Igor Matovič szlovák parlamenti képviselő egy szigetért cserébe adna csak kölcsönt Görögországnak. A szlovák kormány kijelentette: ők lesznek az utolsók, akik beleegyeznek a görögöket segítő csomag elfogadásába.

Iveta Radičová szlovák miniszterelnök felkereste a parlamenti pártok vezetőit, hogy a görögországot érintő kezdeményezés ürügyén tárgyaljon velük. Matovič, az Egyszerű Emberek mozgalom vezetője elmondta: "Mi nem támogatjuk a stabilizációs mechanizmust. Csak olyan lehetőségről lehet szó, hogy a görögök a kölcsön százötven százalékára garanciákat adnak. Amennyiben például egy szigetet adnak, és mi ezért némi pénzt adunk cserébe, akár százat is vásárolhatunk".

Vajon melyik szigetre gondolt a szlovák politikus? Korfu, Kréta, Santorini?...

Szlovákiai nyaralás, 2012  



    Jaroslav Seifert vitathatatlanul az egyik legnagyobb alakja a cseh irodalomnak, pedig sokan nem is ismerik. Még a csehek közül is sokaknak előbb jut eszébe Kafka, Hrabal, Čapek neve, mint Seiferté, pedig ő az egyetlen cseh író, aki irodalmi Nobel-díjat kapott. Sokáig élt, sok mindenen ment keresztül, erre próbálok rávilágítani kicsit.

Új elnöke lesz az Orosz Föderációs Tanácsnak, méghozzá nem is akárki: az ország tulajdonképpen harmadik vezető posztját ezentúl egy hölgy, Valentyina Matvijenko tölti majd be, Szentpétervár eddigi kormányzója.

Az Orosz Föderációs Tanácsot (ez tulajdonképpen az orosz parlament Felsőháza) idáig Szergej Minorov vezette, aki ugyan 2001 óta, 10 éve volt a Tanács elnöke, most mégis menesztették sorozatos kormányellenes megszólalásai miatt. Mironov, aki egyben az „Igazságos Oroszország” párt vezetője is, az utóbbi időben egyre többször került vitába Putyinnal illetve a miniszterelnök által vezetett Egységes Oroszország párttal. Korán kiderült, hogy akár 10 éves bizalom is porba hullhat néhány felelőtlen megjegyzés büntetéseként.

Varsó az Európai Unió egyik legalacsonyabb munkanélküliségi arányával bíró fővárosa. Friss adatok szerint a lengyel főváros lakosságának mindössze 3,5 százalékának nincsen állása, ezzel olyan nyugat-európai nagyvárosokat előz meg a rangsorban, mint Madrid, Párizs, London, de tulajdonképpen minden nyugati fővárosban magasabb a munkanélküliség aránya a varsóinál. A kelet-európai fővárosokban egyébként rendre alacsonyabb mutatókat produkálnak a munkanélküliek, többek között Szófiában, illetve Bukarestben is jóval 4 százalék alatt van. Míg a román fővárosban 2,2 százalék a munkanélküliek aránya, ez a jó statisztika már nem mondható el az egész országról, ahol összességében 7,4 %-os a munkanélküliség a 2011 tavaszi adatok szerint.
 

Az egykori szocialista államok közül Lengyelország mutatta a legnagyobb fejlődést az elmúlt 20 évben. A fejlődés azonban változó. A hatalmas nagyvárosok – mint például Varsó – elképesztően gyorsan fejlődnek, míg a vidék fokozatos lemaradást mutat.

 
A nagyobb nyugati fővárosokban – London, Berlin – nagy hatással van a munkaerő piacra a bevándorló munkások hatalmas száma, akik legtöbbször illegálisan, feketén dolgoznak, így a statisztikák néha csalóka képet mutathatnak. A lengyel fővárosban egyelőre kevésbé jellemző a nagyarányú külföldi munkaerő, inkább a lengyelek nyugatra költözése a jellemző. A 2000-es évek elején rengeteg lengyel költözött Angliába, Skóciába; ma Londonban már külön városrésze van a lengyel kolóniának. Egyes szakértők szerint néhány éven, évtizeden belül megindulhat a külföldi munkaerő Lengyelországba áramlása, elsősorban a keleti országokból. Ennek feltétele, hogy Varsó minél több munkahelyet teremtsen.

