Február 14-ről valószínűleg mindenkinek a Valentin - illetve Bálint - nap jut eszébe, azonban ugyanezen a napon emlékezünk meg Cirillről és Metódról, akik azon kívül, hogy a szláv írásbeliség „atyjai” , Európa védőszentjei is egyben.  Kik ők, és miért érdemes emlékezni rájuk?

    A IX. században, az akkor Bizánchoz tartozó Thesszalonikiben született testvérpár a szláv írásbeliség megteremtője.
     Az idősebb Metód 815(?)-ben született, szerzetes, hittérítő munkája mellett számos nyelven beszélt. A fiatalabb testvér, eredeti nevén Konstantin 827-ben született. A Cirill nevet csak halála után kapta, tévesen: a testvérpár nevéhez valószínűleg nem a ma is használatos cirill ábécé, hanem a valamivel korábbra datált glagolita írás köthető (egyes feljegyzések szerint ugyanakkor a Cirill nevet már Rómában vette fel, nem sokkal halála előtt).


     A filozófus, hittérítő Konstantin elsődleges feladatának tekintette a keresztény tanok terjesztését. A testvérpár egyik legnagyobb érdeme a szláv nyelvű liturgia megteremtése (elsőként Morvaországban). Csak ezek után kezdődött az egyházi könyvek, szövegek szláv nyelvre fordításra, ekkor már a Konstantin által megalkotott glagolita írásmód segítségével. Konstantin később Rómába utazott, hogy a pápától kérjen engedélyt a Biblia szláv nyelvre fordítására – akkoriban még csak a triglosszia három nyelvén (héber, latin, görög) létezett, létezhetett a Biblia. A szerzetes később haláláig Rómában élt. 




     A testvérpár tehát a megalkotója az óegyházi szláv (másként óbolgár) nyelvek írásos formájának, mely a mai szláv nyelvek alapját képezte. A cirill ábécét (cirillicát, kirillicát, ahogy tetszik) Konstantin tanítványai fejlesztették ki a glagolita és a görög írásjelek ötvözéséből, így egy könnyebben elsajátítható írásrendszert alkottak meg, melyet a szerzetes tiszteletére cirillnek neveztek el (ez gyakorlatilag a harmadik verzió a Cirill név eredetére vonatkozóan).  


     Hittérítő misszióik során megfordultak többek között Ratislav fejedelem Morvaországában (aki Bizáncból kért szláv nyelvű szerzeteseket), részt vettek a bolgárok keresztény hitre térítésében, de átutaztak a Kárpát-medencén is, ahol szintén hittérítő munkát folytattak.


     Ma Európában a pravoszláv vallású országokban használják a cirill ábácét: Szerbiában (Србија - bár itt a latin abc is elfogadott), Macedóniában (Македонија), Montenegróban (Црна Гора), Bulgáriában (България), Ukrajnában (Україна), Fehéroroszországban (Рэспубліка Беларусь), Oroszországban (Российская Федерация), illetve Mongóliában (Монгол Улс) is hivatalosan cirill ábécével írnak – zárójelbe az egyes országok cirill betűs változatát írtuk. A legtöbb országban ez kisebb-nagyobb eltéréssel ugyanaz az ábécé, csak egyes betűk térnek el, ennek gyakran történelmi okai vannak. A korábban „kisorosznak” nevezett ukránban megmaradt az „i” és a „ї” , ezek a betűk a „nagyoroszból” kivesztek az 1918-as nyelvreform következtében, amelyet a legnagyobb orosz nyelvreformként tartanak számon Nagy Péter ábécére vonatkozó reformja után. A legenda szerint a cár egyes betűket állítólag saját kezével rajzolt meg. A reformok többsége általában a könnyebb írás és olvashatóság szempontja szerint született.


     A cirill írás ellenére – a ma beszélt szláv nyelvek túl sok mindenben különböznek ahhoz, hogy megértsék egymást az egykor ugyanazt a nyelvet beszélő szlávok. Az egy területen élők – pl. délszlávok, szerbek, macedónok – persze megértik egymást, de a legendás „egy szláv nyelvet megtanulsz, és már tudod is az összest” felfogás nem igaz. Az ukrán és az orosz hiába egy nyelvterület (keleti-szláv), az oroszul nem beszélő (pl. Lembergben élő) ukrán nem fogja megérteni a moszkvai oroszt (ez tapasztalat). A lengyel ugyan kézzel-lábbal megérteti magát a szomszédos, nyugati-szláv cseheknél, de egy bolgárnak szinte szavát sem érti. Az egymásra leginkább hasonló szláv nyelvek talán a déli-szlávok, ahol jóformán gond nélkül érti meg egymást a szerb, a horvát, vagy a montenegrói – már ha akarja (bár a szlovén nyelv itt kakukktojás, ahol a megmaradó ősi kettősszám/dualis miatt kissé nehezebben érthető a többi déli-szláv nyelvhez képest).
Tény azonban, hogy a szlávok jóval könnyebben tanulják a szláv nyelveket – nem túl meglepő. A félig orosz, félig ukrán, luganszki (város az ukrán-orosz határon) ismerősömnek négy-öt hónapjába telt eljutni felsőfokú szintre lengyelből (ugyebár mi ezt a nyelvet az egyik legnehezebbnek aposztrofáljuk). A lengyelországi orosz szakosok pedig félév után tartanak ott, ahol a mi végzőseink (ez persze nem a magyar orosz-szakosokat minősíti).
Irigylésre méltó a helyzetük, főleg magyar szemmel, itt élve a szláv bölcsőben fekvő Kárpát-medencében – talán éppen ezért nagy elismerés egy magyarnak megtanulni egy szláv nyelvet.


