9288,2 kilométer: pontosan ennyit kell megtennie azoknak a bátor utazóknak, akik vállalkoznak az egész Oroszországot átívelő vasútvonal megtételére. A transzszibériai vasút méltán legendás: a Föld leghosszabb vasútvonala a Moszkvát és Vlagyivosztokot összekötő sínpár. A majd tízezer kilométeres távolságot az Oroszországi Vasutak szerelvényei a menetrend szerint 147 óra 59 perc alatt teszik meg, mindeközben 8 időzónát keresztezve.
A hosszú útvonalból ˝mindössze˝ 1777 km (kb. az út 19,1%-a) esik az európai szakaszra és 7512 km (80,9%) az ázsiai rész. Utazásunk során persze nem csak a szibériai pusztákkal és havas mezőkkel találkozhatunk: a nagyobb városok megtekintésén kívül egyéb látványosságokat is tartogat az út.
A transzszibériai vasút keletkezése
Az ötlet a XIX. század közepén született meg, egy, az egész birodalmat átívelő vasúthálózat megépítéséről. Persze ekkor még nem a kalandvágyó turistákra gondoltak: egy ekkora országban a legnagyobb nehézséget a különböző ipari területek összekötése jelentette. A gazdaság és az ipar megfelelő fejlődésének érdekében létre kellett hozni egy gyors és hatékony módszert a nagy mennyiségű áruszállításra. A korban erre leginkább a vasút tűnt alkalmasnak.
Az építkezéseket végül 1891. május 31-én Vlagyivosztokban Vlagyimir Alekszandrovics trónörökös (későbbi II.Miklós cár) jelenlétében kezdték. Az Oroszország nyugati és keleti pontját összekötő vasútpálya megépítése a zord körülményekhez képest mindössze tíz évig tartott: 1901. november 3-án találkoztak a két irányból egymás felé haladó építők. A kezdetben még Szentpétervárról induló vonatot hivatalosan 1903. július 13-án adták át a forgalomnak; ekkor még a vagonokat vasúti komp segítségével juttatták át a Bajkál-tavon (ma a tó partján halad).
Kalandos utazás
A vállakozó szellemű (és persze türelmes) utazók Moszkvából indulhatnak a majd egyhetes útra. Elsőre unalmasnak tűnhet az egy hetes út; a Szibéria szó hallatán legtöbbünknek a hideg futkos a hátán. De a transzszibériai utazás akár életre szóló kaland is lehet: gyönyörű tájakkal, eddig nem ismert népekkel találkozhatunk Ázsiában (az út 87 várost érint összesen). Talán éppen ezért kezd egyre több utazási iroda utakat szervezni, kifejezetten a vonatútra specializálódva. A jegy maga nem olcsó: a magyarországi 1000 út Utazási Iroda a Moszkva-Vlagyivosztok járatot 111.000 forinttól hirdeti (a jegy 4 fős kupéba szól - ugyanez luxusosztályon 203.200 forint). A vonatok amúgy jól felszereltek, étkezőkocsival, zuhanyzókabinokkal vannak ellátva.
A nagyvárosokban ki lehet szállni (Novgorod, Perm, Irkutsz stb.), vásárolhatunk, sétálhatunk - a vonat gyakran hosszabb időre is megáll. Utunkat akár megszakításokkal is ugyanazzal a jeggyel tehetjük meg: ha éppen megtetszene egy szép város, vagy kisebb település, maradhatunk éjszakára, hiszen a másnapi vonatra ugyanúgy érvényes a jegyünk.
A világ leghosszabb vasútvonala
Bajkál-tó
Az út talán legszebb látványossága a szibériai Bajkál-tó. Megtévesztő a név, hiszen méreteivel sok tengerrel vetekszik, az oroszok gyakran szívesebben is nevezik tengernek. A szinte érintetlen természetben elhelyezkedő tó és környéke 1996-ban a világörökség része lett. A Bajkál-tó a világ legmélyebb tava (a tudósok szerint ma ismert legmélyebb pontja 1637m), átlagmélysége 730 méter. A tó méreteit hűen tükrözi az adat, miszerint a tó magában foglalja a Föld édesvíz készletének ötödét.
Transzszibéria filmen
Az egy hetes vonatút nem csak a mi fantáziánkat indította be. A hosszú kalandról sok film készült már, több-kevesebb sikerrel. Legsikeresebb közülük az idén januárban mozikba kerülő Transsiberian; Brad Anderson rendezésével. Igaz, a film nem a klasszikus Vlagyivosztok-Moszkva útvonalat mutatja be (a filmben Pekingből indulnak). A filmhez olyan neves színészek adták a nevüket, mint: Woody Harrelson, Ben Kingsley. Kedvcsinálóként ajánljuk a film előzetesét!