Szlovákia még ez évben tárgyalásokat kezdeményezne a lengyelekkel egy esetleges közös rendezésű Téli Olimpiával kapcsolatban. Peter Chudý, a szlovák Magastátra Turisztikai Egyesületének elnöke Zakopaneban egy 2022-es olimpia lehetőségéről beszélt.

     Amennyiben pályázni akarunk a 2022-es téli játékokra, sietnünk kell: 3 év múlva lezárul jelentkezés; s ugyan volt már néhány találkozó a két ország olimpiai bizottságainak tagjai között, de még rengeteg a tennivaló - mondta Chudý.
     Ennek ellenére a tárgyalások tavasz óta szünetelnek: az április 10-i, Szmolenszk Környéki légi katasztrófában életét vesztette a lengyel-szlovák közös olimpia egyik legnagyobb szorgalmazója, az elnök Lech Kaczyński, valamint a Lengyel Olimpiai Bizottság (Polski Komitet Olimpijski, PKO) elnöke, Piotr Nurowski. A két fél között utoljára a Vancouveri Olimpián voltak megbeszélések, ekkor ígéretet tettek egy május 8-i találkozóra, de a tragédia miatt végül szeptemberig szüneteltek a tárgyalások.

2022-ben Zakopane Téli Olimpiát rendezne

     A mostani találkozón részt vett Janusz Majcher, zakopanei polgármester is, aki szintén bízik a további találkozásokban: ,,Úgy gondolom, hogy egy téli olimpia rendezése Zakopaneban csodálatos ötlet, de azt is tudom, hogy egyedül nem tudnánk megrendezni a játékokat. Felvettem már a kapcsolatot a szlovák illetékesekkel, akik szintén örülnének a közös rendezésnek" - nyilatkozta a polgármester.
      Janusz Majcher hozzátette: például az olasz (torinói), illetve a kanadai (vancouveri) rendezést venné, ahol a szervezők a közeli nagyvárosokat vonták be a játékokba; ha a versenyszámok többsége ugyan nem is a városokban zajlott, de elengedhetetlen egy fejlettebb infrastruktúrával rendelkező, közeli város bevonása. Ez Lengyelországban természetesen a Zakopanehoz közeli Krakkó lenne, amely amúgy is az ország egyik legnépszerűbb célpontja a külfödieknek (2000-ben például Európa Kulturális Fővárosa volt az egykori lengyel koronázási központ).

     Andrzej Kozak, a Tátrai Síszövetség elnöke kevésbé bizakodó: szerinte Zakopane még nincs kész egy ekkora sportesemény megrendezésére. ,,A kis lépések híve vagyok. Először rendezzünk egy világbajnokságot, aztán gondolkozhatunk az olimpián" - nyilatkozta a szövetség elnöke.

     A szlovákoknál egyébként már korábban is felmerült a téli olimpia rendezése: 1984-ben végülis nem kaptak engedélyt a csehszlovák kormánytól (végül Szarajevó nyert), a 2002-es, majd a 2006-os pályázaton ugyan már elindultak, de kiestek az első fordulóban (előbbit Salt Lake City, utóbbit Torinó nyerte).

Forrás: Gazeta Wyborcza Kraków

    Csütörtökön újra elindult a Moszkva és Nizza (franciául Nice) között közlekedő expressz. A francia városba heti egy alkalommal indul majd vonat, többek között Varsó és Bécs érintésével teszi meg az 53 órás utat.

     A Francia Riviérán fekvő Nizza valaha az orosz arisztokrácia (és nem ritkán a cárok) egyik kedvenc üdülőhelyének számított. Közvetlen vonat nem most először indul Nizzába: 1856-tól 1910-ig már közlekedett az orosz főváros és Nizza közti nemzetközi expressz.

Ha drága is, de népszerű
     A legolcsóbb jegyek 306 euróba kerülnek, de vehetünk akár 1200-ért is - ezért az árért már zuhanyzóval, minibárral ellátott kabint kapunk (ez a VIP jegy, az első osztályú jegy ára 459€). A moszkvai Belorusskaya pályaudvarról csütörtökön kifutó első járatra egyébként a jegyek 90%-a elkelt.

