Ha már szláv virtus, nézzük csak meg, mi díszítette a szláv vitézek pajzsát. Mivel a heraldika elég komoly segédtudománya a történelemnek, nem szeretnék olyasmibe merülni, amit Ti is elolvashattok olyan oldalakon, amik esetleg erre a tudományra szakosodtak (bár az igazat megvallva, sajnos nem bővelkedünk az ilyen témájú oldalakban). Ez a bejegyzés inkább egyszerű ismertető, egy-két érdekes legendával vagy mendemondával fűszerezve, amik igazán megmutatják, mi is az a „szláv virtus”. Meglátjuk, mi sül ki belőle.
Csehország címere négy egyenlő részre van felosztva. Ezek közül kettőben az ország történelmi címerállata, a kétfarkú oroszlán piros háttér előtt két lábon állva fejezi ki a szláv virtus erejét és a rájuk jellemző bátorságot. Ha a naiv turista megkérdez egy éppen jókedvében járó csehet, hogy miért is van két farka annak az oroszlánnak (mielőtt még más azt mondaná: amiért az albán sasnak két feje van), azt a választ kapja, hogy két oroszán volt, de az egyik belemászott a másik hátsófelébe... A négy egyenlő rész másik két része: a jobb felső sarokban Morvaország, a bal alsóban pedig Szilézia jelképeit találjuk.
Szlovákia címere meglehetősen hasonlít a magyar Kossuth-címerre, ám szláv színekbe, vagyis kékbe, fehérbe és pirosba öltöztetve. A vörös pajzson ezüst kettős kereszt látható egy kék színű hármas halmon (ez a magyaroknál természetesen zöld színű). A kettős kereszt egyesek szerint (több vélemény létezik erről) a keresztény és pánszláv hovatartozást és hagyományokat, örökséget jelképezi.
Ha már cseh és szlovák, nem maradhat ki a csehszlovák sem. A két nép megegyezett abban, hogy mindkét címernek szerepelnie kell Csehszlovákia címerében, bár mintha a szlovák kisebb szerepet kapott volna (meglepő…). A pánszláv kísérletekre jellemző volt, hogy valamelyik ország jelentősebbé vált a többihez képest, ami természetesen komoly ellentétekhez, végül felbomláshoz vezetett. 1960 és ’90 közötti címer már a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot képviseli, míg '90-'93-as a Csehszlovák Szövetségi Köztársaságot.
Lengyelország címerét délceg ezüst sas díszíti vörös mezőben. A fejedelmi madár koronát visel, mindig jobbra fordul és csőre valamint karmai is aranyból vannak. A fehér sas története Lengyelország alapítójának, Lechnek legendájához kapcsolódik, aki egy gyönyörű sas madarat pillantott meg egy fészekben. A lenyugvó nap aranyszínűre festette sziluettjét. Annyira lenyűgözte a látvány, hogy úgy döntött, ezen a helyen telepedik le, ezzel alapítva meg Lengyelországot. Kevésbé romantikus az a felfogás, miszerint a sas szimbólumot csupán a Római Birodalomtól vették át, mint megannyi más európai ország. A történelem során a címer nemigen változott, csak a sas ábrázolását tökéletesítették.
