Lengyelország számára május 3. a mi augusztus 20-hoz hasonlítható. Minden nemzetnek megvan a maga ünnepe, a lengyelek minden évben megünneplik Alkotmányuk évfordulóját, mely a világon második, Európában pedig az első írott alkotmány volt.

Lengyelország májusi alkotmánya: II. Poniatowski Szaniszló Ágost (Stanisław August Poniatowski) lengyel király és a szejm tagjai esküt tesznek az új alkotmányra a varsói Szent János katedrálisban - Jan Matejko festménye, 1891

  Az 1788-ban kiadott Egyesült Államok alkotmánya után 1791. május 3-án Európában először a lengyel-litván unió szejmje elfogadta az írott alkotmányt. Az alkotmány elfogadása azonban kiváltotta a szomszédok ellenszenvét: az oroszok újra megtámadták Lengyelországot, mely végül az ország második felosztásához vezetett (1793).

  A XX. század előtt a ,,Szejm,, kifejezést a teljes háromkamarás parlamentre használták Lengyelországban: a király, az alsóház és a felsőház alkotta a szejmet. Ma a lengyel országgyűlés két kamarás: alsóház (szejm), felsőház (Szenátus).

  Az orosz engedély nélküli reformok meghozása kiváltotta II.Katalin orosz cárnő ellenzését. Ennek hatása alatt néhány áruló főnemes a letűnt rendszer védelmében Targowicában konföderációt hozott létre. Lengyelországba behatoltak az orosz seregek. Az 1792-es háború a hősies lengyel védekezés ellenére (a hadvezérek között volt Józef Poniatowski herceg és Tadeusz Kościuszko) vereséggel, a május 3-i alkotmány megdöntésével és Lengyelország második felosztásával (1793) ért véget, amelyben Oroszország (250 ezer km², 3 millió lakos) és Poroszország (57 ezer km², 1 millió lakos) vett részt. Ausztria ez alkalommal nem vett részt az osztozkodásban, ebben az időszakban inkább a Rajna mentén terjeszkedett.

  Az alkotmány két megalkotója, Ignacy Potocki és Hugo Kołłątaj szavai szerint a májusi alkotmány volt „az elmúló haza végakarata és testamentuma”.

  1794-ben kitört a Lengyelország felosztásai ellen irányuló felkelés, amelynek élén Tadeusz Kościuszko állt. Felszabadították Krakkót, Varsót, Wilnót. A harcokban ekkor Oroszország mellett Poroszország is belépett, s ostromgyűrűbe fogta Varsót. A rendkívül nagy harci és anyagi erőfeszítés, a katonák, a polgári lakosság, s a nemzeti ügybe bevont parasztság hősi magatartása ellenére a felkelés elbukott. Sorsát megpecsételte a Maciejowice alatti csata elvesztése, majd az, hogy Szuvorov hatalmába kerítette Pragát, Varsó elővárosát és legyilkolta lakosait. A pragai mészárlástól megrettent Varsó letette a fegyvert. Lengyelország harmadik felosztásakor (1795) a poroszok megszerezték Mazóviát Varsóval és a Nyemenig terjedő földeket – 48 ezer km², 1 millió lakos; Ausztria a Pilica, a Visztula és a Bug közé eső területeket – 47 ezer km², 1,5 millió lakos; Oroszország pedig a Nyemen középső folyását és a Bugtól keletre eső területeket – 120 ezer km², 1,2 milió lakos. A felosztást hivatalosan rögzítő dokumentum aláírására 1797. január 26-án került sor, s az alábbi mondat szerepelt benne: „A Lengyel Királyság nevét örök időre letörölték Európa térképéről”.

Lengyelország a felosztások után (rózsaszín: Oroszo., kék: Poroszo., zöld: Ausztria)

  A lengyel állam éppen akkor semmisült meg, amikor a belső reformok, a művelődés és a gazdaság helyzete szilárd alapokat teremtett létezéséhez és fejlődéséhez.

