A múlt héten egy busznyi magyart hagytak Krakkóban, néhány napja több mint öt órát késett a járat, Bécsből hazafele jövet az utasok fizették a benzinpénzt. Közben az egyik sofőr a benzint lopja, a másik sztrájkol, mert fél éve nem fizették ki. Mi történik az Orangewaysnél?


Ritkán szoktunk ilyesmi témákról posztolni, mert finoman szólva sem állnak közel a „szláv virtushoz”, de mivel a fentebb említett vállalat rengeteg járatot indít többek között Krakkóba – ahova hosszú időn keresztül magam is szinte havi rendszerességgel utaztam az Orangewayszel -, illetve Prágába, ami legalább annyira kedvelt város a magyar egyetemisták, turisták körében, mint az egykori lengyel főváros. 
 

Az Orangeways nevében kellemes utazást kívánunk!

Amikor 2010 elején elkezdtem a OW-zel igen gyakran ingázni Budapest és Krakkó között, teljesen meg voltam elégedve a társasággal. Szinte mindig tudtam jegyet venni, a buszok idejében indultak, a sofőrök, utaskísérők általában kedvesek voltak, és ha épp nem volt semmilyen baleset az úton, vagy nem tombolt hófúvás a Tátrában, akkor többnyire idejében haza is értünk. 

Azóta mintha a feje tetejére állt volna a világ a vállalat háza táján: csak az elmúlt hetekben több helyről is arról számoltak be, hogy a buszok nemhogy 1-2, de néha 5 órákat is késnek – ebben az utóbbi időben egyébként élenjárt a krakkói járat. Az utaskísérőt sok helyen már nem alkalmazták, eltűnt az „ingyen” forrócsoki és a filmeket sem vetítették már a hosszabb utakon sem – apró dolgok ezek, de ezzel gyakorlatilag megszűnt az utasok apró kényelemérzete is – különben meg eddig ez mind benne volt a jegyárban, ami ezek szerint most egyértelmű minőségromlást jelent. Ennyi erővel érdemesebb jegyet venni az olcsóbb és pontosabb Eurolinesra – ott legalább nem kérnek el plusz 200 forintot a bőröndünk csomagtartóba pakolásáért és nem is kell megnézni egymás után négyszer az Avatart egy 15 colos minitévén. 

A cégnél idén novemberben lepleztek le egy „bűnbandát”, amely tulajdonképpen az ott alkalmazott buszvezetőkből és utaskísérőkből állt, akik a benzinkutaknál kannákba töltögették a cég benzinkártyáján vásárolt üzemanyagot, ezzel több hónap alatt hatalmas pluszköltségeket (65-70 millió HUF) generálva a vállalatnak. Kovács Miklós vezérigazgató szerint 25-30 dolgozó lehet érintett, ez a cég alkalmazottainak 10 százaléka (!). A dolgozók a benzinlopás mellett hamis jegyértékesítéssel is foglalkoztak: vagy nem adtak nyugtát az utasoknak, vagy a buszon hátrahagyott jegyeket újra értékesítették – írja a hirado.hu. 

Azt azonban elfelejtette megemlíteni a vezérigazgató úr, hogy az elmúlt időszakban többször is sztrájkoltak a dolgozók a több hónapja elmaradozó kifizetések miatt. 

Az utóbbi időben igencsak megszaporodtak a járatkésések, illetve az sem ritkán fordul elő, hogy egy busz el sem indul. Az Orangeways Facebook profiljára beérkező panaszokból lassan szinte kiadványt lehetne szerkeszteni, annyi van belőlük – valószínűleg azért, mert a cég ügyfélszolgálata telefonon elérhetetlen, az emailekre pedig nem válaszolnak. 

December 16-án egy bécsi járat nem tudott elindulni a Népligettől, mert a sofőr benzinkártyáján nem volt pénz (a tank természetesen üres az indulás előtt) – végül a buszvezető a saját pénzén tankolt meg. Ugyanez a busz visszafelé 19.00-s indulás helyett fél tízkor indult haza, hogy a fáradt utasoknak esélye se legyen már elérni az utolsó BKV járatokat az éjjel egy órás Pestre érkezést követően. Két nappal később úgy ahogy van elmaradt a bécsi járat, néhány napja pedig még a Híradóban is szerepelt, hogy egy hazafelé tartó buszt az utasok pénzén kellett megtankolni, hogy hazajussanak. 
 