     Cirill és Metód tették lehetővé azt, hogy megszülessen a szláv írásbeliség, ezzel hozzájárulva az irodalom, kultúra és az egész nemzet, nemzetek fejlődéséhez. Tanítványaik továbbvitték a testvérpár örökségét, s azóta is több millióan használják sajátjukként a cirill ábécét. 

1980-ban, II. János Pál, elismerve Cirill és Metód munkásságát, Európa védőszentjeinek nyilvánította őket, emléknapjuk február 14.


Az eredeti glagolita abc, alatta a cirill megfelelők - így már érthető, hogy kicsit leegyszerűsítették

Korábban írtuk ugyanebben a témában: A szláv írásbeliség megszületése

Szerző: Zajka  2011.02.14. 18:37 5 komment

Címkék: nyelvészet cirill nyelvtörténet dél szláv nyugati szláv metód keleti szláv

A bejegyzés trackback címe:

https://szlawirtus.blog.hu/api/trackback/id/tr552661157

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Yarner · http://androlib.blog.hu 2011.02.16. 11:05:45

Jó cikk, bár kicsit tömör, köszi.
Most már végre tudom, mi a szösz az a glagolitikus ABC, amire a horvátországi Baskában annyira büszkék (a városkában szétszórva mindenfelé glagolitikus betűket lehet találni: jó móka volt megtalálni őket. Aztán itthon elfelejtettem utánanézni, mi is az, de most beugrott.)

Szép írás volt, de elég impraktikus, nem véletlen, hogy hamar egy egyszerűbb, kevesebb vonásból álló ABC jött a helyére.

Maisie MacKenzie 2011.02.18. 14:07:30

Miért ennyire bonyolult?

Szerintem nem véletlen, talán valami rendszert takar a sok görbület.
Lehetne erről tudni valamit?

Lágy, kemény, diftongus?

Vagy csak ennyire ráértek? Fölösleges cifrázás? Nem hiszem, tuti van valami jelentősége, jelzi a hang helyét a rendszerben, vagy valami ilyesmi.

Eredetileg melyik nyelvhez készült?

Óegyházi szláv, Egyházi ószláv? De valamilyen délszláv nyelv lehetett, nem?

Zajka · http://szlawirtus.blog.hu 2011.02.26. 02:34:19

"A negyven jelből álló glagolita írás paleográfiai vizsgálatánál igen eltérő vélemények alakultak ki. Egyes kutatók (I. J. Hanus, J. Hamm) az ősi szláv rúnákból származtatták, míg például P. J. Safarik és V. Vondrák valamelyik keleti ábécéből. Véletlen egybeesések miatt sokan abba a tévedésbe estek, hogy kapcsolatba hozták a kaukázusi grúz, vagy éppen az örmény írással, míg végül Isaac Taylor, D. F. Beljaev és V. Jagic nagy bizonyossággal megállapították eredetét. A későbbiekben A. M. Szeliscsev tovább foglalkozott ezzel a kérdéssel, lényegében elfogadva Jagicék véleményét: a glagolita írás alapja a görög minuszkuláris kurzív írás. Bizonyítékul szolgál erre, hogy a glagolita írásban kétféle jel van az i hang jelölésére (Kéki hármat ír), hasonlóan a göröghöz. Ugyanígy kétjegyű betű szolgál az u hangra, s hiányzik a j hang jelölése. Érdekes, hogy kölcsönvették a görögből a th hang jelölését, bár ilyen hangjuk nem volt."

Tény, hogy később leegyszerűsítették, de csak elsőre tűnik ennyire bonyolultnak. Ha megfigyeled minden betűt a 3 jel valamelyikéből rakták össze: háromszög, kör, vonal. A Cirillék utódai által létrehozott abc viszont már jóval több görög elemet tartalmazott (aki ismeri a görög abc-t az szinte gond nélkül olvassa a cirillt). szerintem túl bonyolult volt, azért sem használták olyan sokáig, de ettől még meghatározó alapja a cirill írásnak.
Az óegyházi szláv ugyanaz, mint az ószláv, vagy óbolgár. Ez ugye a mai Bulgária területéről származik, tehát ha úgy tetszik délszláv eredetű, igen. Aztán megint más az ősszláv, ami nem egyházi eredetű, hanem a szlávok által egykor beszélt nyelv, amit először valahol (nem tudni pontosan hol) a mai Lengyelország területéről, talán a Visztula folyó partján beszélték először.
Kis kiegészítés: www.fullextra.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=782

Makk Satt 2011.02.28. 01:46:38

Mongólia hogy került Európába? Ázsiában egyébként más országok is használnak Cirill ábécét. Üzbegisztánban Szerbiához hasonlóan egymás mellett él latin és cirill írás az üzbég nyelvhez, Kazahsztán és Kirgízia pedig lényegében cirillbetüs (vagy 10 extra betüvel).

Oroszul nem értő ukrán pedig nem létezik. Főleg olyan nagyvárosban nem, mint Lvov. Csak játsszák az eszüket, amikor úgy csinálnak, mint akik nem értenek oroszul.

Makk Satt 2011.02.28. 01:54:15

Egyébként hogy mennyire hasonlítanak egymásra a szláv nyelvek, azt az mutatja a legjobban, hogy a Google gépi fordítása a legtöbbet lényegében hibátlan oroszra fordítja emberi beavatkozás nélkül. Valami miatt fordítva nem működik ilyen jól, de ennek szerintem techikai oka van (pl. angolon keresztül fordít oroszról), nem nyelvi.