edzőjük, Slavko
Goluža, távozni készül a sport világából, és utoljára bravúrt szeretett volna véghez vinni csapatával. A búcsújáték sikertelenségét a játékosokra hárítják, de Goluža azzal nyugtatja a kedélyeket, hogy veszteni is tudni kell, és egyébként sincs idő a szomorkodásra - a válogatott már az olimpiára kell, hogy készüljön.

A sokévtizedes történelmi és politikai éllentétek az EB-n sem hagyták nyugodni a kedélyeket. A feszült meccsek között az utcán is szították feszültséget a felturbózott rajongók. A horvát hírportálok szerint a néhányszáz embert kitevő kockás-mezes szurkolótábort (melyben gyerekek és nők is voltak szép számmal), több alkalommal is inzultálták Újvidéken, valamint támadás érte őket a BeoArena területén belül is. Ezt nem hagyták szó nélkül, hiszen az EB időtartalma alatt több feljelentés érkezett, hogy horvát szurkolók szerb rendszámú autókat rongáltak szerbellenes jelszavak skandálása közben.

Sajnálatos módon, a szurkolók vehemenciája nem csak a horvátok ellen bizonyult kártékonynak: a Szerbia – Horvátország elődöntőn szerb szurkolók pénzérmékkel és egyéb tárgyakkal dobálták a horvát játékosokat, de véletlenül saját emberüket taláták szemen. Žarko Šešumot (egykori KC Veszprém játékos), a szerb válogatott egyik nagy reménységét, egy üveggel találták el a jobb szemén, ami miatt homályos lett a látása, így sem a második félidőben, sem a döntőn nem tudott pályára lépni. Veselin Vuković, a szerb válogatott trénere így nyilatkozott az index.hr szerint: “Gratulálhatunk saját magunknak. (…) Egy szerb idióta miatt maradtunk aranyérem nélkül.”
 

 

 

 

 






 


Az utolsó 3 perc:

 

Forrás:

http://www.danas.rs 
http://www.index.hr 
http://www.nemzetisport.hu 
http://www.mondo.rs 

Szerző: Hrisztov Radmila  2012.01.31. 10:39 Szólj hozzá!

Címkék: horvátország kézilabda szerbia belgrád

A lengyel külügyminisztérium visszautasította Michel Platini kérelmét, amelyben az orosz vízum kötelezettség felfüggesztését kérte a júniusi labdarúgó Európa Bajnokság idejére. 
 
Michel Platini, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöke a Vlagyimir Putyinnal folytatott megbeszélés után írt levelet a lengyel illetékeseknek az orosz szurkolók vízum kötelezettségének ügyében: a Szbornaját a társrendező lengyelek mellé sorsolták (Görögorszég és Csehország társaságában), így csoportmeccseiket Varsóban, illetve Wrocławban játsszák majd. 
 

A 2012-es Labdarúgó Európa Bajnokság helyszínei
 
„Nagyon hálásak lennénk lengyel barátainknak, ha ilyen lépésre szánnák magukat a szurkolóink számára” – nyilatkozta Putyin, aki néhány hete bejelentette: az Aeroflot repülőtársaság jóvoltából az orosz szurkolók ingyen utazhatnak majd az EURO 2012 mérkőzéseire (nagyon úgy tűnik, a kormányfő a szurkolók szavazataira is számít a márciusi elnökválasztásokon). 
 
A lengyel külügyminisztérium azonban nem egyezett bele a vízum ideiglenes eltörlésébe, arra hivatkozva, hogy a Schengen-övezeten kívüli országoknak mindenképp kell az engedély – bár ígéretet tettek, hogy a nyáron jóval könnyebb lesz megszerezni, mint általában. 
 
A 2008-es, Moszkvában tartott Bajnokok Ligája döntő (Chelsea – Manchester United) idején az orosz külügy három napos vízummentességet rendelt el.
 
Platini ugyanakkor a lengyel külügyminisztériumnak írt levelében elfelejti megemlíteni a szintén vízumköteles (emellett társrendező) Ukrajnát, akik ha adott esetben eljutnak az elődöntőig, elképzelhető, hogy Lengyelországban is kell meccset játszaniuk – az UEFA elnöke azonban róluk nem tesz említést kérvényében.
 