 2011. októbere óta az Orangeways Zrt. a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) kizárólagos autóbuszos szponzora. Dr. Vági Márton, a Magyar Labdarúgó Szövetség főtitkára a megállapodást így kommentálta: "Örömmel fogadjuk az Orangeways Zrt-t hivatalos támogatóink között. A társaság eddigi teljesítménye és nemzetközi tapasztalatai számunkra meggyőző garanciát jelentenek arra, hogy a magyar válogatott tagjai, ha lehet, a korábbinál is színvonalasabb körülmények között összpontosíthassanak az előttük álló feladatokra".
 

Közben külföldieket – zömében lengyel, cseh egyetemistákat – hagynak Budapesten, akik utána képtelenek elérni a céget mind telefonon, mind az interneten, ami amellett, hogy önmagában is döbbenetes, még azért is felháborító lehet a külföldiek (de a magyarok) számára is, mert a jegyvásárlásnál kötelesek vagyunk megadni a telefonszámunkat, illetve az email címűnket: ezzel gyakorlatilag minden utasukhoz van kontaktjuk. 

Szintén december 16-án (helyesebben 17-én éjszaka) egy egész busznyi embert hagytak Krakkóban, mivel a 22.30-ra meghirdetett autóbusz éjfélkor még sehol sem volt, ezért a várakozó utasokat kénytelenek voltak kitessékelni a pályaudvart záró dolgozók. A busz valamikor hajnalban megérkezett, aztán üresen vissza is fordult Budapestre, anélkül, hogy az utasokat bármilyen módon tájékoztatták volna. 

A vállalatnak egyébként több tízmilliós tartozásai vannak, eközben a kifizetetlen dolgozók sztrájkolnak, de valószínűleg nem sokáig veszik már saját pénzükből a benzint. Az utasok pedig elégedetlenek, hiszen az előre kifizetett pénzükért (és idejükért) nem azt kapják, amire számítanak. Még néhány ilyen balhé és az Orangeways elveszíti az összes utasát, akik inkább választják majd a drágább, de biztosabb vonatot. 

Na, jön valaki Prágába szilveszterezni?

 

Szerző: Zajka  2011.12.23. 07:00 25 komment · 3 trackback

Címkék: prága krakkó orangeways

Csehország számára az 'arany vasárnap' idén fekete.

Václav Havel, drámaíró, politikus, filozófus, Csehszlovákia első köztársasági elnöke, majd Csehország kétszeres köztársasági elnöke, 75. életévében elhunyt. Az eddigi információk szerint, hosszú ideje húzódó betegsége vitte el ma délelőtt. 

 

 

 

 

 

 


Petr Ne
č
as, Csehország jelenlegi miniszterelnöke dél körül jelentette be ČT1-es csatornán a szomorú hírt, és egyúttal megkérte a média képviselőit, hogy egyelőre ne lépjenek kapcsolatba a családdal további információért.
 
A hír megjelenése óta a prágaiak gyertyákat gyújtanak az emlékére, és üzeneteket hagynak neki a Bársonyos forradalom emlékművénél, a Narodní třída-n. Az állami televízió egész napos emlékműsorral készül, ahol vendégek emlékeznek vissza, illetve folyamatosan tájékoztatják a nézőket arról, hogy milyen visszhangja van szeretett nemzeti hősük halálának a világban.
 
A politikus-irodalmár még a börtönben betegedett meg, ahová az akkori kommunista hatalom zárta be a Charta '77 megírása és hirdetése miatt. Azóta számos operáción esett át, de évtizedek óta húzódó betegsége olyan komplikációkat okozott, hogy nem tudták maradéktalanul kikezelni. Utolsó nyilvános megjelenése egy héttel ez előtt történt, amikor a Dalai Láma Prágába látogatott.
 