Az expressz Fehéroroszországon, Lengyelországon, Csehországon, Ausztrián, illetve Olaszországon keresztül érkezik meg Nizzaba, Franciaországba.

A megállók: Moszkva – Vyazma – Smolensk – Orsha – Minsk – Brest – Terespol – Varsó – Katowice – Zebrzydowice - Bohumin – Břeclav – Bécs - Linz - Innsbruck – Bolzano – Verona – Milánó - Genoa – San Remo – Bordighera – Ventimiglia – Menton – Nice.

Nizza, az orosz cárok pihenőhelye
     A Francia Riviéra egyik legszebb városa már a cárok idején közkedvelt üdülőhelye volt mind az orosz cároknak, mind pedig az orosz nemességnek (korábban egyébként az angol arisztokrácia szokása volt a Riviérára utazni). 1856-ban II.Sándor orosz cár (Romanov dinasztia) üdülőt építtetett a francia tengerparton, ettől kezdve egyre népszerűvé vált Nizza a gazdag oroszok körében (Franciaország ekkor igen jó partnernek bizonyult az oroszok külpolitikájában: az Ausztria ellenesség, magyarán a közös érdek közelebb hozta egymáshoz a két országot, míg például a nyugati országok közül Anglia kerülte a kapcsolatépítést Oroszországgal). Az első Moszkva-Nizza vasútvonalat 1856-ban indíttatta el szintén II.Sándor cár.
Nizza a XIX. század végére már annyira népszerű lett az orosz arisztokrácia körében, hogy II.Miklós cár 1912-ben ortodox templomot is építtetett: a névadóról elnevezett templom a legnagyobb orosz ortodox templom Oroszországon kívül.

II.Miklós cár nevéhez kapcsolódik a XX. század elején megszülető Transzszibériai expressz is.

      Ma ünnepli 74. születésnapját Jurij Luzskov, Moszkva 1992 óta hivatalban lévő főpolgármestere. Sok oka ugyan nincs az ünneplésre: a hetek óta tartó botránysorozat és a Putyint bíráló kijelentései után könnyen elképzelhető, hogy nem sokáig marad az orosz főváros vezetője.

     Luzskovot még 1992-ben, a Jelcin-éra idején nevezték ki Moszkva főpolgármesterévé – a két év után lemondó, kormányzásra alkalmatlan Gavriil Popovot váltotta. Luzskov a kezdetektől jóval népszerűbb volt elődjénél – rögtön beiktatása után újításokkal kezdett, többek között ingyen utazást biztosított az időseknek, de lényegében elmondható, hogy a szovjet idők utáni káoszból a luzskovi évek során világvárossá fejlődött Moszkva – még ha ezt vitatott módszerekkel is érte el a polgármester. A későbbiekben is törtetlennek tűnt a polgármester népszerűsége, 1996-ban 1999-ben, majd 2003-ban is magabiztos előnnyel maradt tisztségében (95%, 69,9% majd 75% - ekkor már választották a főpolgármestert, míg korábban az orosz államfő nevezte ki).
Egész politikai karrierjére jellemző, hogy mindig tudta, kit – mikor kell támogatni. Jelcin idején végig kiállt az államfő mellett, de csak amíg ő is népszerű volt – a Putyin korszak kezdete előtt, Luzskov egyre inkább eltávolodott a népszerűségét fokozatosan elvesztő Jelcintől. 2000-től Putyin elkötelezett híve és jóbarátja: a moszkvai választásokat például egészen elképesztő, példátlan fölénnyel nyerte a Putyin vezette Egységes Oroszország párt… A 2000-es évek közepén a két politikus viszonya már annyira ,,baráti” , hogy Putyin egyenesen megtiltja Luzskovnak a visszavonulást.
De mi történt most, hogy a miniszterelnök és a Kreml Moszkva főpolgármestere ellen fordult?

     A Luzskov iránti ellenszenv növekedése és a szimpátia lassú (?) múlása nem egyik pillanatról a  másikra következett be:  a kezdetben higgadtan, mérsékelten politizáló polgármester az évek során egyre inkább felbátorodott:  felesége, az építőiparban tevékenykedő Jelena Baturina  - aki egyébként a leggazdagabb orosz nő például– rendre nyerte el az építési tendereket a fővárosban 1992 után. Micsoda véletlen, mondhatnánk – persze az összeférhetetlenséget hangoztató cégeket is mindannyiszor legyőzte Baturina a bíróságon.

