Egy kis ízelítő, hogy hogyan ünneplik dél-szláv szomszédaink a legnépszerűbb családi és egyházi ünnepet. A karácsony szó eleve dél-szláv eredetű, valószínűleg bolgár közvetítéssel jutott el hozzánk. A macedón kracsun szó például átlépőt, vagyis napfordulót jelent.
A szerbek (jó ortodoxhoz híven, hiszen görögkeleti rítusú keresztények) január 7-én ünneplik a karácsonyt, mivel a régi Júlián naptárnak 13 nap késése van a Gergely naptárhoz képest. Így az újév is csúszik: január 13-ára esik. Pravoszláv szokások szerint 40 napos böjt előzi meg az ünnepeket, viszont a karácsonyi ebéd vagy vacsora a szegénységben is mindig gazdag.
A szerbek diós, mazsolás, mézédes rétessel, vagyis Česnicával kezdik az ünneplést, amelybe a ház asszonya pénzérmet süt, főételnek Pečenicát (pecsenyét) készítenek. Híres ünnepi süteményük a Žito is. A kiadós ünneplést követő másnap csendes ünnepléssel telik és a Szűzanya tiszteletésre tartott liturgiával. Érdekesség, hogy a pravoszláv vallású diákok a Vajdaságban a katolikus karácsonyt is megünneplik (egész kellemes lehet).
A búza és a szalma elengedhetetlen dél-szláv karácsonyi kellék. A horvátok búzát ültetnek november közepén egy cserépbe, ami később a karácsonyi asztalra vagy a fa alá kerül. A szerbek az abrosz aljára tűzik a szalmát, ezzel jelképezve a kis Jézus jászolát, vagyis a békességet. A bolgárok az egész ünnepi vacsorát földre tett szalmán tálalják. Az ételeknél jellemző összetevők a gazdag évben termett finomságok: gyümölcs, méz, dió, bab, búza. Bulgáriában ezekből 8-12 féle böjti ételt készítenek, bár - hozzánk hasonlóan - ők is 24-25-26-án karácsonyoznak (Malka Koleda - Kis Karácsony). Szenteste éjféltől karácsonyi köszöntők (fiatal férfiak) járják a házakat reggelig jókívánságaikkal, amiért cserébe pénzt, húst, bort... stb. kapnak.
Horvát szokás szerint a szentháromságot szimbolizálva 3 tuskót kell a tűzbe dobni. Ezeknek ital és étel áldozattal kell kedveskedni, hogy minél gazdagabb legyen az eljövendő esztendő. A tengerparton a gyerekek zsályával (=gazdagság), fenyővel (=béke) és borostyánnal (=dicsőség) díszítik a házak bejáratát. Itt szenteste böjtölnek, éjfélkor misére mennek. 25-én viszont ünnepi vacsorát ülnek Likőrös fánkkal (ami természetesen pálinkával készül) és Szemes salátával (amit pedig borral locsolnak meg). Szomszéduknál, Szlovéniában a karácsony kicsi istent jelent és a napisten mítoszához kapcsolódik.
Ezzel a bejegyzéssel kívánok Nektek boldogságban, édességben gazdag békés ünnepeket!