Május 3. Lengyelországban - Klikk a fényképekért!

  Az atomrobbanásról elhíresült ukrán városnak valaha több mint 50 ezer lakosa volt. Az 1986. április 27-én történt baleset óta minden lakos elhagyta Csernobilt. Ma így néz ki a város - a képen az egykori városi uszoda látható. Klikk a továbbra több képért!

  Miközben a Szmolenszk környéki tragédia kapcsán egyre többet hallunk a lengyel-orosz közeledésről, ez korán sem mondható el Oroszország és Ukrajna jelenlegi kapcsolatáról. Az utóbbi időben az ukrán ellenzék egyre erélyesebben és hangosabban lépett fel az oroszbarát kormány lépéseivel szemben: a mai ülésen végképp elszabadultak az indulatok: az oroszok 10 éven keresztül 30%-kal olcsóbb gázárat ajánlottak fel Ukrajnának azért cserébe, hogy további 25 évig használhassák  Szevasztopoli katonai kikötőjét (a mai megállapodás 2017-ig érvényes). Az egyezményt egyébként a februárban megválasztott Viktor Janukovics írta alá Medvegyevvel. A döntést az ellenzék ,,dühödve,, fogadta: a házelnököt tojással dobálták meg (ergo valószínűleg készültek az ,,akcióra,,), de két füstbomba is felrobbant a helyszínen. A jelenetekről a mi Demszkynk ugorhat be a magyar nézőnek: Vologyimir Litvin házelnököt kollegái esernyőkkel igyekeztek megvédeni a tojászáportól (ugye nekünk ismerős ez a kifejezés 2006 óta...). Több politikust is eltaláltak a repülő tojások, akik vagy a földre hasaltak, vagy zsebkendővel igyekeztek arcukat a füst elől takarni.

  Eközben az utcán is zűrzavar alakult ki: a felmérgesedett -jobbára oroszellenes, vagy nacionalista- ukránok ezrével vonultak az utcákra: őket a rendőrség próbálta viszsaszorítani.

 A kialakult káosz ellenére a szavazást megtartották, és az egyezményt 236 igen szavazattal elfogadták (itt 450 tagú az országgyűlés).

Orosz haditengerészet a Fekete-tengeren

• XVIII. század óta állomásoznak orosz hajók Szevasztopolnál
• 16200 munkás és körülbelül 40 hajó
• az orosz-grúz konfliktus idején megemelték a hadihajók számát
• a napokban írták alá a 2017-2042-ig tartó időszakra vonatkozó bérleti szerződést
   

  Az ukrán miniszterelnök, Mikola Azarov szerint az egyezménnyel járó olcsóbb gázár a jövőben lehetővé teszi, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF, International Monetary Fund) ősszel befagyasztott hitelfolyosítását újrakezdjék. De a volt miniszterelnök, most ellenzéki Julia Tyimosenko szerint ez a nap az ukrán történelem és parlament szégyene.
  A kijevi zavargásokkal egyidőben a moszkvai Duma egyhangúlag elfogadta a döntést.

  Vlagyimir Iljics Lenin születésének 140. évfordulójának alkalmából a kijevi Ukrán Kultúra Házában kiállítást szerveztek, ahol az érdeklődők Lenin rekonstruált szobájába kaphattak betekintést: többek között az eredeti zoknija, kesztyűje és cipője is látható volt.

  A Varsóban jogot végzett politikus 2000-2001 között Jerzy Buzek kormányában igazságügy-miniszteri posztot töltött be, majd 2001 nyarán megalapította a konzervatív Jog és Igazságosság pártját (PiS=Prawo i Sprawiedliwość), melynek első elnöke is ő volt egyben. 2002-ben Lech Kaczyńskit Varsó polgármesterévé választották, majd 2005-től 2010. április 10-ig a Lengyelország köztársasági elnöke volt.