Václav Havel az egyik lekedveltebb diplomata és politikus volt szerte a világban. Vele a csehek nem csak történelmük egyik kulcsszereplőjét vesztették el, de egy olyan férfit is, aki példaként szolgált emberségből és európaiságból. Számukra Havel a szabadság megtestesítője. Erről árulkodnak a számára hagyott üzenetek is: "Elnök úr, köszönjük Önnek a demokráciát."

 

 

 

 

 

A nagy port kavart 1994-es látogatás a híres, prágai Arany Tigrisben: Bohumil Hrabal, Václav Havel és Bill Clinton (balról).

Forrás:
ČT1
www.lidovky.cz

Szerző: Hrisztov Radmila  2011.12.18. 12:35 Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: politika prága csehország

A vasárnap lezajlott oroszországi parlamenti választások során a Vlagyimir Putyin vezette Egységes Oroszország a voksok 49,5 százalékát szerezte meg. A második helyen szinte már szokásosnak mondható módon az Orosz Föderáció Kommunista Pártja végzett 19,8 százalékkal. A választási csalást és manipulációt számon kérő orosz lakosság most ezreivel vonul a nagyvárosok utcáira.




Rögtön a szavazás másnapján, hétfőn délelőtt számos tüntetést szerveztek az ellenzékiek javarészt Moszkvában, illetve Szentpéterváron. A fővárosban körülbelül ötezres tömeg gyűlt össze, Putyin- és kormányellenes jelszavakat skandálva. A rendőrség – katonai segítséggel - több helyen is tömegoszlatásba kezdett, többnyire azután, hogy a tüntetők többszöri felszólításra sem hagyták el a helyszínt. A tüntetésen több száz embert tartóztattak le, akiknek a nagyobb része 10-15 napos fogságot kapott.

A hétfőn letartóztatott több mint háromszáz ember között ott van Ilja Jasin, a Szolidaritás demokratikus mozgalom egyik vezetője, aki a tömeggel együtt kiabálta az „Oroszország Putyin nélkül” – jelszavakat, illetve az az Alekszej Navalnij, aki bloggerként korábban „csalók és tolvajok pártjaként” jellemezte az Egységes Oroszországot.

Letartóztatták továbbá az egykori miniszterelnök-helyettes Borisz Nyemcovot, de még a választásokon elinduló Jabloko párt elnökét, Szergej Mitrohint is (őt nem sokkal később kiengedték a mentelmi jogánának köszönhetően).

A keddi tüntetések során Moszkvában és Szentpéterváron körülbelül 550-600 embert tartóztattak le, egyes internetes hírportálok szerint a választások óta eltelt pár nap alatt akár 1500 tüntetőt is elvihettek a rendőrök.

Az ellenzék támogatói, köztük többen a második helyen végzett kommunisták közül, illetve az Igazságos Oroszország szavazói is szabálytalanságokat jelentettek be a vasárnapi szavazásokat követően – állítólag egyes személyék különböző helyeken többször is az Egységes Oroszországra szavaztak.



Hillary Clinton, az USA külügyminisztere még a hétvége előtt aggodalmát fejezte ki az orosz választásokat illetően. A vasárnapi eredményhirdetés után Clinton kijelentette: a „választások se tisztességesek, se igazságosak nem voltak”. Moszkva hivatalosan így reagált: „Clinton nyilatkozata egyáltalán nem fogja segíteni az orosz-amerikai kapcsolatok javulását” – ezt Konsztantin Koszacsov, a Duma Külügyi Bizottságának elnöke közölte a sajtóval.

Dmitrij Medvegyev orosz államfő a hét elején a következőt nyilatkozta: „a választások tisztességesek és demokratikusak voltak. Telefonon beszéltem a Duma többi pártjának vezetőivel, senkinek nem volt semmilyen panasza”.

Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök szerint újra ki kellene írni a választásokat: "napról napra egyre több orosz kételkedik abban, hogy tisztességes választások voltak a hétvégén. Az ország vezetőinek el kellene ismerniük, hogy a választásokat manipulálták és az eredmények nem tükrözik az állampolgárok akaratát. Az egyetlen megoldás a választások újra kiírása lenne.”