Nem tudni, vajon a lengyel külügy az ukrán kérésre is hasonlóan reagálna-e, mindenesetre érdekes helyzet állhat elő: az a Radosław Sikorski (a lengyel külügyminiszter) tagadhatja meg az ukránok vízumkötelességének feloldását egy hónapra, aki a Keleti Partnerség egyik elindítója, illetve legnagyobb támogatója: a partnerség egyik fő célja ugyanis a vízummentesség minél előbbi elérése az érintett országok számára (Azerbajdzsán, Moldova, Grúzia, Örményország, Ukrajna, Belarusz Köztársaság). Radek Sikorski könnyen nézeteltérésbe kerülhet az ukrán külüggyel, akik ráadásul pont a napokban írtak a miniszternek köszönőlevelet a lengyel elnökség alatt az ukrán európai uniós törekvések támogatásáért…  
 
A két rendező ország mellett 14 ország csapata jutott be az Európa Bajnokság döntőjébe, ezek közül 12 válogatott Lengyelországban foglalt szállást (illetve helyet az edzéseknek) és mindössze két vendégcsapat lesz Ukrajnában: Franciaország, valamint Svédország nemzeti csapata.
Szerző: Zajka  2012.01.27. 12:25 Szólj hozzá!

Címkék: ukrajna oroszország putyin lengyelország sikorski

A tokiói lengyel nagykövet szerda éjszaka aláírta az „ACTA” dokumentumot, amely a kormány szerint az internetes kalóztámadásokat és lopásokat fogja visszaszorítani – a lengyel internetezők egybehangzó véleménye alapján azonban az egyezmény egyértelműen korlátozza a szólásszabadságot. A lengyel fiatalság ezreivel vonul az utcákra a napokban, évek óta nem voltak ekkora tüntetések az országban.  
 
 
A dokumentumot aláírta már a világ több országának kormánya is, az európai uniós államok a lengyel elnökség alatt döntöttek arról, hogy csatlakoznak a kezdeményezéshez. Az irat célja az internetes szerzői jogok védelme, illetve az illegális letöltések megszűntetése. Donald Tusk lengyel kormányfő a héten felhatalmazta a külügy tokiói nagykövetét, hogy Japánban aláírja a dokumentumot, az ellenzék illetve az internetezők egyöntetű tiltakozása ellenére. 
 
Több netes oldal elsötétített képernyővel, különböző felhívásokkal próbált hangot adni a dokumentummal kapcsolatos negatív véleményének – sikertelenül. A netezők szerint a szigorú szabályozás miatt olyan népszerű oldalakat tilthatnak le Lengyelországban, mint a Youtube, ahol jelenleg több millió videóban használnak többek között zenéket, képeket szerzői engedély nélkül. 
 
A hétvégén sorozatos hacker-támadások érték a kormányhivatal több oldalát is: leállt a miniszterelnöki hivatal, a külügyminisztérium és a szejm honlapja is. 
 
Tovább korbácsolta a kedélyeket, hogy az elégedetlenségének a miniszterelnöki hivatal facebook oldalán hangot adó kommentezők hozzászólásait törölték: az elfogultabbak már a szólásszabadság megszűnéséről is beszélnek, miközben a kormány szóvivője „túlzóan trágár kifejezések”-re hivatkozva próbálta menteni a helyzetet. 
 
Eközben a héten Lengyelország minden nagyobb városában tüntetéseket szerveztek az egyezmény aláírása ellen, Krakkóban például több mint 15 ezren vettek részt a demonstráción, de Varsóban, Poznańban, Wrocławban is hatalmas tömegeket – jórészt fiatalokat – mozgatott meg a kormány döntése iránt érzett ellenszenv. 
 

15 ezres tüntető tömeg Krakkó főterén
 
 
A megmozdulásoknak nem csak a közelgő dokumentum bevezetése miatt van nagy szerepe: évek óta nem voltak ekkora tüntetések Lengyelországban, ahol ha sokan elégedetlenek is ugyan a kormány politikájával, mégis ritka, hogy valamilyen oknál fogva az utcára vonuljanak. Donald Tuskék elhamarkodott döntése most többszázezer fiatalt tántoríthat el a kormánypárttól, akik a hetekben mindenképpen jelentős népszerűség csökkenésnek „örvendhetnek” majd. 
 

