A következő posztban arra derítünk fényt, hol is keressük pontosan Szlavóniát!
A történelem előrehaladtával Szlavónia határai is megváltoztak. A középkori történeti Szlavónia a mai Közép-Horvátország északi része, a Dráva és a Száva folyók közti terület nyugati fele. Nevét onnan kapta, hogy az itt élő horvátok a 17. századig a saját elnevezésükre használták a 'slovene' kifejezést. Nem alkotta Magyarország részét, mivel belső önállóságot (bánság, hercegség) élvező tartomány volt.
Az újkori Szlavónia különbözik a fenti - középkori - leírástól. A 19. századig gyakran Tótországnak nevezett terület a Dráva-Száva közének keleti fele, a mai Kelet-Horvátország területén. A középkorban Magyarország szerves része volt önállóságának ellenére, és csak az újkorban került Horvátországhoz.
A mai Szlavónia megegyezik az újkori történelmi Szlavónia és a Nyugat-Szerémség együttes területével.
Címere:
Kék mező két fehér ikerpólyával elválasztva, melyek a két folyót szimbolizálják. A két pólya közti vörös mezőben egy természetes színű nyest fut, ami a középkori nyestbőradóra utal. A kék mező felső részében egy csillag lebeg, ami a Marsot jelképezi. Szlavónia címere megtalálható a mai Horvátország címerében is.
Gyakran illetik az "arany" jelzővel, mivel a nyári aratás előtt gabonamezők aranylanak mindenfelé. A termékeny föld jólétet hozott az itt élők számára, amivel a gazdagon díszített házak és a részletgazdag népviselet most is szívesen dicsekszik. A helyiekre pedig könnyed életritmus és összetéveszthetetlen akcentus jellemző.