  Lech Kaczyński 1948. június 18-án született Varsóban, Jadwiga és Rajmund Kaczyński gyermekeként. Politikai pályáját ugyan csak az egyetem elvégzése után kezdte (a Varsói Egyetemen jogot végzett, majd Gdańskban szerzett doktori címet), de ikertestvérével Jarosławval (volt miniszterelnök, a PiS jelenlegi elnöke) már fiatalkorukban híresekké váltak az Akik ellopták a Holdat című gyerekfilmben való alakításuk miatt. Ekkor még maguk sem tudták, hogy egyszer közösen fogják kormányozni a Lengyel Köztársaságot.

  A diploma megkezdése után tevékeny részese volt a Szolidaritás mozgalomnak. A Munkásvédelmi Bizottság (KOR) tagja lett, kapcsolatba került az illegális szakszervezeti mozgalommal, munkajogi szakértőként nyújtott segítséget dolgozóknak, a rendszer üldözöttjeinek. Ott volt a gdański hajógyárban az 1980. augusztusi nagy sztrájk idején, ő fogalmazta meg a független Szolidaritás szakszervezet megalakulását eredményező augusztusi megállapodások jelentős részét.

  1981. december 13-án, a hadiállapot bevezetésekor őt is internálták, szabadulása után azonnal földalatti tevékenységbe kezdett. A nyolcvanas évek végén részt vett a kerekasztal-tárgyalásokon, az első, még nem teljesen szabadon választott parlamentben szenátor, majd 1993-ig a szejm képviselője volt, a Szolidaritás alelnöke és a - magyar Számvevőszéknek megfelelő  - Legfelsőbb Ellenőrzési Kamara elnöke. A baloldal földcsuszamlás szerű győzelme után visszavonult a politikától és tudományos tevékenységet folytatott.
   
  Az 1997-es jobboldali választási győzelem után igazságügyi miniszter lett, de hamarosan lemondott, mert nem értett egyet Jerzy Buzek kormányának célkitűzéseivel. Fivérével megalapította a Jog és Igazságosság (PiS) nevű pártot, amely a jobboldal súlyos vereségét hozó 2001-es választásokon bejutott a parlamentbe. 2002 novemberében nagy többséggel Varsó főpolgármesterének választották meg, s ő sikeresnek bizonyult pozíciójában. Legnagyobb teljesítményének az impozáns Varsói Felkelés Múzeumának a megteremtését és a korrupció melegágyának számító "varsói maffia" szétverését tekintik, ugyanakkor betiltotta a melegtüntetéseket és a halálbüntetés visszaállítása mellett érvelt. Kaczyński gondolkodásában meghatározó szerepe volt a Szolidaritás tradíciójának, Lengyelország és Varsó második világháborús kataklizmájának és a két nagy szomszéddal, Németországgal és Oroszországgal szemben táplált gyanakvásnak és bizalmatlanságnak (mikor Putyin legutoljára Lengyelországban járt, állítólag Kaczyński felhívta Donald Tusk lengyel miniszterelnököt a következő kérdéssel: ,,Ezt minek engedtétek be az országba?,,)

 2005. október 23-án 54,5 - 45,5%-os arányban legyőzte Donald Tuskot és Lengyelország államfője lett. A 2007-es előrehozott választásokig fivére, Jarosław volt a miniszterelnök.

 2010. április 10-én a Tu-154-es típusú lengyel elnöki különgép a katyńi tragédia 70. évfordulójára tartott, mikor a gép lezuhant. Egyes források szerint maga az elnök utasította a pilótát, hogy máshol szálljon le, melynek katasztrófa lett a vége. A 96 utas közül nem maradt túlélő.

    Egy kitűnő cseh filmet ajánlunk olvasóink figyelmébe, ugyanis elsőre talán nem tűnik izgalmasnak, újszerűnek, de igenis érdemes belenézni, még azoknak is, akik nem rajonganak a drámákért. Már azért is figyelemreméltó lehet, mert nálunk nem igen készülnek jó és friss gyerekfilmek, de mégis a fiatal felnőtteknek "való", hiszen egy felnőttkörnyezetbe helyezett, duplacsavaros mesét láthatunk.