     2009-ben 7,98 millió rubelt keresett  Jurij Luzskov (1 rubel jelenleg 7,21 forint), de ezzel csupán szegény rokonnak tűnik felesége, Jelena Baturina építési vállalkozó, a leggazdagabb orosz nő mellett. Az övéhez képest Luzskov fizetése nulla: az asszony ugyanis közel 31 milliárd rubelt hozott a házhoz.

  

    Külföldön a melegfelvonulások betiltása, majd azok szétveretése miatt kapott negatív kritikákat, de a szomszédos Ukrajnában sem valami népszerű: a Szevasztopolról tett kijelentése nyomán – miszerint azt vissza kéne adniuk Oroszországnak, illetve a történelmi dokumentumok szerint Szevasztopolt soha nem adták át Ukrajnának – kitiltották az országból.

 

     A mostani helyzethez hasonlóan egyszer már összetűzésbe került Putyinnal: 1998-ban saját pártot alapított, sokak szerint még elnök is lehetett volna Luzskovból – ám 1999 nyarán Jelcin Putyint nevezte ki elnöknek, Luzskov pártja pedig csak a harmadik helyet érte el a választásokon – köszönhetően valószínűleg a korábban ellene indított lejárató hadjáratnak. Később aztán csak javult a viszonya Putyinnal (aki 2000-ben meghagyta őt Moszkva trónján), hogy aztán most újra összeakasszák a bajszukat: megpróbálta kijátszani egymással szemben Medvegyevet és a 2012-es elnökválasztáson várhatóan újra induló Putyint. Luzskov egy szeptemberi cikkében azt állította egy Medvegyev által leállíttatott autópálya-építésről (Moszkva és Szentpétervár között épült volna), hogy Putyin támogatja azt. "A mi orosz bürokráciánkban a tandem megosztására tett kísérlet a halálos bűn" - idézte a lap Alekszej Csadajevet, Putyin pártjának stratégiai vezetőjét. Valóban nem túlzás a kijelentés, hiszen az ország két legbefolyásosabb politikusainak – Putyinnak illetve Medvegyevnek – kapcsolatát bírálni, mi több kijátszani nem okos dolog.  Luzskov most hallgat, a tévéknek is nagy ritkán nyilatkozik, mondván, ha mentegetőzne, azzal csak rontana a helyzetén. Ehelyett Ausztriába utazott, hogy itt ünnepelje szűk családi körével 74. születésnapját – egyébként az újságírók kérdéseire azt felelte, nem menekült el az országból, évek óta Ausztriában ünneplik a születésnapját. Nem mellesleg a moszkvai nyári erdőtüzek idején is itt tartózkodott, de még a legválságosabb napokban sem utazott haza a fővárosba (wtf?).  Erről többek között a Kreml által ellenőrzött televízió (NTV TV) közölt dokumentumfilmet  - vajon miért nem adott nekik interjút? A filmben szerepel többek között Luzskov felesége is – a tv csatorna szerint férje pozícióját használta vagyonuk növeléséhez. Erős evidenciára utal, hogy a Kreml csak arról ad ki ilyen – lejárató – információkat, akit már nem szívesen látnak maguk között; tekintve a tényeket, Luzskovnak nem sok ideje lehet hátra Moszkvában…
 

Jurij Luzskov moszkvai főpolgármester hivatala papíron 2011 nyaráig tart.

      Miként előző cikkünkben a méltán híres cseh sörökről olvashattatok, mi sem tehetné teljes egésszé e cseh remekek megismerését, mint hogy kipróbáljuk őket. Ha Prágába ugyan nem is jutunk ki a hétvégén, de a Vámház Körúti Nagycsarnokba mindenképp ellátogathatunk: szeptember 16-18 között kerül megrendezésre a Cseh Idegenforgalmi Napok - kiváló alkalom egy-egy Krusovice elfogyasztására, vagy egy eredeti cseh ebéd kipróbálására.

