Busójárásról mindenkinek -méltán- Mohács, maskarák és a farsang ugrik be először. Ez így rendben is van, de vajon honnan eredeztethető ez a rendkívül népszerű, egyedi népszokás? Gondolom már kitaláltátok, bizony, a szlávoktól...

 

   

 

 

    A  busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Ez más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik, és a XVIII. századtól létezik (azóta vannak írott adatok a hagyomány űzéséről). A sokácok(horvátul: Šokci, szerbül: Шокци) hozták be magukkal Mohácsra, ők honosították meg, és nyerte el mai formáját az idők során. Kik is azok a sokácok? Nos, ők horvát etnikai csoport. Valószínű, hogy korábbi hazájukat, Boszniát és Hercegovinát a 16–17. sz.-ban hagyták el. Részben az oszmán-törökök telepítették őket katonai meggondolásból, részben maguk menekültek a török elnyomás elől északabbra. Ma Baranyában, Szlavóniában és a Bácskában élnek, római katolikus vallásúak. A mai Mo.-on Baranya megye mohácsi, pécsi, siklósi és Bács-Kiskun megye bajai járásában laknak magyarokkal vegyesen, egyetértésben.

(A képen a sokác népviselet)

    Manapság Mohács fő turisztikai látványosságának számít, sokakat vonz az esemény évente. Sajnos (vagy nem sajnos) a népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, ám látványosság szempontjából sokat nyert. Maga a busójárás -hagyományokhoz hűen- a Koló térről indul. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal. Ezután ágyúdörrenésre átrajzanak a város főterére, ahol megindul a farsangolás, dínom-dánom (irgalmatlan nagy zajt csapnak szerte a Duna-parton). Amikor esteledni kezd, visszatérnek a főtérre, máglyát raknak, meg is gyújtják, körbetáncolják (ugrálják) és szertelenkednek, tobzódnak. Ez a Farsangvasárnap, ám Mohácson van ráadás is: kedden újabb máglyát raknak, de most a gyújtós egy koporsó, ezzel üzennek a télnek, hogy ideje eltakarodni, és átadni a helyét a tavasznak, egyszóval tavaszköszöntő!

    A busók: Általában fából faragott maszkot viselő alak, bocskorra (vagy csizmával), vászongatyával és kifordított bundával (birkabőr)-ezt derékban rögzítik lánccal vagy egyszerű kötéllel. Oldalukon tarisznya pihen. Mindezek tetejében zajkeltő eszközöket is előszeretettel aggatnak magukra (kolomp, kereplő, fakürt). Buzogányt is viselnek, az is lehet zajkeltő eszköz, ha éppen vernek vele valakit, de általában csak dekorációként funkcionál. Gyakori a díszesen kifestett mosósulyok (praćak), a vízhordófa (obramenica), ,,famatyi" és a teknőben busó baba is. Léteznek úgynevezett ,,szép busók", akik sokác népviseletbe öltöznek, és arcukat eltakarják fátyollal. Az emberek ilyenkor maszkok mögé bújhatnak, és ez egyfajta felszabadultságot ad a hétköznapi morális szabályok alól. Létezik külön etikai kódex is, amit most nem fogok boncolgatni, de egy jótanácsot leírok ide: ,,Úgy viselkedj másokkal szemben, ahogy szeretnéd, hogy mások veled szemben viselkedjenek."

 

    Maszkfaragás: A busójárás elengedhetetlen kelléke a maszk, amely igen sokféle lehet, hiszen különböző lelki világot képvisel(het). Ennek fontos előzménye a maszkfaragás, ami szintén nagy múltra tekint vissza. Legtöbben saját maguknak készítik el az álarcot, olykor többet is, hogy cserélgethesse személyiségét, megőrizve ezzel inkognítóját. A tehetségesebb mesterek kiállításokat is nyithatnak, sőt áruba is bocsájthatják kézügyességük gyümölcsét. Létezik olyan szokás is, hogy a mesterek között van egy nagyfőnök, akit követnek a többiek (stílusjegyekben), így elkülönülhetnek más busótársaiktól, létrehozva ezzel busócsoportokat. Ezek a csoportosulások lehetnek többfélűek (zenészek, táncosok stb.), de rituális kapcsolatot ápolhatnak más "törzsekkel". Szép rendszer jön létre, amelyet ,,busótársadalomként" aposztrofálunk. Vannak vezetők, akik egyeztetnek a városvezetéssel a különböző események szervezéséről, lebonyolításáról. Persze ez rivalizálást is vonz maga után, így a felvonulásokon sosem unatkozhat a nagyérdemű, hiszen mindig látványos megmozdulásokat láthatunk.

    Remélem sikerült kedvet csinálnom a busójáráshoz, amely február 16-án indul a már említett Koló térről, ám maga a programsorozat már 11-én kezdetét veszi, sőt, idén szerepel először az UNESCO kulturális világörökségi listáján. Ha esetleg egy kedves hagyományt, rituálét kihagytam, akkor kommentben szívesen várom a kiegészítéseket, érdekes történeteket.

 

   

Szerző: I Empire  2010.02.10. 09:14 5 komment

Címkék: farsang maszk busójárás busó sokácok télbúcsúztató

A bejegyzés trackback címe:

https://szlawirtus.blog.hu/api/trackback/id/tr371728796

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sopronec 2010.02.10. 14:54:41

A Busójárás első írásos említése 1783-ban történt, ekkor még elítélendő, vad orgiának nevezik.

Sopronec 2010.02.10. 17:06:00

Búsó technikatörténet a közelmúltból:

belsoseg.blog.hu/2008/02/04/buso2k8
süti beállítások módosítása