Sosem volt még olyan gyötrelmes a másnaposság, mint szombat reggel. Lengyel fiatalok milliói tapasztalhatták meg ezt tegnap, akik nagy valószínűséggel úgy, mint én, brutálisan fel lettek keltve – a telefonok percenként csörögtek, és a péntek esti mámorból felocsúdva üveges szemmel bámulták a képernyőt. 
  Brak słów – erre nincsenek szavak. Félig lengyelként, félig magyarként, több mint húsz évvel a hátam mögött sosem éreztem azt, hogy – Pálffy után szabadon – veszélyben lehet akármelyik hazám. Aki szerint túlzok, az gondoljon csak bele: Lech Kaczyński volt köztársasági elnök és felesége mellett a komplett honvédelmi és nemzetbiztonsági vezérkar is odalett.
  És akkor még nem beszéltem a gépen tartózkodó jegybankelnökről, valamint a lengyel nemzet tartásáért és lelkiismeretéért felelő egyházi vezetőkről, a katyńi halottak hozzátartozóiról, akik abszurd módon maguk is áldozatokká váltak.

  A tegnapi katasztrófa példátlan a világtörténelemben. Biztos vagyok abban, hogy ezt a hosszú évszázadok alatt számtalanszor megtépázott lengyel lélek nem tudja balesetnek elkönyvelni – krakkói nagyanyám a „Szabotázs!” felkiáltással reagált az első tudósításokra. Ha jól emlékszem, a moszkvai alpolgármester nyilatkozta azt, hogy nincs helye itt semmilyen spekulációnak...ezt igazából a lengyel politikusoktól akartam hallani!
  Egy ilyen tragédia után rendkívül nehéz és valamennyire etikátlan felelősöket keresni, pláne bűnbakot kreálni. Lech Kaczyński egy meglehetősen megosztó személyiség volt. Lengyelországnak talán soha nem volt ennyire harcos, a hazai érdekeket védő, agresszíven politizáló köztársasági elnöke. Kétség nem fér ahhoz, hogy nagy hazafi volt, hogy a célok, amikért küzdött, nemesebbek nem is lehettek volna. A lengyel szavazók körében inkább a fellépése, az eszközei válthattak ki ellenérzést – nagyanyám mindig más adóra kapcsolt, ha épp beszédet tartott az elnök úr. Felháborítónak tartotta, hogy egy lengyel hazafi hadilábon áll a fogalmazással, hogy nem szól ékesen az anyanyelvén. Természetesen nem áll szándékomban bemocskolni Kaczyński emlékét, csak az ellentmondásosságát akartam ezzel kifejezni. Senki nem tagadhatja azt, hogy Európa egyik legnagyobb formátumú politikusa távozott közülünk.
  Személy szerint azt gondolom, hogy a tragédiáért felelő személyek már nincsenek köztünk. Nem győzöm hangoztatni, hogy nemzetbiztonsági szempontból óriási hiba volt a lengyel politikai elit színét-javát felültetni arra a gépre. Teljességgel az sem zárható ki, hogy az elnök úr személyes parancsa vezetett a tragédiához, ugyanis egy 2008-as grúziai utazása során, hasonló leszállási feltételek között a pilóta ellenszegült főnöke utasításának...
Egy biztos: egyedüli baráti népként fejezzük ki részvétünket lengyel testvéreink felé. Érdeklődjünk lengyel ismerőseinktől a történtekről, lélekben támogassuk őket, mint ahogy azt tettük számtalanszor a történelem folyamán. A magyar közszolgálati adók pedig – az oroszok példáját követve – tehetnének egy baráti gesztust: a jövő héten, a választások zűrzavara után vetítsék le Andrzej Wajda Katyń c. filmjét, hogy a 70 évvel ezelőtti tömeggyilkosság emléke minél inkább a köztudatba kerülhessen.
 

 

 

A katyńi vérengzésről itt olvashattok:


http://franka-egom.ofm.hu/irattar/irasok_gondolatok/katyn/lengyel_holokauszt.htm

 

Szerző: funkenstein  2010.04.11. 16:24 7 komment

Címkék: lengyelország katyń

A bejegyzés trackback címe:

https://szlawirtus.blog.hu/api/trackback/id/tr501912237

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sakk Matt 2010.04.12. 01:27:23

Előszöris, ezt az "egyedüli baráti népként" nem értem. Szerintem a népek közötti barátság a litván, fehérorosz, cseh, zsidó, szlovák, orosz, ukrán valamint amerikai, kanadai, ausztrál, skót és angol népek részéről szintén elmondható: kevert családok, összefonódó kultúrák, és személyes baráti és üzleti kapcsolatok tömegei kötik össze ezeket a népeket a lengyel néppel.

Az, hogy a történelem folyamán aktuálpolitikai okokból előfordult, hogy összeugrasztották az embereket, az nem a népek, hanem a politikusok felelőssége. Ebben a dicstelen tevékenységben az azon a repülőgépen meghalt politikusok némelyikének is volt -- nem is kicsi -- szerepe.