Helyszín: Vámház körúti vásárcsarnok (Budapest IX. kerület, Vámház krt. 1-3.)
Időpont: 2010. szeptember 16-18. (csütörtök-péntek: 9.00-18.00, szombat: 9.00-15.00)

Program: Ismerkedés Csehország természeti szépségeivel és történelmével, bemutatják az ország hagyományait, a helyiek népművészetét, népviseletét. A programok között folyamatos, Csehország tájait, kultúráját és termékeit bemutató filmek vetítésére kerül sor.

A Nagycsarnok fősorán a következő termékeket lehet megkóstolni és megvásárolni:
                     - cseh sajtkülönlegességek és tejtermékek széles választékban
                     - parenyica típusú sajtok, gőzölt sajtok simán és olajban, korbacsiki (fonott sajtok), parmezán típusú sajtok stb.;
                     - fagyasztott cseh finomságok;
                     - töltött bagettek és szendvicskülönlegességek.

További termékek: gránát ékszerek, divat kiegészítők, üveggömbök és kozmetikai termékek.

   A színpadon zenél a híres cseh dallamokat játszó Svejk Band; továbbá folyamatos kvíz kérdések lesznek értékes cseh ajándékokért.
   A repülőutak iránt érdeklődőknek a ČSA - Cseh légitársaság nyújt információt a Budapest és Prága között közlekedő járatokról és szolgáltatásokról. A vásárcsarnokba látogató szomjas és éhes vendégek csapolt Budvar és Krusovice söröket és a cseh kocsmákból megszokott ételspecialitásokat fogyaszthatnak a csarnok hátsó bejáratánál.

   A rendezvény utolsó napján (szombaton) kisorsolják a Cseh napok három napig tartó játékának főnyereményeit: utak és elszállásolások csehországi hotelekben/panziókban, valamint további értékes ajándékok.

   Szeptember 24-én, délelőtt 10-től este 10-ig immáron hatodik alkalommal tart nyílt napot az Országos Idegennyelvű Könyvtár. A Nyelvek Európai Napja alkalmából megrendezett programokon belül többek között irodalmi és nyelvi műsor, kiállítások, a szerb nemzetiség bemutatkozása, koncertek, műfordítás-pályázat eredményhirdetése, jelnyelvi színház várja az érdeklődőket.

,,szlávos" program: - 13:00-14:00 : A Belváros szerb emlékei - séta idegenvezetéssel, indulás az OIK-ból Nedeljković Dušanka idegenvezetővel.
                          - 15:15-16:00 : Amit egy óra alatt megtanulhatsz szerbül - ismerkedés a szerb nyelvvel, rendhagyó nyelvóra Kocsis Zsivka, az OIK szerb, horvát, szlovén nyelvi referense vezetésével.

részletes program itt

    Szintén szeptember 24-én (péntek) kerül megrendezésre a Kutatók Éjaszkája programsorozat. A ,,Szláv világ magyar szemmel" című program az ELTE Múzeum Körúti kampuszának D épületében tekinthető meg, a programok elsődleges célja, hogy megismertesse a középiskolák diákjait az egyetem és a szláv szakok sokszínűségével, kutatási területeivel, valamint a Szláv és Balti Filológiai Intézet tevékenységével.

    A 17:00 - 20:00 óra között megvalósuló programok között ismeretterjesztő előadásokat hallgathatnak az érdeklődők, különböző kutatási témákból, így például:
       - Megtudhatjuk hogyan terjedt híre a híres havasalföldi vajdának, Drakula grófnak egészen Oroszországig,
       - Bemutatkozik a Kljucs nyelvkönyvek szerzője!
       - Megismerkedhetünk az ukrán kultúra különlegességével,
       - Tanulhatunk lengyel nyelvtörőket és ízelítőt kapunk a lengyel nyelv és kultúra sokszínűségéből,
       - Megkereshetjük a magyar és a szláv népek nyelvi világképének hasonlóságait és különbözőségeit,
       - illetve rövid betekintést nyerhetünk a szláv és balti kulturálisélet és a vallás rejtelmeibe.

Még többet a Kutatók Éjszakájáról itt!