Négy évvel ezelőtt az Egységes Oroszország 64 százalékkal nyert, a mostani győzelem viszont már öt év kormányzásra jogosít fel. 2012 márciusában elnökválasztásokat tartanak Oroszországban, Vlagyimir Putyin pedig a héten adta le a szükséges dokumentumokat a moszkvai Központi Választási Bizottságnál a jelölését illetően. Az 59 éves politikus népszerűsége egyes felmérések szerint folyamatosan apad, bár még így is 60 százalék fölött van.

Az elnökjelölt népszerűségének csökkenése nyilvánvalóan a vasárnapi választások csalódást keltő eredményének egyik fő okozója. Négy évvel ezelőtt majd 15 százalékkal jobban teljesített Putyin pártja, akkor 315 mandátumot szereztek meg a 450 fős Dumáan ami akkor abszolút többséget jelentett. A mostani 238 hely egyértelműen csalódás a korábbi választásokhoz képest, amelyhez valószínűleg az alacsony részvételi arány is hozzájárult. Az Egységes Oroszország egyébként a kaukázusi térségben volt a legnépszerűbb, Csecsenföldön, illetve Dagesztánban majd száz százalékos részvétel mellett jócskán 90 százalék fölött volt Putyinék támogatottsága.

A vasárnapi szavazás nagy nyertesei ugyanakkor a kommunisták voltak, akik a 2007-es választásokon elért 11,57 százalék után most 19,8 százalékon végeztek, így az eddigi 57 helyett már 92 mandátummal fognak rendelkezni.

Szerző: Zajka  2011.12.09. 16:26 6 komment · 1 trackback

Címkék: választások oroszország putyin moszkva

 

Megvan a jövő évi labdarúgó Európa Bajnokságra (EURO 2012) készülő Ukrajna legújabb kampányfilmje. Ezt most már elkezdik nyomni majd a CNN-en, BBC-n, Eurosporton is.

 

Ez volt korábban, Switch on Ukraine címmel:

Szerző: Zajka  2011.11.27. 14:15 Szólj hozzá!

Címkék: ukrajna

Kedden barátságos labdarúgó mérkőzést játszott Poznanban Lengyelország és Magyarország nemzeti válogatottja. A meccset ugyan a lengyelek nyerték 2-1-re, mégis ma nem a dicséretektől és reménykedéstől hangos a sajtó, hanem a válogatott meze körül kialakult botránytól. 
 
A Lengyel Labdarúgó Szövetség (PZPN) ugyanis múlt héten egyszerűen lecserélte a válogatott mezét: ezzel nem is lenne probléma, hiszen minden csapat meze sűrűn változik, ugyanakkor a legújabb mezről a szövetség eltűntette a lengyel címert, s ezzel a jelképnek számító Fehér Sast (Orzeł Biały). A szurkolók megdöbbentek az új szerelésen: a nemzeti jelkép eltüntetése tulajdonképpen szentségtörésnek bizonyult az amúgy is konzervatív Lengyelországban. Mára már a játékosok, illetve volt játékosok, a szövetség egykori vezetői is hangot adtak elégtelenségüknek. Visszatér-e a Fehér Sas?
 
 
A Magyarország elleni felkészülési meccsen Franciszek Smuda lengyel szövetségi kapitány még a régi, címerrel ellátott kabátjában jelent meg, miközben a párezernyi szurkoló (sokak szerint a botrány miatt bojkottálták sokan a meccset) többször skandálta a meccsen a „Hol van a sas?” (Gdzie jest orzeł?) mondatot. 
 
A héten a lengyel szejmben is előkerült a téma: a kormánypárt (Platforma Obywatelska) határozott időn belül szeretné Ewa Kopacz házelnök elé terjeszteni azt a javaslatot, ami kötelezővé tenné a címer szereplését a nemzeti válogatottak szerelésén. Látszik tehát, hogy a válogatott mezén szereplő Fehér Sas ügye valóban országos szintű problémává nőtte ki magát. 
 