Borító

Radnóti lírai képeslapjai megihlették a New York-ban élő szerb zeneszerzőnőt

  A magyar és a szerb kultúra, az irodalom és a kortárs zene izgalmas találkozásának lehet tanúja az, aki 2010. április 30-án ellátogat a Bakáts téri templombeli koncertre és irodalmi estre.

 Milica Paranosic New Yorkban élő belgrádi zeneszerző két éve Szerbiába hazalátogatva olvasta Radnóti utolsó verseit Danilo Kiš fordításában, melyek annyira megihlették, hogy művet komponált a centenáriumra. A zeneszerző a Razglednicákat zenésítette meg kórusra, ütőhangszerre, gordonkára és fagottra. A budapesti ősbemutató egyik érdekessége, hogy maga a zeneszerzőnő, Milica Paranosic is jelen lesz és itt hallja majd először a zeneművet élőben.

 A kantátát megelőzően Danilo Kiš szerb író és műfordító szövegeiből Fodor Tamás olvas fel válogatást, majd Takács Zsuzsa, Kossuth díjas költőnő mond költői beszédet.

 A zenemű szerbiai ősbemutatója Radnóti Miklós 100. születésnapján, 2009. május 5-én volt Borban, a Razglednicák keletkezésének helyén, ahol Radnótit 1944-ben a Heidenau lágerben több száz társával együtt munkaszolgálatosként tartották fogva. A darab bemutatásra kerül a Belgrádi Zeneakadémia idei április 26-i évzáró koncertjén is.

 A Szerbiában Danilo Kiš fordításában megismert versekre épülő alkotást a Belgrádi Zeneművészeti Kar tanárainak és hallgatóinak vegyeskara és zenészei adják elő Biljana Radovanovic karmester irányításával, miközben Mészáros Gábor, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház színésze narrátorként magyarul mondja az utolsó verseket, a Razglednicákat.

 ,,Népi siratóénekhez hasonló a mű hangzása, dallamvilága szlávos, az egész gyönyörűséges és hátborzongató” - jegyezte meg Paranosic művéről Szentgyörgyi Klára, a Belgrádi Magyar Nagykövetség oktatási és kulturális szakdiplomatája.

 Az Ybl Miklós által tervezett Bakáts téri templom fogadja be be a két szerzőt, Radnótit, és Kišt. Pályájuk és sorsuk - hasonlóságuk és különbözőségük - mindannyiunk számára ismerős. Az okok és következmények ma is hatnak. Az Europetica fesztivált szervező Ráday Könyvesház szándéka szerint a templom, az elhangzó költemények, a felhangzó zene együttese teremti meg az esemény egységes liturgikus terét. A falakon kívül marad a hétköznapok nyelve, belül a csend, a figyelem teremti meg a ,,másképpen való beszéd” lehetőségét. - mondja Orbán György a fesztivál szervezője.

Esemény időpontja: 2010. április 30. 19 óra
Helyszín: Budapesz, IX. kerület Bakáts téri katolikus templom
Belépés ingyenes

Sosem volt még olyan gyötrelmes a másnaposság, mint szombat reggel. Lengyel fiatalok milliói tapasztalhatták meg ezt tegnap, akik nagy valószínűséggel úgy, mint én, brutálisan fel lettek keltve – a telefonok percenként csörögtek, és a péntek esti mámorból felocsúdva üveges szemmel bámulták a képernyőt. 
  Brak słów – erre nincsenek szavak. Félig lengyelként, félig magyarként, több mint húsz évvel a hátam mögött sosem éreztem azt, hogy – Pálffy után szabadon – veszélyben lehet akármelyik hazám. Aki szerint túlzok, az gondoljon csak bele: Lech Kaczyński volt köztársasági elnök és felesége mellett a komplett honvédelmi és nemzetbiztonsági vezérkar is odalett.
  És akkor még nem beszéltem a gépen tartózkodó jegybankelnökről, valamint a lengyel nemzet tartásáért és lelkiismeretéért felelő egyházi vezetőkről, a katyńi halottak hozzátartozóiról, akik abszurd módon maguk is áldozatokká váltak.