    A hosszúra nyúlt uborkaszezon és a rengeteg teendő után most újabb cikkel jelentkezem (épp itt volt már az ideje) mégpedig nem is akármilyennel (legalábbis a témáját tekintve), a cseh sörömökről lesz szó. Érdekesség, hogy a felmérések szerint a csehek olvasnak a legtöbb kortársirodalmat és a filmiparukkal is ők vannak a legjobban megelégedve -ez nagy önismeretre, életélvezetre utal (talán okulhatnánk belőle), de hogy még a sörük is mennyivel jobb!

    Újabb statisztikai adatok (2005) szerint az egy főre jutó sörfogyasztás 1%-kal csökkent az eddigiekhez képest (jó, jó, nem olyan radikális), habár a világ sörnagyhatalmai között van még mindig, hiszen a lakosság évente 156,5 litert küldenek le a torkukon, ami olyan 313 üveget tesz ki. A csúcs 1992-ben volt a berlini fal leomlásának idején, hiszen akkor rendesen ráhágtag a sörösüvegekre az emberek: 167 liter sör (felnőtt lakosság)! Állítólag sörfogyasztásban utánuk az írek következnek, de szerény ismereteim szerint a csehek fő versenytársai a németek, és fej-fej mellett haladnak az egy főre jutó sörfogyasztásban.

    Emellett a derék csehek megosztják a világgal is sörkülönlegességeiket. A 19 millió literből 3 milliót exportálnak (leginkább Németországba, Szlovákia, Nagy-Britannia). A kereslet egyre nagyobb a világ minden tájáról, sajnos nálunk kevésbé népszerű. Persze, az alapsöröket (Pilsner, Krušovice, Staropramen, Budweiser) nálunk is lehet kapni, ám csillagászati összegért, ami nem segíti elő az elterjedésüket. Habár létezik olyan hely, ahol olcsóbban be lehet szerezni őket. Ezzel szemben a csehek rengeteg féle sör közül választhatnak, a bőség kosarából meríthetnek. A Cseh Köztársaság területén 475 regisztrált sörmárka létezik, persze emellé még a kisebb házisörök is jönnek.

    Mitől olyan jók a cseh sörök? Erre a kérdésre egyszerre nehéz és könnyű válaszolni. Nem a technolgiában keresendő a válasz, hiszen napjainkban az már mindenhol megegyezik, hanem az alapanyagokban. A helyi komló és maláta szinte páratlan, és természetesen a víz minősége is jelentős szerepet játszik. Én már két sörgyárlátogatáson is részt vettem Csehországban (Eggenberg - Český Krůmlov; Kozel - Velképopovické), és azt tapasztaltam, hogy igen nagy gondját viselik a komlónak és a malátának. A Kozel Sörgyár mindössze 3 országnak biztosított licencet Kozel termékek gyártására: Oroszország, Szlovákia és Magyarország. A licenc mellé saját komlót és malátát is biztosítanak, ezzel megőrizve az igazi Kozel zamatot. Akkor mégis miért olyan hulladék az itt kapható Kozel és a kinti miért annyival jobb? A válasz valószínűleg a kutakból kinyerhető vízben keresendő.

    Most pedig egy-két kevésbé ismert cseh sörről pár sor engedtessék meg (habár, aki szokott járni cseh sörfesztekre, azoknak ismerősek lehetnek).

-Postřižinské: Könnyen felismerhető, ha már ki nem is tudjuk eljteni, hiszen a címkéjén Hrabal figyel. Színe akácmézéhez hasonlítható, dús komlótartalmú. Pilseni típusú,

összetett ízvilágú, erős sör (nekem való).

-Primátor: Náchodi sörgyár terméke. Én személy szerint nem rajongok érte, de sokszínű a paletta, többféle ízben is kapható sör.

-Bernard: Kézműves, pasztörizálatlan (régi típusú sörkészítés), testes, fanyar sör.

remek kombinációja a komlónak és malátának. Mindenképpen érdemes kipróbálni.

-Březňák: Személyes kedvenc, többféle kivitelezésben. Remek, hangulatos, kicsit édeskés, de erős sör a světlý ležák sörük. Mindenképpen javaslom kipróbálásra.

-Rohozec: Ezt csak a képi világa miatt ajánlom, habár finom vágott sör (már aki ezt jobban kedveli).

   Korábban olvashattatok az idén szeptemberben ezredik születésnapját ünnepő Jaroszlávról. A városról, illetve az alapító és névadó Jaroszlav hercegről az oroszok filmet készítenek: október 14-én érkezik az orosz mozikba a történelmi film. 