Poznańban a rendőrök vetettek véget a kormányellenes tüntetésnek
 
Érdekes, hogy a Jarosław Kaczynski által irányított, ellenzéki Jog és Igazságosság pártja szinte alig foglalkozik az üggyel, holott most könnyen megfoghatnák a kormánypártot. Úgy látszik a konzervatív párt valamelyest támogatja a döntést, hiszen ellenkező esetben Kaczynskiék már jó ideje támadnák a kormányzó Polgári Platformot (ezt most megteszi helyettük a liberális Janusz Palikot) – ehelyett azonban a legnagyobb ellenzéki párt még mindig nem képes elszakadni a szmolenszki tragédia legapróbb részleteinek felfedéséhez való ragaszkodástól.  
 
A héten aláírt egyezményt még a lengyel szejmnek is el kell fogadnia, a miniszterelnök ígéretet tett a dokumentum részletes kifejtésére, megismertetésére az internetezőkkel, akik ugyanakkor igencsak hajthatatlannak tűnnek: ha minden igaz, Donald Tusk és pártja a héten többszázezer fiatal támogatását vesztette el.
Szerző: Zajka  2012.01.26. 22:11 Szólj hozzá!

Címkék: internet tüntetés lengyelország

Január 22-n lezajlott az EU csatlakozásról szóló népszavazás Horvátországban. A Dnevni Avaz című napilap szerint, a szavazati joggal bíró, horvát állampolgárok 66,26%-a támogatja a csatlakozást.

Ezzel a politikusok maximálisan elégedettek, hiszen a cél az volt, hogy a szavazók több, mint fele a csatlakozás mellett voksoljon, függetlenül attól, hogy hányan mentek el szavazni. Az eredmények alapján a Dalmácia területén élők a legnagyobb ‘euszkeptikusok’, itt a lakosság 40%-a a csatlakozás ellen voksolt. Ennek ellentéte a bosznia és hercegovinai eredmény, ahol a horvát lakosság 90%-a szeretné, hogy az ország belépjen az Unióba.

 

 

 

 

 

 
 






 

Az Európai Bizottság küldöttségének vezetője, Paul Vandoren, kijelentette, hogy Horvátországgal a tárgyalások befejeződtek, és már az összes dokumentumban szerepel a csatlakozás dátuma: 2013. Július 1-e. Addig is, az országnak minden Európai Uniós tanácsban van küldöttje, hogy megfigyeljék az Unió munkáját és az eljárásokat. Erre az időszakra úgy tekintenek, mint betanításra, hogy mire a tagság életbe lép a küldöttek már teljességében részt tudjanak venni az érdemi munkában.

A Večernji internetes portálja szerint, Horvátországnak a teljesjogú tagságig még fejlődnie kell az adminisztrációs munkákban és a projekt ötletek területén is, hogy minél több támogatáshoz juthasson az EUs pénzekből. Már így is elég jó helyzetben van ahhoz, hogy több juttatást kapjon, mint amennyit a tagságért fiizet, de érdemes magasabbra tenni lécet. Az első évben 275 millió eurót köteles kifizetni, ami 6 havi tagságnak az ára, 2014-ben pedig 550 millió eurót kell előteremtenie. Az eddig közzé tett számolások alapján, Horvátországnak alkalma nyilhat a kifizetettnél jóval nagyobb összegek megszerzésére (kb. 1,8 milliárd euró).

Röviddel a népszavazás részeredményeinek közzé tétele után a NE u EU (“nem az EUba”) elnevezésű horvát mozgalom kinyilvánította véleményét, mely szerint a népszavazás minőségileg kifogásolható, és antidemokratikus módon zajlott. Nem ők az egyetlenek, akik nem szívesen látnák Horvátországot a 27. tagállamként. Darko Grivičić, a Horvát Mezőgazdasági Kamara (Hrvatsak Poljoprivredna Komora) elnöke, az EU-t egy bankautomatához hasonlította, amelyhez a földműveseknek és gazdáknak nincs PIN kódja. Ezzel arra célzott, hogy a mezőgazdaságban érdekelt felek (minden megyében legkevesebb 120 dolgozó) nem tudják, hogyan állítsanak össze egy működő és versenyképes projektmunkát, és ezzel lehetőségektől és támogatásoktól esnek el.

