Ugye nem kellett sokat várni a folytatásra? A mese folytatódik. Az előző epizódban megismerhettétek Krakkóba jutásom történetét, körülményeit, valamint az első napom kisebb kalandjait, amit most nagyobbak váltanak fel. Csapjunk is hát bele a lecsóba!
Kicsit kulturálisabbra fordítom ezt a cikket, hiszen 2. nap már nem csak pusztítani akartuk az agysejtjeinket. Elhatároztuk hát, hogy megnézzük Auschwitz-Birkenau-t, hármunk közül egyedül én nem jártam még ott, de a többiek is lelkesek voltak. Korán nekivágtunk(9.15-ös busszal, igen, busszal kell menni a buszpályaudvarról ide: Oświęcim=auschwitz), ami valljuk be, így nyáron, egyetemistáknak azért nem könnyű, de hajtott a kultúrszomj. Másfél óra nagyjából a buszút, és nem drága, viszont a múzeum maga igencsak borsos. Inglis grúp-ba akartunk jegyet szerezni és a jegyen amúgy lehet spórolni valamennyit, ha van international student card-od (ezt itthon csináltatsz, mert jó). Tök fabó fejhallgatót kaptunk, ami azt hittük, hogy a filmhez kell, mert 20-25perces filmvetítéssel kezdődött az egész, majd kb. századmagunkkal kihajtottak a kertbe és felosztottak minket vagy 4 idegenvezető között, akik egy kis mikrofonba beszéltek, mi meg a füleseinken keresztül hallgattuk őt, mókás volt, mert így bátran le lehetett maradni, nem maradtunk le semmiről. Nagyon jó id.vez.-t kaptunk, remek angoltudással. Amúgy maga a tábor így nem nagy dolog, kellemes kis délelőtti séta volt, kevésbé volt meghökkentő, mint hittem. Nagyjából két óra volt a tárlatvezetés, mi utána kicsit elkószáltunk, mert meg akartuk nézni a magyar barakkot, ha már ott voltunk.
Ugorjunk tovább, elég a kultúrából! Visszatértünk a szállásra, de előtte betértünk a Kefirek-be. Apropó Kefirek! Itt érdemes vásárolni, olcsó és sokrétű, a szállás, ahol laktunk közel volt egy Kefirekhez, így könnyen be tudtunk szerezni muníciót (értsd: sört) estére. Összekaptuk magunkat és nekivágtunk az estének, úgy terveztük, hogy a zsidó negyedben töltjük el az estét, mert bizony, Krakkóban is van ilyen, hogy zsidó negyed (Kazimierz). Találtunk egy-két nagyon merész helyet, ilyen alter arcoknak, azt érdemes elkerülni, amit a kép mutat, az egy kellemes hely, romantikus, mint láthatjátok! A nevét nem tudom, nagyjából ilyen helyek vannak arrafelé, de ha tudnám a hely nevét, akkor sem mondanám el, hátha emlékeznek még ott ránk!
De maga a berendezés olyan, mint a XIX. sz.-i polgári lakás, nagyon dizájnos, érdemes betérni egy pofa sörre, mert jófélét csapolnak arrafelé. Jó hír az este éhezőknek, szinte minden nyitva van elég sokáig, és itt is vannak arabok, így nem kell attól tartani, hogy gyros nélkül maradunk, vagy akár ki lehet próbálni a pirogot, de van egyéb más ilyen gyorsbüfé jellegű képződmény. A zsidó negyedben betévedtünk egy Taawa nevű helyre, nagyon ajánlom mindenkinek, csodálatosan kedves emberek vannak ott, és jó nőőőőőők! Ha korán mész, készülj arra, hogy neked kell beindítanod a partyt, nekünk nem jelentett gondot, mondjuk annyi jó nő között… Viszont egy intelmet elmondanék a lengyel nőkkel kapcsolatban. Szerintem ugyanolyan szépek, mint a magyar lányok, sőt kedvesebbek! Nagyon mosolygósak, és ez pluszpont, de ha megtudják, hogy nem lengyel vagy, akkor 90%-ban bukott vagy, ami érthetetlen, ők ilyen helyeken keresnek férjet maguknak? Tehát a jó tanács, ameddig csak tudod, fojtsd magadba, hogy te auszlender vagy, és nem beszélni lengyel, vagy pedig addig játszod azt, hogy te igenis őslakos vagy, ameddig csak lehet.