A néhai elnök úr pontosan úgy szólt bele annak a repülőgépnek a vezetésébe, ahogy az országéba. Szerencsére legtöbbször mások felülbírálták ön- és közveszélyes legénykedését: az, hogy Lengyelország nem bonyolódott bele a Grúziai háborúba, s hogy Lengyelországban nem lettek nulladik prioritású nukleáris célpontok, nem az elnök úron, hanem nála józanabb embereken múlott. Sajnos a Tu-154 pilótája nem tette meg azt, amit mások megtettek. Nem bírálta felül az elnök úr életveszélyes döntését, pedig joga és kötelessége lett volna. Az életével fizetett érte. De nem csak a sajátjával.

Az elnök úr nem volt a környező népek barátja, azaz Lengyelországot sem képviselte hűen. Vezetési stílusának ennél sokkal gyászosabb következményei is lehettek volna.

És ne tápláljuk az őszintétlen álszentséget. Lengyel rokonainkat és barátainkat már felköszöntöttük húsvétkor, s ha baráti körüket vagy családjukat veszteség éri, osztozzunk a gyászban. Most nem ez történt.

Lengyelországban naponta(!) átlagosan kb. 270 ember hal meg idő előtt hirtelen szívleállás miatt. 90%-uk megmenthető lenne, ha idejében megkezdenék az újraélesztést. Akkor most minden nap gyászoljunk?!

funkenstein 2010.04.12. 08:24:49

@Sakk Matt:

Valamennyire igazad van az "egyedüli baráti nép" kritikájában, hiszen aktuálpolitikai értelemben ez valóban nem állja meg a helyét. Viszont politikatörté-
neti szempontból sajnos kis túlzással ez igaznak mondható, hisz a nyugati hatalmak számtalanszor bebizonyították, hogy a közép-kelet-európai országok körében Lengyelországot csakis a keleti erők elleni "védőbástyaként" használják.
Kösz a kritikát, én a halottakról vagy jót vagy semmit alapon, nem akartam felvázolni a Kaczynski-féle sérelmi politika veszélyeit. Persze, tudjuk a tanulságot, hogy a medve bajszát nem érdemes ráncigálni. Azonban a magyar külügy és az egész politikai elit példát vehetne Lengyelország érdekvédelmi tevékenységéről.
Szerintem.

Zajka · http://szlawirtus.blog.hu 2010.04.12. 08:54:01

@Sakk Matt: Emlékszem, a moszkvai esetnél is hasonló véleményen voltál (arról, hogy jogos-e gyászolni bárkit is, ha naponta többször annyian vesztik életüket). Szerintem azért rázta meg ennyire ez az eset Lengyelországot (és tényleg, komolyan döbbent tömegek voltak az utcákon) mert ez tragikusan hihetetlen baleset - ez tényleg a lengyelek második Katyńa volt. És nem biztos, hogy az ország legkedveltebb emberei voltak a gépen - Kaczynskiről április 10 előtt jóformán alig hallottam pozitív véleményt - de ők is hús vér emberek voltak.

Varjúdombi mesék 2010.04.12. 14:19:51

Én igenis gyászolom őt,mint a lengyel nemzet ,állam vezetőjét.nem tudom milyen barátság köti össze a skót-angolt,amerikai-kanadait,orosz-ukránt,szerintem nem ilyen.Én valahányszor mentem Lengyelországba és pár mondatot brekegtem(przeprasam pani jeszetem weger,nie umiem po polsku,proszem mi dac gdzien...)stb mindeig segítőkészebben ugrottak ha tudattam,hogy magyar vagyok.Sőt volt,hogy párommal beszélgettünk és,amint lejött ,hogy honnan vagyunk,koszonom,jónapot, elhangzott.Annyival több az ő tragédiájuk,hogy mégis csak egy tragikus balesetben elhunyt államfő,állami vezetők és a katyn'i áldozatok hozzátartozói.Jah és nekem nincsenek lengyel rokonaim.

Sakk Matt 2010.04.13. 13:54:48

@Nietoperz: Ez a "második Katyń" dolog lefgeljebb földrajzi értelemben helytálló. 1940-ben 15 és 25 ezer(!) között volt a halálos áldozatok száma, most pedig két nagyságrenddel kevesebb. Az egy bűncselekmény volt, ez egy baleset. Akkor háború volt, most béke van (a lengyel feggyveres erők iraki és afganisztáni vendégszereplésétől most tekintsünk el).

Sakk Matt 2010.04.13. 13:59:29

@funkenstein: "a magyar külügy és az egész politikai elit példát vehetne Lengyelország érdekvédelmi tevékenységéről."

Nem kell hozzá más, mint negyvenmillió állampolgár és háromszázezer négyzetkilométer terület.

.:Vasilijné:. 2010.04.19. 14:38:16

"őszintétlen álszentség"? az micsoda? :)
süti beállítások módosítása