  A tegnapi katasztrófa példátlan a világtörténelemben. Biztos vagyok abban, hogy ezt a hosszú évszázadok alatt számtalanszor megtépázott lengyel lélek nem tudja balesetnek elkönyvelni – krakkói nagyanyám a „Szabotázs!” felkiáltással reagált az első tudósításokra. Ha jól emlékszem, a moszkvai alpolgármester nyilatkozta azt, hogy nincs helye itt semmilyen spekulációnak...ezt igazából a lengyel politikusoktól akartam hallani!
  Egy ilyen tragédia után rendkívül nehéz és valamennyire etikátlan felelősöket keresni, pláne bűnbakot kreálni. Lech Kaczyński egy meglehetősen megosztó személyiség volt. Lengyelországnak talán soha nem volt ennyire harcos, a hazai érdekeket védő, agresszíven politizáló köztársasági elnöke. Kétség nem fér ahhoz, hogy nagy hazafi volt, hogy a célok, amikért küzdött, nemesebbek nem is lehettek volna. A lengyel szavazók körében inkább a fellépése, az eszközei válthattak ki ellenérzést – nagyanyám mindig más adóra kapcsolt, ha épp beszédet tartott az elnök úr. Felháborítónak tartotta, hogy egy lengyel hazafi hadilábon áll a fogalmazással, hogy nem szól ékesen az anyanyelvén. Természetesen nem áll szándékomban bemocskolni Kaczyński emlékét, csak az ellentmondásosságát akartam ezzel kifejezni. Senki nem tagadhatja azt, hogy Európa egyik legnagyobb formátumú politikusa távozott közülünk.
  Személy szerint azt gondolom, hogy a tragédiáért felelő személyek már nincsenek köztünk. Nem győzöm hangoztatni, hogy nemzetbiztonsági szempontból óriási hiba volt a lengyel politikai elit színét-javát felültetni arra a gépre. Teljességgel az sem zárható ki, hogy az elnök úr személyes parancsa vezetett a tragédiához, ugyanis egy 2008-as grúziai utazása során, hasonló leszállási feltételek között a pilóta ellenszegült főnöke utasításának...
Egy biztos: egyedüli baráti népként fejezzük ki részvétünket lengyel testvéreink felé. Érdeklődjünk lengyel ismerőseinktől a történtekről, lélekben támogassuk őket, mint ahogy azt tettük számtalanszor a történelem folyamán. A magyar közszolgálati adók pedig – az oroszok példáját követve – tehetnének egy baráti gesztust: a jövő héten, a választások zűrzavara után vetítsék le Andrzej Wajda Katyń c. filmjét, hogy a 70 évvel ezelőtti tömeggyilkosság emléke minél inkább a köztudatba kerülhessen.
 

A katyńi vérengzésről itt olvashattok:

http://franka-egom.ofm.hu/irattar/irasok_gondolatok/katyn/lengyel_holokauszt.htm

 A hétfő reggel Moszkvában történt kettős robbantás egyik szemtanúja nyilatkozik a CNN-nek. Elmondása szerint a metrón ült, amikor a hirtelen bekövetkezett robbantástól a földre zuhant. Annyira megijedt, hogy alig emlékszik rá, mi történt ezután, csak arra, hogy a következő másodpercekben már  hatalmas tömeg nyomult a kijárat felé; mindenki igyekezett elhagyni a vagonokat. Valószínűleg a metróban dolgozók már tudtak az első robbantásról,mert minél gyorsabban próbálták evakuálni a bent maradt utasokat. Ezután a lassan mozgó embertömeget a felszínre vezető kijáratok felé tessékelték.