Michel Platini az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöke újra aggodalmát fejezte ki a 2012-es Európa Bajnokságra készülő ukránokkal szemben: a francia szerint semmit sem haladtak az építkezések az utóbbi hónapok során, és megjegyezte: kész elvenni a rendezés jogát Ukrajnától, amennyiben nem készülnek el időre a stadionok és egyéb beruházások.

Brüsszelben az a Michel Platini mondta ezt, aki mindezidáig támogatta a keleti EB rendezést: éppen ezért fontos számára, hogy sikeres legyen a verseny, hiszen a saját hitelét ásná alá egy kudarc esetén. Az elnök azt is elmondta, hogy nincsen semmilyen tervük arra az esetre, ha valóban elvennék az  Európa Bajnokságot az ukránoktól: Platini ezért még a héten Kijevbe utazik, hogy Viktor Janukovics ukrán elnöktől kérjen biztosítékot a stadionok elkészülésének ügyében. A tét nagy, de nem csak az ukránoknak: ha most belebuknak a rendezésbe, Kelet-Európa évtizedekre búcsút mondhat a labdarúgó világversenyek rendezésének.

Platini hozzátette: a lengyel munkálatokkal maximálisan elégedett.

Így kellene kinéznie a Kijevi Olimpiai Stadionnak valamivel több mint két év múlva

Most így néz ki

Platini nem hiába aggódik

    A napóleoni háborúk lezárulta után a 19. század első fele az eseménytelen biedermeier korszaka volt Csehországban. A nemzeti mozgalomban a korábbi, jobbára németajkú és nemesi származású területi patriótákat fokozatosan felváltják az alsó-közép paraszti vagy polgári rétegekből származó, művelt cseh nemzeti hazafiak. A nemzeti múlt, a szláv népek közössége és a folklór iránti érdeklődés határozta meg kulturális tevékenységüket.

 Két dologról ismerszik meg a jó szláv: szereti a vodkát és végtelenül sokat tud enni: Krakkóban ezúttal mind a kettőről megbizonyosodtunk. A lengyel város étkezdéit és szórakozóhelyeit bejárva ismerkedtünk meg a lengyel tradicionális ételekkel, italokkal. A lengyelek egyik legnagyobb büszkesége a hazai gyártású –minőségi- vodkájuk: a Żubrówkát egyes feljegyzések szerint már a XVII. században is gyártották: a hagyomány szerint minden egyes üveg vodkába egy szál füvet tesznek, melyet a helyi nemzeti park bölénye (żubr) előszeretettel legel. Jó szlávokként a lengyelek előszeretettel hajtanak le egy kupica hazai vodkát az ebéd vagy vacsora előtt. Szintén kedvelt vodka a Wiśniówka: a meggy ízű ital az egyik legnépszerűbb alkohol a fiatalok körében. Ha pedig a lengyel fiatal kiszáradt torkát alkoholmentes itallal gyógyítaná, legtöbbször iszik egy bögre teát: az oroszokhoz hasonlóan itt is nagy szokása van egy forró csésze ital elfogyasztásának (de szintén divatos a ,,kompot,, fogyasztása - gyümölcsital).

 Krakkóban a megéhező turistákat, egyetemistákat, vagy éppen a helyieket is megannyi gyorsétterem és büfé fogadja: Budapesthez hasonlóan itt is igen népszerűek a Kebab árusok (szintén arab eladókkal), de a lengyelek specialitása inkább a melegszendvicsek, azaz a zapiekanka készítése: a főfogásnak is elegendő óriáskenyereket kívánság szerint minden földi jóval megpakolják, kezdve a klasszikus húsostól a négysajtosig (hasonlít a mi melegszendvicsünkhöz, csak kétszer akkora és fele annyiba kerül).  A krakkói egyetemisták legkedveltebb ebédlője a Bar mleczny: a gyakorlatilag menzaként funkcionáló gyorséttermekben a legáltalánosabb ételeket lehet elfogyasztani pénztárcabarát áron. De a főzelék és rizseshús helyett a lengyel konyha remekeivel találkozhatunk a bar mlecznykben: itt kóstoltuk meg először a pirogot (melyet hússal, káposztával, vagy akár gyümölccsel is kérhetünk), a nemzeti ételnek számító barszczot (céklaleves), és a kotletet (fasírt) is. Ha a Krakkóba látogató turista az igényes éttermek mellett a lengyel házikosztot is kipróbálná, érdemes betérnie egy Bar mlecznybe. A krakkói ebédlők általában jóval később zárnak, mint a pestiek: a legtöbb hely este kilenc-tízig nyitva tart, hogy aztán egy kiadós vacsora után önfeledten vethessék magukat az éjszakába az egyetemisták: számos szórakozóhely csalogató kedvezményekkel hívogatja a bulizni vágyókat: előfordult, hogy egy-egy helyen szinte csak az egyetem hallgatóival találkoztunk. Krakkóban az egyetemisták különösen összetartó közösséget alkotnak: ismeretség nélkül is barátként kezelnek minket, mikor megtudják, hogy az egyetemen tanulunk. Mindez valószínűleg a helyi hallgatói önkormányzat vitathatatlan érdeme, akik hétről hétre szervezik a különböző egyetemi összejöveteleket, bulikat, akár a városban, akár csak az egyetemi kollégiumok klubjaiban. Lengyelországban a Jagelló Egyetem hasonló presztízzsel rendelkezik, mint hazánkban az ELTE: az egyik legnevesebb és legjobb egyetem az országban, ezért a hallgatók – akár a külföldiek- tudják, hogy büszkeség az ilyen egyetemen tanulni – még ha csak egy fél évet is.

