Mottó:

„…Amennyiben a költészet az anyagnak képben kifejezett lényege, művészet a forma szűkebb értelmében, annyiban a mitológia abszolút költészet, hogy úgy mondjuk, őselemi költészet. A mitológia az örök anyag, amelyből minden forma ragyogóan és változatosan tör elő.” (Schelling: Művészetfilozófia)

Gondolom ki lehet találni, hogy ez az "előadás" a szláv mitológiáról fog szólni, igyekszem mindent összeszedni, amit tudni lehet/érdemes, habár ez is egy olyan téma, ahol a források hiánya szembetűnő.

    Ez a "kurzus" arra hivatott, hogy egy kicsit visszanézzünk a régmúltba, és kiderítsük (legalábbis megpróbáljuk), hogy honnan is jöttek a szlávok, kifélék, mifélék. Persze, ez nem egy olyan dolog, amit egyértelműen meg lehet válaszolni, hiszen több teória is létezik. Egy biztos, hogy jóideje itt vannak Európában, körbevesznek minket. Ha már  5 szláv állam is a szomszédunk, jó tudni, hogy honnan is kerülhettek ide.

 Szlovákia bővelkedik a történelmi-kulturális látnivalókban. Az évszázadok alatt meghatározó történelmi események színhelye volt többek között a Felvidék, melynek fontos védelmi szerepet szánt az ország mindenkori uralkodója. Szlovákia területén ma csaknem 200 várat és kastélyt találni, melyek közt akadnak hét-nyolcszáz éves épületek is.

  A várak építése elsősorban a helyiek és az ország védelmét volt hivatott szolgálni, békeidőkben persze nyüzsgő  élet alakult ki mind a váron belül, mind a környékén. A legtöbb várat általában magaslatokra, dombokra építették, de a nagyobb folyók mentén is számos várat, kastélyt fedezhetünk fel (a hivatalos definíció szerint a várak általában a védelemre szolgáló kőmonstrumok, míg a kastélyok inkább a nemesi élet központjai voltak). 
 A Történelmi Magyarország első várainak megépítése IV. Béla uralkodó nevéhez fűződnek. A tatárjárás után (1240-1242) második honalapítónk felismerte, hogy a fából készült épületek nem képesek megvédeni az országot, s tartva egy újabb nagy erejű támadástól, hatalmas építkezésekbe kezdett. Nemeseit birtokadományokkal ösztönözte a várak felhúzására, de ő maga is jeleskedett az építkezésben: IV. Béla parancsára készült 1250 környékén a Visegrádi vár. Az ő érdeme a korban elkezdődött városiasodás is: Zólyom, Körmend, Korpona és Besztercebánya is ekkor kapott városi rangot (és ezzel együtt az őket illető előjogokat).

Ha már téliolimpia, akkor a vasárnapi matinénak is ez a témája. Szlovénia otthonmaradt sportolói bizonyítják be, hogy nekik igenis ott lenne a helyük a szlovén olimpiai delegációban.

  Alaposan meglepte a szlovák hokicsapat a téli olimpia egyértelműen legnagyobb esélyesét. Az oroszok gyenge, ötlettelen játéka nyomokban sem emlékeztetett rá, hogy világbajnok csapat van a pályán, míg a szlovákok rendesen felszívták magukat a "sztárcsapat" elleni mérkőzésre. A gólnélküli első harmadot követően az oroszok szereztek vezetést (1-0), majd az utolsó harmadban tudtak egyenlíteni a szlovákok Marián Hossa góljával (1-1), a döntetlen után szétlövéssel nyertek északi szomszédaink (2-1). Szlovákia az első meccsén 3-1 vereséget szenvedett a csehektől, az orosz válogatott a letteket verte 8-2 re. Szombaton a csehek a lettekkel játszanak, majd a B csoport utolsó fordulójában orosz-cseh és lett-szlovák meccset rendeznek.

Megbotlottak az oroszok

Még több kép a meccsről és szlovák beszámoló itt.

 Valószínűleg nem sokan vannak, akiket még nem ébresztett fel a közeli útfelújítás zaja, vagy a szomszéd üvöltő rádiója a kora reggeli -még éppen alvásra szánt- órákban. Mindezt azonban legtöbben mérgelődve tudomásul vesszük, és másnapra már el is felejtjük a kellemetlen "ébresztőt". Nem úgy filmünk főhőse, aki szinte beleőrül ha környezete nem hagyja, hogy élje saját életét, a saját szokatlan-szokásaival és furcsa világnézetével. A Dzień świra tragikomédia és társadalmi karikatúra egyszerre - lengyel szemmel.

Forrás: РИАновости

 
  Jacques Rogge, a nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke aggodalmát fejezte ki a doppingügyek miatt gyanúba keveredett orosz sportolók kapcsán. Nem véletlenül, hiszen az utóbbi időkben nőtt az orosz sportolók körében a pozitív doppingtesztek száma (már az olimpia indulása előtt rekordmennyiségű volt a lebukások száma - nem csak az oroszoknál). Az elmúlt hónapokban nyolc orosz sífutót, illetve sílövőt - köztük olimpiai bajnokokat - marasztaltak el doppingvétség miatt. Rogge nemrég Vitalij Mutko orosz sportminiszterrel találkozott, aki biztosította az elnököt, hogy mindent meg fog tenni a helyzet javításának érdekében. Jacques Rogge Medvegyev orosz elnökkel is találkozott, akinek elmondta: ha még tovább nő a pozitív doppingtesztek száma az orosz olimpiai kontingensen belül, akár az egész csapatot eltilthatják. Na, szép lenne Szocsi előtt egy ilyen blama az oroszoknak.

Ha már szláv virtus, nézzük csak meg, mi díszítette a szláv vitézek pajzsát. Mivel a heraldika elég komoly segédtudománya a történelemnek, nem szeretnék olyasmibe merülni, amit Ti is elolvashattok olyan oldalakon, amik esetleg erre a tudományra szakosodtak (bár az igazat megvallva, sajnos nem bővelkedünk az ilyen témájú oldalakban). Ez a bejegyzés inkább egyszerű ismertető, egy-két érdekes legendával vagy mendemondával fűszerezve, amik igazán megmutatják, mi is az a „szláv virtus”. Meglátjuk, mi sül ki belőle.

    Busójárásról mindenkinek -méltán- Mohács, maskarák és a farsang ugrik be először. Ez így rendben is van, de vajon honnan eredeztethető ez a rendkívül népszerű, egyedi népszokás? Gondolom már kitaláltátok, bizony, a szlávoktól...