Arbeit macht frei. Ez a felirat fogadta az Auschwitzi haláltáborba érkező zsidókat, lengyeleket, szovjet katonákat, egyszóval mindazokat, akiket a náci hatalom haszontalannak vélt életben tartani. A tábor közel 65 éve bezárta kapuit az agresszió elől, ám az áldozatok lelke mégsem nyugodhat békében: a feliratot (azóta rendőrkézre került elkövetők) ellopták, majd összetörték.
Először is: hogyan sikerült valakinek leszerelnie a több mint 3 méter hosszú, valószínűleg nem kislabda-súlyú feliratot a kapu tetejéről? Még ha éjszaka is volt, ez mindenképp a helyi biztonsági szolgálat szégyenére válik, mert lássuk be, felkészült rablóknak sem lehetett két perc leszedni a tábor jelképét. (ami sajnos tény: a láger bejárata be volt ugyan kamerázva, de a felvételt nem rögzítették, az csak élőben ment az interneten - ott is rossz minőségben).
Azóta a lengyel rendőrség (meglepően) határozott és gyors intézkedéseinek 
köszönhetően 5 gyanúsítottat vettek őrizetbe, valamint a felirat is megkerült: igaz három darabra törve (a 3 szóra); az elkövetők állítása szerint ezt csak a praktikusabb szállítás miatt eszközölték. Az 5 lengyel férfit kikérdezték, majd hármukat a helyszínre vitték, hogy azok megmutassák, hogyan követték el a bűncselekményt (ergo beismerő vallomást tettek). Ha bűnösségük beigazolódik, akár 10 évet is kaphatnak.
Darabokra törték a hírhedt mondatot
"A munka szabaddá tesz" - ezzel hitegették foglyaikat a náci őrök. Elhitették a rabokkal, hogy a jó munkáért cserébe visszanyerhetik a szabadságukat, ezzel még inkább a könyörtelen munkába hajszolták őket. Az azóta elhíresült felirat ára szakértők szerint meghaladhatja az 1 millió eurót is a feketepiacon, ezért sokan inkább anyagi mint politikai indítékot vélnek felfedezni a garázdaság mögött. Sokak szerint viszont a megrongált mondat eszmei értéke ennél jóval nagyobb: a felirat a világháború szörnyűségeit szimbolizálja, mindazt, amit a hitleri Németország elkövetett. És egyben emlékeztető is a világ számára, hogy a tragikus események sose merüljenek feledésbe.
Brit gyűjtő - svéd neonácik?
A Sunday Mirror szerint egy vagyonos brit neonáci lehetett a lopás megbízója. A férfi náci ereklyéket gyűjt, valószínűleg ezért próbálta megszerezni a Holokauszt egyik legismertebb szimbólumát. A felirat egy svéd szélső jobboldali csoporton keresztül jutott volna el a gyüjtőhöz, a brit megrendelő bármennyi pénzt megadott volna a hírhedt mondatért. A svédek egy pincében őrizték volna a feliratot, amit a brit férfi személyesen szándékozott átvenni. A lengyel rablók azonban beijedtek, és egy Gdańsk közeli erdőben elásták a darabokat, mielőtt hajóra szálltak volna. Andrzej Rokita, a nyomozás vezetője elmondta: "Valószínűleg parancsra lopták el, darabokra pedig csak a könnyebb szállítás miatt törték". Marvin Hier rabbi, a zsidó Simon Wiesenthal Központ alapítója szerint felfoghatatlan és példanélküli a Holokauszt szimbólumának ellopása.
Amennyiben a brit férfi és a svéd neonáci csoport az ügyletet nyélbe ütötték volna, a bevételből svéd náci szimpatizánsokat pénzeltek volna, akik terrorista cselekményekkel tervezték megzavarni az idei választásokat a skandináv országban.
Az emlékhely január 27-én ünnepli a 65. évfordulóját annak, hogy a szovjet hadsereg felszabadította az Auschwitz-Birkenau-i tábort. 1940 és 1945 között a náci katonák körülbelül 1,1 millió embert öltek meg az auschwitzi haláltáborokban: főként zsidókat, lengyeleket, szovjeteket, cigányokat, válogatás nélkül. Az Arbeit macht frei felirat az utolsó reményt adta a halálukba küldött embereknek. Jelentősége a XX. század egyik legfontosabb üzenete. Az a rabló, aki ezt az üzenetet semmibe veszi, az ott nyugvó halálra kínzott emberek szentségét töri meg.