 
A lengyel szurkolók és a kormánypárt viszonya egyébként sem felhőtlen az utóbbi években. Miután tavaly a kormány több bajnoki meccsről is kitiltotta a vendégszurkolókat, egyre inkább radikalizálódni látszik a viszony (emlékezhetünk Donald Tusk miniszterelnök kampányútjára a „Tuskobussal”; szinte minden városban kormányellenes tüntetők, jórészt szurkolók „fogadták” a politikust). 
 
Kérdés, vajon mennyire viseli meg a lengyel felkészülést a hét hónap múlva sorra kerülő Európa Bajnokságra a szövetség és a szurkolók között kialakult feszült viszony. A válogatott egyelőre gyengén játszik (az EB résztvevők elleni felkészülési meccsek egyikén sem tudtak nyerni), a jegyek drágák még a barátságos meccsekre is, a választásokat megnyerő, szurkolók által cseppet sem kedvelt kormánypárt pedig mindent megtesz a szurkolói csoportok ellehetetlenítéséért.  És most még a Fehér Sas is eltűnt…
Szerző: Zajka  2011.11.16. 15:20 Szólj hozzá!

Címkék: foci lengyelország

Elképzelhető, hogy Oroszország és az Egyesült Államok a két országot összekötő vasútvonal építésébe kezd.

A sínek az ázsiai és az amerikai kontinenst összekötő Bering-szoroson keresztül futnának, 105 km hosszan. 


A 105 kilométeres, óceán alatt futó csatorna kétszerese a Csalagútnak , ha megépülne, akár Londonból is meg lehetne tenni az utat vonattal.

 

Az ötletet már sokkal korábban is felvetették Oroszországban: elsőként II. Miklós cár kezdeményezte 1905-ben, de akkor nem valósult meg (ugyanakkor ő kezdeményezte a transzszibériai vasút megépítését is).

A víz alatti csatorna megépítése 10-12 milliárd dollárba kerülne, és legalább 10 évig épülne. De a két országon belül is kiegészítenék a vasúthálózatokat, hogy létrejöjjön a két nagyhatalmat összekötő vonal: Oroszországban még 4000, az államokban pedig további 2000 kilométernyi belföldi vasutat építenének.

Egy ilyen hatalmas építkezés rengeteg pénzbe kerül és akár évtizedekig is eltarthat. Más kérdés, hogy hányan vállalnák be a több hétig tartó utazást (csak a Moszkva-Vlagyivosztok út telik több mint hét napba) - te kipróbálnád?

 

Megtennéd az utat Moszkva és New York között vonattal?

  • Naná!
  • Biztos, hogy nem
  • Nem, de úgysem készül el soha...

Acepolls

More polls: Sugar Momma Dating

Szerző: Zajka  2011.10.22. 13:11 2 komment

Címkék: oroszország moszkva transzszibéria

2011. Október 16-23.
 
Idén kilencedszerre rendezik meg az európai színtűnek számító Zágrábi Filmfesztivált, melyen több mint 90 filmet mutatnak be. Ezek közül a filmek közül sok már sikerrel megjárt más fesztiválokat is, például a bosznia-hercegovinai Szarajevói Filmfesztivált, vagy az idei Velencei Biennale-t.
 
 
 
 
 
 
 
 
A fesztiválon három kategóriában lehet indulni: játékfilmmel, rövidfilmmel és dokumentumfilmmel, valamint ’Kockice’ kategóriában, ahol kizárólag horvát, többnyire első filmes vagy frissen diplomázott rendezők mutatkoznak be. Tizenkét egész estés, tíz rövid- és tizenhat dokumentumfilmmel indulnak idén a rendezők, akik között a számtalan angol, amerikai és svéd név felbukkan, de sajnos csak elvétve találunk versenyzőt más, ex-jugoszláv államokból.
 
