Egy nép saját magára használt nevének eredete nem minden esetben egyértelmű. Különösen igaz ez a szlávságra. A szlavisztika tudománya máig nem tudott általánosan elfogadott konszenzusra jutni a kérdést illetően.
Négy alapvető változat kristályosodott ki az idő folyamán:
I. Egyesek az angol ’slave’ szóból próbálják levezetni, ami a nem túl hízelgő a szlávság számára, hiszen rabszolgát jelent. Az ugyan történelmi tény, hogy a kora középkorban egyes népek (többek között a magyarság is) előszeretettel kereskedtek rabszolgákkal, melyek között a szlávok aránya jelentékeny volt.
Ezen elmélet ellen viszont a legfőbb ellenérvként szolgál az az általános tanulság, hogy egy nép sohasem más népek rá használt elnevezését veszi át önelnevezésére, hanem saját alkotását. Példaként a magyar és a német népet jelölő mellékneveket említeném:
magyar = ’hungarian’ /ang./, ’ungarisch’ /ném./, ’hongroise’ /fr./, ’ungherese’ /ol./, венгерский /or./
német = ’german’, ’deutsch’ , allemannd , tedesco , немецкий
(Nem tartom érdektelennek megjegyezni, hogy a magyar nyelv ’német’ szava szláv eredetű, jelentése ’néma’)
A többi változat, már „belülről” próbálja értelmezni az önelnevezést, felkutatni az eredetét:
II. Az első ilyen a közszláv ’slava, slawa, слава'[1]szóból próbálja levezetni az önelnevezést, a szó jelentése ’dicsőség’, mely kétségkívül a leghízelgőbb a szlávság számára.
III. A második elmélet szerint a szintén közszláv ’slovo, slowo, слово', melynek jelentése ’betű, szó’. Ezen elméletet főként a kultúrtörténet hívei vallják, akik szerint az első, ószláv nyelvre lefordított bibliai szó a 'Слово', melynek jelentése ebben az értelemben az Ige, s az Igéről, vagyis Jézus Krisztusról neveztetett el a szlávság.
IV. A mai szláv nyelvtudomány álláspontja szerint a ’slav-, slow-’, слов-' szógyöknek az ősszláv nyelvben ’mocsár’ jelentése is volt, hozzátéve az eredetre utaló szuffixumot, a ’Slaven’, ’Słowian, Славянин’ szavak eredeti jelentése: ’mocsárlakó ember’. A mai szlavisztika álláspontja szerint a közös szláv őshaza központi területe a Pripjaty mocsaras vidékével esik egybe, ez az elmélet tehát azt sugallja, hogy az egykori őshazáról nevezték el magukat a szlávok.
Amint látható, tehát nincs teljes konszenzus a szlavisztikában belül a szlávság önmegjelölésének eredetét illetően, azonban azt mondhatjuk, hogy a hipotézisek között vannak tudományosan megalapozottabbak is, és inkább a fantázia világába tartozók is.