Ugyanakkor az állampolgárok között is terjednek tévhitek és félelmek az EU csatlakozás következményeivel kapcsolatban. Legtöbbjük a kis- és családi vállalkozásokat érinti, melyek saját portékák készítésével, árusításával foglalkoznak. Ilyen például az a szájonforgó rémhír, hogy az uborkáknak majd szabványszerűen kell kinézniük (mindnek egyenesnek kell lennie), valamint hogy az otthon készített tejtermékeket nem lehet legálisan árulni. Másik nagy félelme a horvátoknak, hogy az EU-ba lépés után tömegével fognak beözönleni a külföldiek, és felvásárolják az eladó ingatlanokat.

Míg Horvátországban a lakosság és a politikusok már a népszavazás eredményeinek örülhetnek (vagy búslakodhatnak rajta), addig Szerbia EUs csatlakozásról szőtt álmai szertfoszlani látszanak. Albert Rohan, a rendkívüli ENSZ küldöttség elnökének volt helyettese, kijelentette, hogy Szerbiát csak akkor veszik fel az EU-ba jelentkező országok várólistájára, ha normalizálja a viszonyát Koszovóval. A terület önállóságának elismerése még nyílt kérdés, de amennyiben nem állnak elő elfogadható tárgyalási feltételekkel, még a jelölt státuszt sem kaphatják meg. Arra a kérdésre, hogy lehetségesnek tartja-e Szerbia tagságát Koszovó autonómiájának elismerése nélkül, Rohan azt válaszolta, hogy “nem igazán”.

Források: 

http://www.24sata.hr

http://www.blic.rs

http://www.dnevniavaz.ba

http://www.vecernji.hr

 

Szerző: Hrisztov Radmila  2012.01.24. 12:32 Szólj hozzá!

Címkék: horvátország európai unió szerbia

A volt kormányfő ügye csak rontja Kijev kapcsolatait Brüsszellel és Moszkvával 

 

Julija Timosenko egyre rosszabb egészségi állapotáról számolnak be az ukrán napilapok, miközben épphogy csak elkezdte hét éves börtönbüntetésének letöltését. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter levélben biztosította támogatásáról a volt ukrán kormányfőt, de szinte semmi esély rá, hogy Timosenko valaha újra az ország vezető politikusává váljon. 

Néhány napja megint csak egyre több újság foglalkozik Julija Timosenko ügyével. A volt miniszterelnök férje Prágába utazott (ahol társtulajdonosa egy cégnek), hogy menedékjogot kapjon, miközben Kijevben élő lánya kijelentette: körbeutazza Európát és a lehető legtöbb helyen tudtára adja az embereknek, hogy mi folyik Ukrajnában. Jevhenyija Timosenko szerint édesanyja ellen politikai bosszúhadjáratot indított Viktor Janukovics elnök, s valóban nem áll messze az igazságtól. A korábbi narancsos forradalom idején ellenzékiségből kormányra törő Julija Timosenko az utóbbi években Janukovics legnagyobb politikai ellenfele lett. Most, hogy a 2009-ben – állítólag a Moszkvával előnytelen feltételek mellett megkötött – gázszerződések miatt  hét év szabadságvesztésre ítélték, gyakorlatilag nem lesz komolynak tekinthető ellenzék az őszi parlamenti választásokon. 

Holott a Nyugat által gyakran „Vaslédiként” aposztrofált Timosenkónak korántsem a vitatható eredményű gázszerződések megkötése volt a legnagyobb felróható hibája kormányzásának idején, illetve azelőtt. Az ex-miniszterelnök még a ’90-es évek során máig tisztázatlan körülmények között vált Ukrajna leggazdagabb nőjévé – amikor férje mellett megszerezte a legbefolyásosabb pozíciókat az ukrán nyersanyag- illetve energia-gazdálkodásban (és akkor itt rögtön fel is vetődik az önmagát megválaszoló kérdés, hogy vajon Timosenko férje miért hagyta el olyan gyorsan az országot, miután elítélték a feleségét).