 
Varsón kívül a többi lengyel nagyvárosban is viszonylag alacsony a munkanélküliség. A nagyobb városokban – Krakkó, Poznań, Katowice – mindenhol 5 % alatt van az állás nélküliek aránya a Központi Statisztikai Hivatal (Główny Urząd Statystyczny) szerint, a 2011 áprilisi adatok alapján. Néhány városban azonban jóval nagyobb a munkanélküliség, mint a fővárosban. A gazdasági válság utóbbi éveit leginkább a német határ közeli Szczecin szenvedte meg: 2008 óta szinte duplájára, majd 10%-ra emelkedett a munkanélküliség. Szczecinben a különböző cégek nem képesek annyi munkát kínálni, ahányan dolgozni szeretnének.

 
Lengyelországban a különböző nagyvárosok igen eltérő gazdasági mutatókkal bírnak. A nyugati oldal, német határhoz közeli városok, Wrocław, Poznan igen jó statisztikákat tudnak felmutatni, míg a keleti részen, már a fehérorosz, illetve ukrán szomszédokhoz közeli régiók (Lublin, Rzeszów, Białystok) rendre elmaradnak a többi lengyel várostól. A lengyel köznyelvben gyakran használják a „Polska A” illetve „Polska B” megnevezést a két eltérő régió megkülönböztetésére. A keleti részen egyedül a főváros, Varsó a kivétel, ami gyakorlatilag az egész ország gazdasági és infrastrukturális központja.

Munkanélküliség Lengyelország különböző régióiban (%)

Az azonban, hogy a lengyel főváros rendelkezik az Európai Unió egyik legalacsonyabb munkanélküliségével, megtéveszthető lehet, hiszen egy ország gazdaságát nem csupán a főváros, de az egész ország munkanélküliségi aránya is meghatározza. A különböző régiókra leosztva már egy olyan területet sem találunk, ahol 10 % alatt lenne az arány. A Statisztikai Hivatal 2011 februári adatai alapján Lengyelországban a munkanélküliség aránya 13,2%.

 
Az őszi parlamenti választásokra készülő kormánypártnak azonban igen jól jöhet a főváros erősödése a többhónapos kampány során.

Néhány nappal ezelőtt agyonlőtték Jurij Budanov egykori orosz ezredest Moszkvában. A katona Csecsenföldön szolgált, s a háborúk után azzal vált a médiában ismertté, hogy túszul ejtett, majd megfojtott egy csecsen fiatal lányt, s ezért bíróság elé állították. Pénteken minden bizonnyal leszámolás történt: délután egy óra körül egy épületből kifelé jövet hat golyót kapott a később nyomtalanul eltűnő gyilkostól.

Budanov halála után szimbolikus alakká változott Oroszországban: a csecsen ellenállók szemében gyilkos volt, az orosz nacionalisták szerint háborús hős. A merénylet most újra bebizonyította, hogy korán sincs vége az orosz-csecsen konfliktusoknak, s hogy a törékeny béke bármikor megszakadhat egy-egy hasonló esettel. A kaukázusi szeparatisták ezzel jelzésértékűen üzentek Moszkvának: senki sem gyilkolhat büntetlenül ártatlan csecseneket.

Kik a csecsenek? Terroristák, vagy csak egyszerűen szabadságukért harcoló felkelők? Kik mertek szembeszállni a gigászi Oroszországgal?

Csaknem fél éve, hogy Alekszandar Lukasenka újra megnyerte a nagy visszhangot keltő fehérorosz elnökválasztásokat. 2010. december 19-én, a választások napján több mint 20 ezer ember vonult Minszk utcáira, hogy a választási csalások ellen tüntessenek – mint később kiderült, sikertelenül. Lukasenka a végeredmények szerint 80%-kal nyert, s győzelme után most minden erejével azon van, hogy leszámoljon a maradék ellenzékkel is.

Az elnök elsőszámú „ellenségeit” a tavalyi választások ellenjelöltjeiben látja. Sorozatosan ítélik el a bíróságok az egykori ellenzék vezetőit: fél évvel a választások botrányos kimenetele után kevés olyan ellenzéki fehérorosz politikus van, akit ne állítottak volna bíróság elé. Akit eddig nem vontak felelősségre, az vagy elmenekült az országból, vagy visszavonult a politikától.