     Az orosz filmkészítők eddig sem fukarkodtak a történelmi eseményeket feldolgozó filmek készítésével: olvashattatok már az 1612-ről, az Admirálisról, de csináltak már filmet Rettegett Ivánról (A cár) és szinte évente kijön egy második világháborús orosz film is (Kukuska, Plennij, Zvezda, hogy csak néhány példát említsünk).

    A készítők a filmet ajándék gyanánt a városnak szánták, mint a címben is szerepel: ,,Jaroszlav, ezer évvel ezelőtt" (Ярослав - Тысячу лет назад). A film középpontjában a később Bölcs jelzővel is illetett Jaroszlav herceg áll, emellett természetesen a város kialakulását is elmeséli, valamint az első orosz kolostorok létrejöttét, mely szintén Jaroszlav nevéhez köthető. A forgatások Jaroszlavl régióban folytak, ahol ideiglenesen elkészítették az egykori település fából készült mását. Elsődleges szempont volt a történelemhez való hűség, így a rendező Dmitrij Korobkin több neves történészt is felkért a város és a történet korhű másának elkészítéséhez. A film október 14-én kerül az orosz mozikba, a magyar érdeklődők pedig reménykedhetnek a film itthoni forgalmazásában...

      Kevesen vannak, akiknek a vodka szóról ne az oroszok nemzeti itala jutna eszébe, vagy éppen egy rossz emlékű, csúnya végét ért italozgatás valamilyen félig orosz, Magyarországon élő ismerőssel. Holott a köztudottan szláv alkoholt nem csak az oroszok fogyasztják literszámra: Lengyelországban ugyanúgy megtaláljuk a boltok polcain a minőségi hazai vodkákat, különféle kiszerelésben illetve ízesítésben. A leghíresebb lengyel vodkák - talán a żubrówka kivételével - sajnos teljesen ismeretlenek Magyarországon,  igaz, orosz társaikhoz hasonlóan.

     Kalinka, Royal, Alaszka - ezek az első vodkafajták, melyek ismerősek lehetnek egy magyarnak, tegyük hozzá: sajnos, hiszen ezek a rettenetek járultak hozzá ahhoz, hogy mára már a vodkának Magyarországon még a Dankó Pistánál és a Tesco-whiskeynél is alacsonyabb lett a presztizse. Kaphatunk persze Finlandiat, vagy Bolst, de valószínűleg ezek az ár-minőség arányban nem nagyon versenyeznek a boltokban található egyéb töményekkel. Az, hogy valaki ismeri az orosz Sztalicsnaját, vagy Russzkaját már egészen ritkaság számba megy, pedig akár hisszük akár nem, létezik finom, minőségi vodka is, sőt!
    
    Oroszország és Lengyelország a vodka (oroszul водка, lengyelül wódka - azaz ,,vizecske,,) nem hivatalos hazája: Ukrajnán és talán a skandináv országokon kívül itt találhatóak meg a legnagyobb és legelismertebb márkák. Nem meglepő, hogy a két ország amúgy sem békés múltra visszatekintő kapcsolatában a vodka is nagy szerepet játszott. A szocializmusban lezajlott lengyel-orosz ,,Vodkaháború,, kiélezte a két állam nemzeti italáért folytatott küzdelmét. 
     Az egész problémát tulajdonképpen egy jogi kérdés szülte: ki nevezheti egyáltalán vodkának a saját vodkáját, azaz ki készítette először az italt? 1978-ban - ahhoz képest, hogy ekkor viszonylag békés kapcsolat volt a két fél között - a semmiből robbant ki a vita: a Lengyel Népköztársaság állami szeszipari monopóliumának képviselői egyszer csak olyan kijelentésre ragadtatták magukat, hogy a vodkát nem máshol, mint Lengyelország területén találták föl, megelőzve az oroszokat. Ebből az következne, hogy kizárólag a lengyelek használhatják a vodka szót, mint az ital megnevezéseként. Természetesen teljes felháborodás követte a kijelentést a Szovjetunióban, az ügyet pedig a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának (SZKP KP) Politikai Irodája kezdte vizsgálni. Az oroszok mindent megtettek, hogy bebizonyítsák saját vodkájuk eredetiségét. Először a Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetét, majd a Szovjet Élelmiszeripari Minisztérium Össz-szövetségi Szeszipari Tudományos Kutatóintézetét bízták meg azzal, hogy bizonyítsa az oroszok elsőségét, de mind a két kutatás kudarcot vallot. Ekkor a szovjet vezetés a már akkor is jó nevű, híres tudóst, Viljam Pohlebkint kérte fel a munkára. Pohlebkin részletes kutatása, megkérdőjelezhetetlen tények bemutatása végül sikerrel járt: a tudós bebizonyította, hogy az egykori Rusz területén legkésőbb 1478-ban vezették be a vodkamonopóliumot, az első vodkareceptúrák pedig már az előző évszázad végén elkészültek Moszkvában - néhány évtizeddel az első lengyel vodka recept előtt. Mindez azt jelentette, hogy ezután kizárólagosan az orosz vodka élvezte a jogot a reklámszöveg használatára: ,,Only Vodka from Russia is genuine Russian Vodka!".
  
