Lev Tolsztoj vaskos regényeiben gyakran olvashattunk az orosz arisztokrácia -jó és rossz- szokásairól. A tivornyázás és a bálokra járás mellett az író az akkor rendkívül divatosnak számító vadászat részleteibe is beavatja az olvasót. Több mint száz évvel a hagyomány fénykora után egy Moszkva környéki kisváros lelkes lakói összefogtak, hogy újraélesszék a mára már elfeledett hagyományt.
A közös vadászatokra járás gyakori időtöltése volt az orosz arisztokráciának a XIX. században. Néhány lelkes orosz egy kisebb csapatba verődve próbálta feltámasztani a régi hagyományt.
Közel 200 ember gyűlt össze Mozsajszk orosz várostól nem messze, hogy felelevenítsék a régi szokásokat. A helyi színháztól még jelmezeket is kölcsönöztek.
A jelmezek többségét Lev Tolsztoj Háború és béke című regénye nyomán készítették.
Jevgenyij Matuzov, a találkozó főszervezője 1 évig dolgozott a XIX. századi tradíció megszervezésén
A résztvevők közt akadtak profi lovasok, de teljesen amatőrök is
Ha már orosz tradíciók, akkor a vodka sem maradhat el: jót tesz egy kis szíverősítő az orosz hidegben
A XIX. századi oroszok többek között jávorszarvasra, vadjuhra, hiúzra, túrra (vadkecske) vadásztak: gyakran olyan állatokra, amikkel csak Oroszországban találkozhat az ember
A vadászatok elmaradhatatlan segítői voltak a jó szimatú kutyák
A találkozó persze csak "rekonstruálta" a régmúltat, a lovasok fegyvertelenül idézték fel a régi szokásokat. A lényeg nem a vadászat volt - hanem, hogy a résztvevők beleszagolhassanak az ezernyolcszázas évek hangulatába.