"Ébresztő! Gyerünk dolgozni! - De miért? - Mert a munka nemesít!" Így kezdődnek a híres csehszlovák rajzfilm epizódjai nevelgetve az ifjú közönséget.

    A Szlovák Nemzeti Párt szerint a pozsonyi kormányak Brüsszelben javasolnia kellene, hogy Magyarország mindaddig ne tölthesse be az EU soros elnöki tisztégét, amíg fel nem hagy irredenta törekvéseivel. A párt elnöke, Ján Slota mindezt Sólyom László magyar köztársasági elnök azon - szerbiai látogatásán tett - kijelentésével indokolta, amely szerint a szlovákiai, szerbiai és romániai magyaroknak idegen nyelvként kellene tanulniuk az államnyelvet.

 Ma reggel az oroszok ettek tréfarépát:

És egy ráadás vicc, ha esetleg nem lett volna elég, szintén az oroszoktól:

A szovjet festőművészeknek versenyt írnak ki "Lenin Finnországban" címmel. Számtalan gyönyörű pályamű érkezik, melyek legtöbbje hófödte tájakon mutatja az ülő, álló, vagy gondolkozó Lenint, esetleg az ezernyi finn tó egyikénél horgászva ábrázolja. Utolsóként egy fiatal festő képe marad, mely megdöbbenti a zsűritagokat: a képen egy Kreml-beli hálószoba látható, Dzserzinszki elvtárs és Krupszkaja elvtársnő (Mrs. Lenin) éppen szeretkeznek.
- Na, de ember, hát hol van Lenin?
- Lenin? Finnországban!

A prágai Károly Egyetemet 1348-ban alapították és egyike a világ legrégebbi  egyetemeinek. Nem csak Csehországban, hanem egész Európában igen elismert intézmény. 17 kara van, amiből 14 Prágában, 2 Hradec Králové-ban, egy pedig Pilzenben található. Több, mint 7 ezren dolgoznak itt, akik közül 4 ezren elméleti előadók és kutatók.42 ezren tanulnak itt 600 szakon, ami megközelítőleg Csehország egyetemistáinak 20%-a. 7200-an tanulnak BA-n, 29 ezren vesznek részt mesterképzésben és 6200 diák vesz részt a PhD képzésben. Több, mint 4300 külföldi diákból 750-en angol nyelvű képzésben részesülnek. Évente 5 ezren végeznek. Örülök, hogy én is ennek lehetek részese.

    A szokásos matinéval jelentkezünk, megkésve ám, de törve nem! Jó szórakozást hozzá! Ezúttal lengyel barátaink gondoskodnak a szórakozásunkról.

Prágai falak kicsit modernebb, elvontabb szemmel nézve, úgyanakkor a múltba is visszatekintve. A képeket a héten készítettem, így frissek és eredetiek.

U Sovových mlýnů utcában

 Oroszország a világ legnagyobb országa, a maga több mint 17 millió négyzetkilométerével. Az oroszok büszkék is erre, megannyi más mellett ezt is hazájuk egyik sajátos, világon egyedülálló büszkeségüknek tekintik. A kontinensnyi ország valóban kuriózum több tekintetben is. Hatalmas területéből adódóan egészen más tulajdonságokkal rendelkezik, mint a szomszédos államok, vagy akár a világ bármely országa. Mondhatni az óriásnak csak az óriás cipő illik a lábára. Így van ez az időzónákkal is, az Orosz Föderáció területén nem kevesebb, mint 11 időzónát számolhatunk össze, mellyel nem meglepő módon szintén egyedülálló a világon a hatalmas ország. Kis túlzással XIV. Lajos francia király juthatna eszünkbe, aki a legenda szerint olyan birodalomról álmodott, ahol a napkelte és a napnyugta is az ország határain belül történik (innen ered a „Napkirály” elnevezés). Ha ez a feltételezés nem is igaz napjaink Oroszországára, egy biztos: míg az ország legnyugatibb pontján (ez a Kalinyingrádi Terület) reggel van, akkor a messzi Kamcsatkában már a lefekvéshez készülődnek. De vajon milyen hatással van ez az ország gazdaságára és az orosz emberek mindennapi életére? És milyen hatással lenne az országra az időzónák csökkentése?