     Ha a vodkacsatát az oroszok is nyerték, a lengyelek egy pillanatra sem lankadtak: zavartalanul tovább folyt a temérdek mennyiségű - és egyre több fajtájú - lengyel vodka gyártása. Az orosz vodkától eltérően a polákoknál sok helyen divatos a különböző (általában gyümölcs) ízesítésű vodkák fogyasztása: Cytrynówka (citromos), Wiśniówka (meggyes); de az orosz italokhoz hasonlóan itt is sok van az ízesítés nélküli, szagtalan vodkákból (Wyborowa, Czysta Żołądkowa, stb.) - szakértők szerint minél jobb minőségű a vodka, annál kevesebb szaga van.
     A temérdek lengyel vodkakülönlegesség között azonban mégis a Żubrówka számít a legnagyobb kuriózumnak. A lengyel  Żubrówka eredete a 16. századig vezethető vissza, a 18. századra pedig már a lengyel nemesség kedvelt italává vált. Jellegzetességét egy fűféle (Hierochloe odorata) adja, amely a lengyel-fehérorosz határ mentén fekvő Bielowieza Nemzeti Park tisztásain nő, és a vadon élő európai bölény kedvenc csemegéje. A Żubrówka vodka címkéjén ez a ritka bölényfajta  (żubr) látható. Minden üveg Żubrówka tartalmaz egy szálat e gyógyfűféléből, amely a vodka különleges védjegyeként kellemes ízt, illatot és enyhe zöldes árnyalatot kölcsönöz az italnak. Míg az ízesítés nélküli vodkákat koktélok alapjául is szívesen használják, egyre divatosabb a Żubrówka+almalé kombó a szórakozóhelyeken.

   Talán a legmagasabban jegyzett vodka a lengyeleknél a Wyborowa (,,kiválasztott,,) és a Czysta Żołądkowa. Ez a két ital hagyományosan a legnépszerűbb Lengyelországban, az oroszokhoz hasonlóan itt is szívesen esznek hozzá egy-egy darab uborkát (kovászost!!)  vagy füstölt halat (itt azért ennek nincs akkora hagyománya mint Oroszországban). Gyakoriak a hírességekről elnevezett lengyel vodkák is: Chopin (aki egyébként egész életében megvetette az alkoholt), Sobieski, Batory (hoppá!), Pan Tadeusz (ő ugye Mickiewicz művének egyik főhőse).
    Egy valamire való lengyel kocsmában megtalálható a mézzel ízesített Krupnik: gabona- és mézalapú, tradicionális édes ízű alkohol, likőrhöz hasonlatos. Különleges ízét a méz és a gyógynövények adják. A lengyelek mellett Litvániában is szívesen fogyasszák. A legenda szerint a Mikołaj Krzysztof Radziwiłł által alapított bencés-rendi apátságban kezdték gyártani a mézes italt, a XVI. század közepén. Az ital gyorsan elnyerte a nemesség tetszését, s máig töretlen a népszerűsége. Rengeteg receptúra alapján készítik, nem ritka az 50-60%-os Krupnik sem (a második világháborúban ,,érzéstelenítőként,, is használták). A szlovák Medovuka is a Krupnikhoz hasonló recept alapján készül.