Az Európai Unió többször is hangoztatta véleményét a bebörtönzött ex-kormányfő ügyében, miszerint politikai leszámolásról van szó. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter nemrég levelet írt Timosenkónak, amelyben biztosítja támogatásáról, illetve utalást tesz az őszi ukrán parlamenti választásokra is, amellyel kapcsolatban őszintén reméli, hogy szabad választások lesznek és minden legitim politikai szerv elindulhat rajtuk.


2010 nyarán Clinton és Timosenko még arról beszélgettek, hogy a NATO kapuja nyitva áll az egykori szovjet tagköztársaság előtt, illetve új tárgyalásokat siettettek az IMF-fel.

De mi a helyzet Moszkvával? Az idáig orosz-barátnak tartott (?) Viktor Janukovics nem valószínű, hogy Putyinék legnagyobb rokonszenvét vívta ki az orosz-gázszerződések felhasználásával Timosenko félreállítására. Igaz, hogy Julija és az orosz kormányfő sosem voltak országos cimborák, azonban Putyin a tárgyalások alatt mégis kiállt Timosenko mellett – sikertelenül. 

Egy ukrán szakértő egy lengyel lapnak adott interjúban azt is megkockáztatta, hogy a korábban történt politikai leszámolásokra emlékeztet Timosenkóval kapcsolatban, aki állítólag egy gyógyszeres kezelés után több órára elájult cellájában és általában elmondható, hogy egyre romlik az egészségi állapota. A szakértő felhozza többek között Georgij Gongadze kormányellenes újságíró ügyét, akit a 2000-es évek elején gyilkoltak meg, Juscsenko megmérgezését a narancsos forradalom előtt, illetve Litvinyenko mérgezést követő halálát: világos, hogy egyáltalán nem gyakori az ellenzéki erők ilyen-olyan módon való félreállítása Kelet-Európában, s ha Timosenko esetében azért nem is beszélhetünk ennyire radikális megoldásról, egy biztos: Viktor Janukovics mindent megtesz, hogy minél előbb elhallgattassa Julija Timosenkót.

Kijev még mindig nem döntött Moszkva és Brüsszel között, annak ellenére, hogy papíron húsz éve élvezhetik a függetlenséget. Pedig lenne példa, negatív és pozitív is: nyugati szomszédjuk, az állandó „bezzegország” szerepét immáron huzamosabb ideje betöltő Lengyelország valóban sokat fejlődött a rendszerváltás óta; újabban egész Európa elé példaként állítják Varsót. A kevésbé követendő példa pedig Lukasenko Belarusza lehet, amellyel lassan szinte minden gazdasági kapcsolatot megszakít Európa, s csak az orosz segítségnek köszönhetően kerülik el az államcsődöt.  

Azonban ha a gazdasági válságban súlyos károkat szenvedő Kijev még sokáig szeretné folytatni a Brüsszel és Moszkva közti ingapolitikáját, könnyen ráfázhat: egy gazdaságilag gyenge, kiszámíthatatlan és korrupt bürokráciával rendelkező állam nemsokára teljesen értéktelen lesz mindkét fél számára.

Szerző: Zajka  2012.01.17. 07:00 Szólj hozzá!

Címkék: ukrajna brüsszel moszkva kijev janukovics timosenko

A hétvégén újra hatalmas ellenzéki tüntetésektől voltak hangosak Moszkva utcái (részletek itt), két héten belül ez már a második alkalom, hogy a választási csalások és egyúttal Putyin ellen demonstrálnak az oroszok, de januárra még több megmozdulást terveznek.  A hangulat azért még korántsem „forradalmi”, de valami megmozdult Oroszországban: a szocialista rezsim bukása óta sosem volt még ennyi embert egyszerre megmozgató kormányellenes tüntetés a fővárosban. Van-e félnivalója Putyinnak? 
 
A Vlagyimir Putyin és Dmitrij Medvegyev nevével fémjelzett Egységes Oroszország a december 4-i parlamenti választásokon kudarccal felérő sikert aratott: nyertek ugyan, de az előző ciklushoz képest elveszítették a parlamenti kétharmadot és a többség is épphogy csak meglett – az ellenzék szerint komoly választási csalások árán. A Központi Választási Bizottság nemrég részben elismerte, hogy történtek csalások egyes körzetekben, de az, hogy ténylegesen hol milyen mértékben követhettek el csalást, már sosem fog kiderülni. 
 