Az egyik ilyen egy boszniai dokumentumfilm, Pjer Žalica rendezésében, mely egyben a közönség által leginkább várt film is. Az 'Orkestar' (Zenekar) témájául a Plavi orkestar (Kék zenekar) nevű rock bandát választotta, akik Jugoszlávia ideje alatt nagy hírnévnek örvendtek a tinédzserek körében. A film megpróbálja feltérképezni elképesztő sikerük okát, és miként vélekednek magukról, a zenéjükről a Jugoszlávia szétesése utáni időszakban. Mindezek mellett megerökíti a bandatagok jelenlegi helyzetét, mely korántsem illik ahhoz a hihetetlen hisztériát kiváltó rock bandához, melynek nem egy száma örökre bevonult a délszláv zenei történelembe.
 
A fő program mellett a fesztivál látogatóit még hat szekcióval szórakoztatják. Ilyen például a 'Nagy ötös', ahol öt külföldi ország legnagyobb kasszasikereit mutatják be, vagy a szexuális oktatásról szóló dokumentumfilmek gyűjteménye. Ez utóbbi alkalmával a XX. század szexuális felvilágosutlságának fejlődését, a tabuk leomlását követhetjük figyelemmel. A szekciók közül is kiemelkedőnek számít az ún. 'Red Westerns', mely egyenesen a Rotterdami Filmfesztiválról érkezett. Itt olyan művekkel ismerkedhetnek meg a nézők, melyeket a '60s, '70s években készítettek a Szovjetunióban, mintegy kommunista válaszként a dekadens, amerikai western filmekre.
 
A Zágrábi Filmfesztivál programja idén is nagyon nívósra és sokszínűre sikeredett, nem mellékesen dícséret illeti a számtalan kísérő eseményt, és azt, hogy hat helyszínen zajlik mindez. Ha valakinek arrafelé van dolga, mindenképpen érdemes rá benézni, de vasárnapig akár egy rövid, zágrábi városnézéssel is összeköthetjük. 
 
 
Forrás:
Szerző: Hrisztov Radmila  2011.10.20. 08:45 1 komment

Címkék: film kultúra horvátország zágráb

Avagy a harcias melegek és a macsó balkániak összecsapása

Ha már előítéletességről van szó, köztudott hogy a balkáni férfiak többsége macsó és soviniszta. Mindezek mellett, előszeretettel űzik a ’struccpolitikát’, azaz nem érdeklik őket azok az emberek, akiknek más szokásaik, normáik vannak, de nem is akarnak tudni róla. A tavaly megrendezett meleg felvonulás pont ezt a két jellemezőjét kezdte ki a szerbeknek. Nem elég, hogy tudomásul kellett venniük, hogy homoszexuálisoknak igenis vannak jogaik, még le is akarták nyomni a torkukon, hogy a fővárosban parádéznak.

Mivel Szerbiának lassacskán fel kellene vennie a társadalmilag megítélt, európai léptéket, kilenc év után, 2010-ben újra megrendezték a Gay Parade-t Belgrádban. Volt is nagy felháborodás, ami miatt a magukat homoszexuálisnak valló résztvevőknek és támogatóiknak kordon mögött kellett „élvezniük” az eseményt. Végül kénytelenek voltak, az amúgy készenlétben álló, rohamrendőrök is csatlakozni – könnygránáttal oszlatták a dühös, hetero tömegeket, majd néhányórás kergetőzés vette kezdetét, melyről több videó is ékesíti a YouTube portálját. (Bővebben: srbija.blog.hu)

Természetesen, a melegek nem hagyják magukat, hiszen akárhogyan is, ők is szívós balkániak, úgyhogy idén ismét benyújtották a kérvényt egy felvonulás megszervezésére. Egészen október elejéig úgy tűnt, hogy a szervezők saját felelősségére ugyan, de engedélyezik a hivatalos szervek a Meleg Büszkeség Napját. Egy kitétel volt csupán: amint az esemény ellen irányuló szervezkedést észlelnek, mely veszélyezteti a polgárok testi és vagyoni épségét, azonnal lefújják a dolgot. Nem meglepő fordulatként, ez meg is történt.