   Elképesztő a lengyel vodka fajták arzenálja: az Absolwentről, Belvedere-ről, Luksusowaról még csak nem is írtunk, de valóban végeláthatatlan a wódkák sora. A cikk lényege persze nem az, hogy bemutassuk az összes vodkát vagy elmeséljük a hozzájuk tartozó legendákat: elég, ha észrevesszük, tényleg hatalmas a minőségi vodkák sora. Na zdrowie!
 

Dużo, dużo, dużo wódki

Korábban volt: Mit kortyol a szláv, ha fázik? , Mit kortyol a szláv, ha még mindig fázik!

    A Moszkvától nagyjából 250 kilométerre fekvő orosz város szeptember 10-én ünnepelte 1000. születésnapját. A Volga és a Kotoroszl folyó találkozásánál található történelmi város 2005 óta az UNESCO Világörökség része.
    Jaroszlavl Oroszország egyik legidősebb városa: a legenda szerint a város névadója, Bölcs Jaroszlav 1010-ben itt kezdte el várát építtetni, s ezen a helyen ölt meg egy medvét, mely azóta is szerepel a város címerében. A város ezer éves történetéhez ezen kívül megannyi legenda - több kevesebb igazság alappal - kapcsolódik.
   Az ezer éves várossal a történelem során minden megtörtént ami megtörténhet: ha épp nem tűzvész pusztította el a fél várost, akkor a mongolok égették porig, Moszkvába induló felkelők találkozópontja volt, majd kereskedelmi központ a térségben, később a legtöbb szovjet városhoz hasonlóan nehézipari nagyváros a huszadik században; de rövid ideig még főváros is volt. A bámulatos mennyiségű épen maradt kincsek - katedrálisok, templomok, kolostorok azonban ennek ellenére is lehetővé tették, hogy Jaroszlavl ma már a Világörökség egyik kulturális helyszíne legyen.

Bogoyavlenskaya tér, középen a Bogoyavleniye templom (jelentése vízkereszt)

  A zágrábi Vízilabda Európa Bajnokság vasárnapi döntőjében a horvátok könnyed játékkal verték a (meglepetésre) magyarokat kiejtő olasz csapatot, így történetük során először hódították el a kontinens bajnokság aranyérmét. A hazaiak tornagyőzelmével állandósulni látszik a délszláv dominancia a vízilabda tornákon.

  Egyértelmű, hogy a magyar szurkoló sajátjaiért szorít egy világversenyen, legyen az olimpia vagy Európa bajnokság. Emellett képtelenség elmenni a tény mellett, hogy a délszláv csapatok rendre a dobogón végeznek a világkupákon, Európa - és világbajnokságokon. A rangosabb tornákon az első négy helyezett szinte kivétel nélkül a magyar, szerb, horvát, montenegrói csapat - változó sorrenddel - olykor-olykor bejuthat egy meglepetés csapat, de mondhatni egyedül Magyarország a délszláv vízilabda méltó (és esélyes) ellenfele.
   Elképesztő a balkáni országok erőfölénye a vízilabda tornákon: az ország szétválásáig Jugoszlávia a világ egyik legerősebb csapata volt (Magyarország és a Szovjetunió mellett), 1991 után Horvátország és a megmaradt Jugoszlávia nagyjából azonos képességű csapata szintén az élmezőnybe tartozott. 2003 és 2006 között pedig Szerbia és Montenegró néven szintén komoly sikereket értek el (őket vertük a 2004-es olimpia döntőjében 8-7-re). 2006-ban pedig Montenegró is függetlenné vált, így végleg megszűnt Jugoszlávia. A montenegrói csapat erejét mutatja, hogy 2 évvel a vízilabda szövetség megalakulása után Európa bajnokságot tudtak nyerni (2008, Sevilla - a szerbeket verték a döntőben). Tehát az eddig Jugoszlávia helyén most három ugyanolyan bivalyerős játékerőt képviselő délszláv csapat harcol a tornákon: Szerbia, Horvátország, valamint Montenegró.

Az 1980-ban, Moszkvában rendezett olimpiai játékok az első volt, melyet kelet-európai, szocialista állam rendezhetett