December elején a 2007-es állapotokhoz képesti kényelmes pozícióját ugyan elveszítette az Egységes Oroszország, de mivel a parlamentbe nem jutott be sem új párt, sem pedig olyan, aki 20 százalék felett teljesített volna, ezért a Dumában egyelőre nincs mitől tartaniuk a kormánypártiaknak – tekintve, hogy a többségük most is megvan. 

Vezető nélküli ellenzék

Az viszont elgondolkoztató, hogy az igencsak megosztott ellenzék most egy emberként vonult az utcára, hogy Putyinék ellen tüntessen – részben újra kiírt választásokat szeretnének, részben pedig azt, hogy Putyin ne induljon el a jövő évi elnökválasztásokon. A demonstrációk „színvonalát” emeli, hogy egyre több neves politikus, közéleti személyiség is csatlakozik hozzájuk: a Putyin mellett 11 évig pénzügyminiszterként „szolgáló” Alekszej Kudrin, vagy az orosz író Borisz Akunin jelenléte azt jelzi, hogy egyre többen veszik komolyan a tiltakozó ellenzéket – még akkor is, ha akár egy 50-60 ezres tömeg is elenyésző számnak tűnhet a tízmilliós Moszkvában. Ugyanakkor attól függetlenül, hogy egyre több ismert politikus veszt részt a tüntetéseken, egyelőre nincs igazi vezetője az ellenzéknek: hiába szervezték össze a több kispárt szimpatizánsait, egymás politikusait így is kölcsönösen kifüttyögték a demonstráció idején. Emellett a tüntetés főszervezője, a híres ellenzéki blogger, Alekszej Navalnij korántsem tekinthető Putyinék komoly ellenfelének. 
 
Elveszítheti-e Putyin a márciusi elnökválasztásokat? 

Majd három hónap van még a 2012-es elnökválasztásokig, amikor eldől, hogy négy év után visszaülhet-e trónjára a jelenleg miniszterelnökként tevékenykedő politikus – ha nyer, akkor immáron két évvel tovább, hat esztendőn keresztül lehet államfő, köszönhetően a korábbi alkotmánymódosításnak. 
 
 
"Putyint Hodorkovszkijra cserélném" - a plakát a jelenleg börtönben ülő, orosz ellenzéki oligarchára utal
 
A jelöléshez szükséges regisztrációs dokumentumokat eddig a kormányfőn kívül az ellenzéki pártok összes jelöltje leadta, emellett valószínűleg öt független fog indulni. Ha Putyin népszerűsége csökken is, az nem valószínű, hogy bármelyik ellenzéki párt elnökjelöltje meg tudja szorítani márciusban. Érdekesebb kérdés, hogy a nemrégiben indulását bejelentő milliárdos Mihail Prohorov mihez tud kezdeni a néhány hónapos kampányidőszak alatt. Az amerikai New Jersey Nets kosárlabda csapat tulajdonosát sokan a Kreml bábjának tartják, akit Putyinék „indítottak” az elnökválasztáson, hogy fenntartsák a demokrácia vízióját. Ezt kétséget kizáróan alátámasztja a tény, hogy az állami tévék sorra számoltak be az új indulóról, nem sokkal korábban pedig Prohorov az alábbi kijelentést tette: „tetszik vagy nem, de ezt az országot csak Putyin tudja irányítani” – amely valóban kétségbe vonja a jelölt komoly szándékait. Prohorov a december 24-i tüntetésekre kiment, bár nem szólalt fel, akár ez is lehet a színjáték része, ki tudja. 

Prohorovnak meg lenne az elegendő pénze egy három hónapos kampánydömpingre, a kérdés az, vajon ő maga mit akar. Talán pont amiatt, hogy ő Oroszország harmadik leggazdagabb embere, nehéz választ találni arra, hogy miért játssza el Putyinéknak az ellenzéki jelölt szerepét. Vajon Putyin megkérdezte, honnan van a pénze?
Szerző: Zajka  2011.12.25. 19:48 2 komment

Címkék: oroszország putyin moszkva egységes oroszország prohorov

süti beállítások módosítása