A rendőrség őrizetbe vette Mladen Obradovićot, aki egy hírhedt szélsőjobboldali csoport, az Obraz (Arc) szellemi vezetője, azzal a váddal, hogy tavaly ő bujtotta fel a huligánokat a felvonulók ellen. Bár nem mutattak fel bizonyítékot, amely ezt igazolja, de gyanítják, hogy az idei parádé meghiúsítására is voltak tervei. Ennek kapcsán visszavonták az engedélyt, és Obradovićot, mint egy húsos koncot, odavetették a felvonulásban érintetteknek, hogy örüljenek neki. Ők, persze nem elégedtek meg ennyivel, hiszen nyilvánvaló volt, hogy az egész őrizetbevétel és a tárgyalás annak érdekében zajlik, hogy megakadályozzák a rendezvényt.

A hivatalos állásponton túl, a rendőrség kijelentette, hogy jelen erői nem teszik lehetővé, hogy a szerb fővárosban valaha is megrendezésre kerüljön ez az esemény, mert nem tudják a résztvevők és a többi polgár biztonságát garantálni. Ezen kívül egy tévéműsorban (Utisak nedelje) még napvilágot látott az a feltételezés is, miszerint a felvonulás betiltására, a közelgő választások miatt volt szükség. A meghívottak szerint, a kormány egy új arcát akarta megmutatni, de csak ismét bebizonyította, hogy alapvető társadalmi problémák kezelésére sem alkalmas.

Mivel a szexuális identitás kinyilatkoztatásához való jog alapvető emberi jognak számít az Európai Unióban, számos nagyvárosban (köztük Budapesten is) demonstrációkat szerveztek a belgrádi parádé mellett. Mindezek ellenére nem merült fel újabb időpont. A 2010-s belgrádi Gay Parade-n 140 ember sérült meg, akik közül 124-n a rend fenntartásának érdekében voltak jelen, nem beszélve a nagy mennyiségű anyagi kárról. Ezeknek a tényeknek a tudatában, a nagy többség érthetőnek tartja a kormány és a hivatalos szervek hozzáállását.

Az ’európaiatlan’ attitűd megváltoztatására irányult egy szerb rendező, Srđan Dragojević, legújabb Parada (Parádé) című filmje, melynek premierje november 3-n lesz. A főszereplő (Nikola Kojo) egy balkáni-háborús veterán, aki olyan éles harcban edzett csapatot toboroz, mely megvédené egy melegfelvonulás résztvevőit. A film nem csak az előítéletekkel száll szembe néhol humorosan, máshol pedig a kegyetlenségig valóságos módon, de megpróbál jó példát is mutatni.

 

Forrás:
www.b92.net
www.vesti.rs
www.story.rs
www.mondo.rs
www.parada.rs       

Szerző: Hrisztov Radmila  2011.10.15. 16:07 2 komment

Címkék: szerbia balkán belgrád

Melegházasság, könnyűdrogok legalizálása, az abortusz bevezetése – többek között ezek a pontok alkotják a liberális lengyel politikus, Janusz Palikot pártjának programját. Az ország egyik leggazdagabb embere nem a pénzért csinálja: modern államot szeretne, a kisebbségek elnyomása nélkül.

Vállalkozóból politikus

A liberális Janusz Palikot Lengyelország egyik leggazdagabb embere. Pályafutását vállalkozóként kezdte, alkoholforgalmazásból tett szert hatalmas vagyonra (az egyik legnépszerűbb lengyel vodka, a Gorzka Żołądkowa elterjedése is az ő nevéhez köthető).
A lengyel parlamentbe első ízben a 2005-ös választások során került be a most kormányon lévő (az akkori szavazást elbukó) Polgári Platform képviselőjeként. A 2007-es előrehozott választásokon másodjára is bejutott a szejmbe.

Könnyen elképzelhető, hogy Janusz Palikot ultraliberális pártja vasárnap a parlamentbe jut


A médiában a különböző botrányos megnyilvánulásai során kezdtek el felfigyelni rá. Egy 2007-es Polgári Platform pártkonferencián „meleg vagyok” feliratú pólóban jelent meg - a politikus egyébként kétszer házasodott már és négy gyermek apja. . Még ugyanebben az évben, egy, a lubilin rendőrök által a rendőrségen elkövetett nemi erőszakkal kapcsolatos sajtóeseményre egy dildóval és egy pisztollyal érkezett, mondván: ezek a tárgyak jelképezik a lengyel rendőrség munkamódszereit. Egy televíziós műsorban pedig a következőt mondta Lech Kaczyńskiról, az akkori államfőről: „szerintem az elnök egy paraszt”.