A csomagtartó beszorult, a motor pedig már el sem akart indulni. Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök látogatást tett az AwtoWAZ autóüzemben, hogy kipróbálja az új gyártmányt. A reklámozás vége komédia lett tucatnyi újságíró és fotós társaságában.

A Lada Grant az orosz Lada autók legújabb kiadása lesz, ősztől kezdik a forgalomba hozását. Az orosz miniszterelnök már korábban is reklámozta a nemzeti autót: amikor 2010-ben Lada Kalinával járt, ugrásszerűen megnőttek az eladások.

Putyinnak először a csomagtartó kinyitása nem sikerült (csak az egyik gyári munkás segítségével), hogy aztán megmutassa az összegyűlteknek, milyen hatalmas az új Lada csomagtere: "Nézzétek, milyen nagy, simán befér két zsák krumpli!" viccelődött a kínos jelenet után. Amikor néhány újságíró társaságában beszállt az autóba, hogy sétakocsikázásra vigye a szerencséseket, újabb kellemetlenség következett, ezúttal nem indult a motor. Néhány sikertelen próba után az egyik dolgozó halkan megjegyezte a miniszterelnöknek, hogy ne nyomja a gázpedált, mert az elektronikusan működik. Ahogy a motor beindult, Putyin még gyorsan megkérdezte az utasokat: "Ugye mindenkin van pelenka?".

Kommersant.ru

Másfél órás dokumentumfilm az 1986 tavaszán történt csernobili atomkatasztrófáról.

Valamivel több mint egy évvel a 2012-es Európa Bajnokság kezdete előtt a társrendező Lengyelország legnagyobb problémáját nem az autópályákkal, stadionokkal való elmaradás, hanem az egyre erősödő huliganizmussal szemben való tehetetlenség jelenti. A múlt heti botrányba fulladt kupadöntő után a kormány radikális szankciókat ígér. Stadionbezárások, tömeges letartóztatások – összefoglaló a lengyel lelátókról.

Múlt hét kedden Lengyelország két legendás csapata, az egymással évtizedek óta harcban álló Lech Poznań és a fővárosi Legia Warszawa csapata vívta a kupadöntőt Bydgoszczban. Mindkét csapatnak az év legfontosabb mérkőzése volt a finálé, mivel a bajnokságban való bukdácsolás miatt ez maradt az egyetlen út a nemzetközi kupákban való szerepléshez. A hosszabbítás után is csak 1-1re álló meccset végül a Legia nyerte tizenegyesekkel: ekkor a már kapu mögött ugrásra kész varsói szurkolók beözönlöttek a pályára, hogy megünnepeljék a győztes csapatukat. Néhány perccel később a csalódott Lech szurkolók is befutottak a pályára (addigra a varsói szurkolókat már visszaterelték a rendőrök a saját szektoraikba), ekkor kezdődött a káosz: a feldühödött lechesek székeket tépkedtek, kerítést dobáltak, de az egyik operatőrt is hátba rúgták. A rendőrség végül csak gumilövedékekkel és vízágyú bevetésével tudta megfékezni az elszabadult indulatokat. A mérkőzést egyébként a helyszínen tekintette meg az UEFA szervezőbizottsága, hogy felmérjék, hogyan állnak a lengyelek a 2012-es EB előkészületeivel. 

Interjú Pászt Patríciával, a krakkói Magyar Centrum vezetőjével

Nagy adag elhivatottság, fantázia és kitartás – nagyjából ez a receptje annak, hogy valaki fent tudjon tartani egy külföldi magyar intézményt minden itthoni szembeszél ellenére is. Pászt Patríciával, a krakkói Magyar Centrum anyai ágon lengyel származású vezetőjével beszélgettünk múltról, jelenről, jövőről. 

-Hogy sikerült a nemrég zárult krakkói Magyar Filmtavasz?

Nagyon jól, ez talán a legnagyobb volumenű rendezvényünk az egész évben.

-Mióta kerül megrendezésre a filmfesztivál?

2001 óta szinte minden évben, azóta egyre több városból kerestek meg, s mára már a legtöbb lengyel nagyvárosban évről-évre megrendezik a Magyar Filmtavaszt. Nyugodtan állíthatom, hogy ez egyedül álló külföldön, ha másért nem, már csak ezért is megérte meglapítani a Magyar Centrumot.