Avagy Veselé Vánoce (cseh: Boldog Karácsonyt)!
A sorozat második tagjaként íme egy kis összefoglaló, hogy a "nyugatot" képviselő szláv népek (cseh, lengyel, szlovák) hogyan ünneplik a világ legkedveltebb ünnepségsorozatát. Szerettelek volna meglepni benneteket különleges szláv szokásaikkal de (a dél-szlávokkal ellentétben) az említett országokban igencsak hasonlóan ünneplik a Karácsonyt, mint kicsiny hazánkban.Azért összegyűjtöttem egy-két érdekességet.
A csehek vánočkát (édes, 9 darab fehér tésztából font kalács mazsolával), melynek elnevezése a Vánoce (Karácsony) szó kicsinyítőképzős változata (vagyis kiskarácsony/karácsonyocska), vaníliás kiflit, esetleg díszes mézeskalácsot vagy diós darázsfészket (amit - csakis a jókedv megalapozása miatt - rummal készítenek) majszolnak. Mellé medovinát (mézbor), puncsot vagy forraltbort szürcsölgetnek. A karácsonyi ünnepeket megelőzően a Mikulás itt gyümölcsöt és édességet hoz a jó gyerekeknek (mint itthon), de szenet vagy krumplit a rosszanak. Szenteste - déli rokonaikhoz hasaonlóan - böjtöt tartanak, hisz így meglátják a szerencsét hozó arany kismalacot. Utána jöhet a halleveses, boros kolbászos vacsora. A nők gyakran versengenek a konyhában és akár egy tucat ételt is elkészítenek az ünnepi vacsorára. Érdekesség, hogy Český Krumlovban Medvekarácsonyt tartanak, ahol az idelátogatók a gyerekekkel együtt megajándékozhatják a várárok medvéit.
Lengyelországban nem a Mikulás, hanem a Gwiazdor (Csillagember) látogatja meg a gyerekeket az ünnepek előtt. A Szenteste az első csillag megjelenésével kezdődik. Mindig eggyel több teríték van a lengyel ünnepi asztalon, így fejezve ki, hogy Jézust is várják maguk közé. Ha váratlan vendég érkezik, ő fogyaszt a plusz terítékről. Az este fénypontja az ostyatörés pillanata, amely a kiengesztelődést jelképezi. Sajnos kiveszőben lévő szokás, hogy a 12 apostolt szimbolizálva 12 féle étel kerül az asztalra. Éjfélig a lengyelek sem esznek húst, így például céklaleves vagy mákostészta kerül az asztalra. Ha jól laktak, következhet az ajándékozás. Minnél hosszabb a várakozás, annál élvezetesebb az ajándékbontás.
Szlovákiában egy nagy tál kerül a karácsonyfa alá, amit pénzérmékkel, fokhagymával és kenyérrel töltenek meg. Ezek a gazdagságot, az egészséget és az elegendő élelmet jelképezik. Gombalevest, halat, aszalt szilvát, borsót és süteményeket fogyasztanak az ünnepi vacsorán. Régen a karácsonyi asztalnak varázserőt tulajdonítottak: rajta, alatta, mellette minden megszentelelődött. Volt, hogy a munkaeszközöket is az asztal alá rejtették, ezzel biztosítva a jövőévi munka eredményességét. Ha az asztal lábait lánccal kötik össze, az a családi összetartást mutatja. A kenyérmorzsáknak is különleges varázserőt tulajdonítottak, ezért vagy a terménybe keverték vagy gyógyításra használták. Ismét egy érdekesség: a 900 éves magyar uralom alatt a népdalok segítettek megőrizni a szlovák nyelvet. Talán ezért alakult ki az a "szokatlan szokás", hogy gyakorlatilag minden nap megünnepelnek egy-egy szentet.
Ezzel a cikkel is kívánok minden kedves olvasónknak és szerzőnknek Boldog, Békés Karácsonyi Ünnepeket!