Miután kiderült, hogy a jobbközép párt és Palikot liberális eszméi nem férnek meg egymás mellett, a politikus kilépett, hogy aztán rögtön új pártot alapítson Palikot Támogató Mozgalma (Ruch Poparcia Palikota) néven.

Választások – újszerű állam

A 2011-es parlamenti választásokra készülő Palikot programja (amely mindössze kilenc oldalas – az ellenzéki PiS tervezete például több mint 250) új politikát hirdet: elege van az eddigi pártokból, a politikai színjátékból, a hazudozásból. A politikus megvonná az egyház állami támogatását, eltörölné a hittanórákat az iskolákban (amit ahelyett templomokban kellene tartani).

A program további pontjaiban olvashatunk még a melegházasság engedélyezéséről, a könnyűdrogok, illetve az abortusz legalizálásáról. Palikot ingyenessé tenné az internetet – amely szerinte a társadalom szellemi fejlődéséhez járulna hozzá. A hadseregre fordított pénz felét pedig a kultúrára költené a párt miniszterelnök-jelöltje.


 

Palikot emellett a politikai életben is változásokat sürget: eltörölné a lengyel felsőházat (Szenátust), az alsóház létszámát pedig a mostani 460-ról 360-ra csökkentené.

A lengyel politikai pártok egytől egyig elhatárolódnak Palikottól, Donald Tusk – akivel korábban egy pártban volt a politikus – a héten kijelentette: a kormánypárt soha nem fog olyan mozgalommal együttműködni, aki legalizálnák a drogokat.

A liberális politikus és pártja azonban az utóbbi hónapokban felpezsdítette a lengyel politikai életet: a gyakorlatilag meghatározó baloldali párt nélküli Lengyelországban régóta nem hangoztatott senki ennyire liberális eszméket; Palikot tevékenysége teljesen új a konzervatív eszmékhez szokott lengyeleknek.

Pár nappal a választások előtt a közvélemény kutatások napról-napra számolnak be a párt növekvő támogatottságáról. A legfrissebb mérések alapján akár a tíz százalékot is elérheti, ezzel Lengyelországban a harmadik politikai erő lehet a Polgári Platform és az ellenzéki Jog és Igazságosság mögött.

Palikot még akár a kormányzásra hajtó Polgári Platformra is veszélyes lehet: ha megszorítani nem is fogja Donald Tuskot, de a PO számára értékes szavazatokat vehet el a liberális politikus - hiszen a sokkal inkább konzervatív Jarosław Kaczyński hívei teljesen elhatárolódnak Palikottól, így csak a kormánypárt kárára szerezhet majd szavazatokat a Palikot Támogató Mozgalma.

Vasárnap kiderül, hogy a felméréseken Palikotra voksolók a választásokon is a liberális politikus neve mellé húzzák-e be az ikszet.

(Kitekintő.hu)

Szerző: Zajka  2011.10.08. 09:49 Szólj hozzá!

Címkék: lengyelország janusz palikot

Lengyelország nyugati részén, Szczecintől nem messze található az a furcsa jelenség, amin még a sokat látott lengyel erdészek is meglepődtek. Gryfino községtől nem messze ugyanis néhány száz fa egyszerűen "görbén" nő (lásd a képen): a különös rejtélyre senki sem tud kielégítő választ adni.


 

A fákat körülbelül 1930-ban ültethették, néhány éves korukban valószínűleg emberi erővel tartották vissza a növésben - vagyis inkább a növés irányában. Hogy pontosan hogyan, és főként, hogy miért tették ezt anno, senki sem tudja.

 

Szerző: Zajka  2011.10.04. 10:00 85 komment

Címkék: természet lengyelország

süti beállítások módosítása